Mire kell figyelni év végén a következő évet érintő adózási lehetőségekre vonatkozóan ?

Minden év decemberében kell eldönteni, hogy a következő évben egy adott vállalkozás például:

• alanyi mentesből áfás szeretne lenni vagy éppen áfásból szeretne átmenni alanyi adómentesbe, nyilván figyelembe véve a feltételeket
• ha most éppen áfás, akkor szeretne-e pénzforgalmi áfás lenni
• ha evás szeretne lenni
• ha most éppen evás, akkor év végén ne legyen adótartozása (erre csak figyelni kell, nem kell beadni semmit)
• ha MNB árfolyamot szeretne választani, vagy éppen már nem szeretne ezzel az árfolyammal számolni

Január 1. és 15. között kell dönteni arról, hogy a katás vállalkozás az iparűzési adó tekintetében tételes katás szeretne lenni, vagy éppen ki akar lépni alóla. (Figyelem: január 15-ig a kérelemnek be kell érkeznie az önkormányzathoz!)

Ha könyvelőt akar váltani, akkor ez a legalkalmasabb időpont.

Ha úgy dönt, hogy vállalkozást szeretne indítani, ajánljuk figyelmébe a témával kapcsolatos írásainkat:

Vállalkozás indítás

Üzleti terv készítés

Katás egyéni vállalkozás indítása

 Vállalkozás Okosan

Egy pénzügyi terv drága, amellett nem több, mint olyan számokkal való játék, amik fél év múlva úgyis változni fognak. Ennél fogva semmi értelme. Ez csak egy a sok vélemény közül, amit hallottunk, mikor ez a téma került szóba. Ettől függetlenül van, amikor ha akarjuk, ha nem, kell egy pénzügyi terv. Ha éppen nem készülünk hitelt felvenni, akkor is hasznos lehet. Lássuk a leggyakoribb kérdéseket-véleményeket.

1. Nekem egy egészen kicsi vállalkozásom/1 fős cégem van. Minek nekem pénzügyi terv?

Egy kis cégnek, kisvállalkozásnak is látnia kell, mennyibe kerül havonta a vállalkozás fenntartása, sőt –általában szűkös források birtokában- nekik kell csak igazán látni.

A működési költségek ismerete nagyon fontos része annak, hogy el lehessen dönteni, mellette a vállalkozás képes-e annyi nyereséget termelni, ami mellett egyáltalán megéri csinálni az egészet. A várható kiadások (és azok időpontjának) ismerete nélkül cash-flowt sem lehet tervezni. Anélkül pedig nem fogjuk látni, mikor kerülhet vállalkozásunk abba a helyzetbe, hogy egész egyszerűen elfogy a pénze.

2. Egy pénzügyi terv elkészítése sokba kerül. Nem megy úgy a vállalkozás, hogy megengedhessem magamnak.

Egy korrekt pénzügyi terv valóban kiadást jelent: bonyolultságától, időtartamától függően pár tízezer forinttól indul elkészítésének a munkadíja. Ennél sokkal többe kerülhet, ha nincs: az említett összeg többszöröse keletkezhet veszteségként, ha pénzünket folyamatosan veszteséges, profitot nem termelő vállalkozásba öntjük.

3. A pénzügyi terv nem több, mint számokkal való játék. A mai, gyakran változó jogi és gazdasági környezetben lehetetlen 3-5-10 évre előre tervezni.

Igen, ezt elég sok helyen lehet hallani-olvasni, nekünk is mondták már (hab a tortán, aki ezt mondta nekünk, az illető eredeti végzettsége közgazdász…).

Tervezésnél értelemszerűen a jelenleg ismert adatokkal, adókkal, stb. lehet csak dolgozni, ezzel együtt sokkal többről van szó, mint számokkal történő játszadozásról. Egy korrektül összeállított, pontos adatokon –és lehetőleg minél pontosabb becsléseken- alapuló üzleti terv megmutatja, mennyibe kerül havonta vállalkozásunk fenntartása. Mellette kiderül belőle, ehhez minimálisan mekkora bevétel elérésére van szükségünk (ez az a bizonyos fedezeti pont). Az is kiderül belőle, érdemes-e egy új beruházást, fejlesztést megvalósítani.

A pénzügyi terv készítésekor természetesen csak a jelenlegi adó- és járulékmértékekkel, illetve jelenleg ismert költségekkel, mostani ismereteink, most rendelkezésre álló információk alapján végzett becslésekkel számolhatunk. Az évek során ezek változhatnak, nagy eséllyel változni is fognak.

Az általunk készített pénzügyi terv alkalmas arra, hogy ezeket a változásokat modellezzük, meg lehet nézni, hogyan alakul vállalkozásunk jövedelmezősége bármilyen adó, költség vagy bevétel változása esetén. Így akár évekre előre többféle forgatókönyvet is meg tudunk nézni, minden esetben pontos számok, adatok birtokában leszünk.

4. Az interneten számos, akár ingyenesen is elérhető és letölthető, vagy legfeljebb néhány ezer forintért megvásárolható pénzügyi tervező sablon található. Egy ilyen használatával pénzügyi tervemet akár ingyen, de mindenképpen sokkal olcsóbban el tudom készíteni magamnak.

Igen, valóban léteznek ilyen sablonok, pénzügyi tervező táblák, ingyen is.

Mielőtt egy ilyet megvennénk, egyáltalán, pénzügyi tervünk készítésébe belekezdünk, gondoljuk végig a következőt: az egyik cég csak szolgáltat, a másik 2-3000 termékkel kereskedik. Termékei egy részét saját maga gyártja, egy részét nagykereskedőktől szerzi be. Van olyan cég, amelyik csak belföldre értékesít, másik az EU-ba is, ahová- közösségi adószám birtokában- adott esetben nettó, áfa nélküli áron értékesíthet.

Ismét egy másik cégnek ingatlanjai, járművei, nagy értékű szerszámgépei vannak, melyek után értékcsökkenést számol el, ennek mértéke viszont más gépjármű, ingatlan vagy szerszámok esetén. Ismét másik vállalkozás hitelt törleszt, amivel szintén számolni kell a tervezés során. Ugyanez a vállalkozás foglalkoztat 20 embert, egy részük minimálbért keres, egy részüknek –az általuk betöltött munkakör miatt- már garantált bérminimumot kell fizetni.

Az itt felsoroltak csak egy részét képezik azon adatoknak, melyekkel pénzügyi tervezés során számolni kell és hatással vannak egy vállalkozás eredményére és cash-flowjára. Mindezek fényében ki-ki döntse el saját maga, létezhet-e olyan előre megírt sablon, ami egységesen alkalmas lehet bármilyen vállalkozás pénzügyi tervének elkészítésére.

5. Elkészült a pénzügyi tervem. Mire tudom használni?

Saját magunk objektív tájékoztatása, ez az első, és legfontosabb, amire használhatjuk. Akkor is szükség lesz rá, ha vállalkozásunkba bármilyen külső forrást szeretnénk bevonni: hitelre van szükségünk, pályázaton szeretnénk indulni, vagy befektetőt keresünk. Ezekben az esetekben a pénzügyi terv fogja megmutatni, mire is szeretnénk pénz kapni, és azt mennyi idő alatt, milyen célokra költenénk el.

6. A gyakorlatban miben lesz segítségemre az elkészült pénzügyi terv?

Mivel pontos adatok birtokában menet közben is módosítható, aktualizálható, segít abban, hogy mindig tisztában legyünk vállalkozásunk kiadásaival-bevételeivel, pillanatnyi anyagi helyzetével. Egy új termék vagy szolgáltatás bevezetésekor –megfelelően elvégzett piackutatás mellett- segít eldönteni, érdemes-e az újdonságba invesztálni.

Megmutatja, hogy az általunk remélt bevétel mekkora kiadások mellett termelhető meg, illetve azt is, a reálisan várható bevétel gazdaságosan elérhető-e. Például egy adott munkára, feladatra érdemes-e új alkalmazottat felvenni, vagy egy új járművet, gépet, termelőeszközt megvásárolni. Az is kiderül belőle, a várható kiadások és bevételek, azok időbeli eloszlásának ismeretében, hogy az induláskor rendelkezésünkre álló pénz meddig fedezi vállalkozásunk működését.

7. +1 jó tanács

Pénzügyi tervet sosem önmagáért készítsünk vagy írassunk. Akkor valóban nem lesz több számok halmazánál.

A pénzügyi terv az üzleti terv egyik legfontosabb része, hiszen ha a számok –hétköznapi nyelven szólva- nem jók, akkor az egész vállalkozásnak nincs értelme, ezt pedig más nem fogja feketén-fehéren megmutatni.

A tervezést ennek ellenére mindig a valóság, a való élet felől kezdjük, írjuk le, mit csinálunk, hogyan csináljuk, mindez mennyibe kerül, mekkora bevételünk van, illetve mennyit remélünk, tervezési fázisban lévő vállalkozás esetén: mennyire van szükség. Bevételeink, szolgáltatásaink, eladni kívánt termékeink esetén mindig végezzünk piacfelmérést, gondoljuk végig, várhatóan kinek, mennyit tudunk majd eladni.

Ha a felsoroltakkal megvagyunk, akkor lehet mindezt lefordítani a számok nyelvére, vagyis pénzügyi tervet készíteni.

Egyetlen mondatban: pénzügyi tervezéshez mindig a teljes, a vállalkozás minden fontos részére kiterjedő üzleti tervezés felől haladjunk.

A bejelentési kötelezettség jogszabályi háttere a 23/2014-es számú NGM rendelet.

Kire vonatkozik?

Azokra az adózókra, akik számlázó programot és/vagy online számlázó rendszert használnak.

Mi az a számlázó program? Mit értünk online számlázó rendszeren?

• Számlázó programnak minősül minden számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, programmodul, ideértve az online számlázó rendszereket is. A bejelentési kötelezettség kiterjed azokra a többfunkciós informatikai megoldásokra is, amelyek más funkciók mellett számla kibocsátására is alkalmasak. Online számlázó rendszer alatt a hálózaton keresztül elérhető, számlázó szolgáltatást nyújtó rendszer értendő.

Mi a teendő, ha számlázó programot és/vagy online számlázó rendszert használunk?

• Bejelentési kötelezettség terheli azokat az adózókat, akik számlázó programot és/vagy online számlázó rendszert használnak, vagy ha ezeknek a programoknak a használatát befejezik, azaz a továbbiakban nem ilyen módon állítanak ki számlát.

Hogyan tehetünk eleget az adatbejelentési kötelezettségnek?

• Be kell küldeni a SZAMLAZO nevű nyomtatvány elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, vagy papír alapon az állami adóhatóságnak. Akik elektronikus bevallásra kötelezettek, azok nem küldhetik papír alapon.

Hol található ez a nyomtatvány?

http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejelentok_adatmodositok/SZAMLAZO.html

Milyen adatokat kell jelenteni?

1. A használt számlázó program nevét, azonosítóját, a program fejlesztőjének nevét és - ha van - adószámát, az értékesítő (forgalmazó), illetve rendelkezésre bocsátó nevét és adószámát, valamint a program beszerzésének és programhasználat kezdetének időpontjait. Több fejlesztő esetén a számlázó program felhasználói dokumentációjában elsődlegesen megjelölt fejlesztő adatát kell szerepeltetni.
2. A számlázó program azonosítója bármilyen a fejlesztő által meghatározott szám-, betű-, vagy egyéb karakterkombináció lehet, ami a számlázó program típusának egyedi azonosítására szolgál és ami alapján a fejlesztő, a forgalmazó a számlázó programot az értékesítéskor nyilvántartásba veszi.
3. A számlázó program frissítése, verzióváltása esetén nem kell ismételten bejelentést tenni, miután ez esetben a használatba vett és már bejelentett program nem – csak annak működése – változik, vagyis a korábbi név és azonosító alapján maga a program továbbra is beazonosítható marad.

A már használatból kivont számlázó programmal korábban kiállított és megőrzött számláról másolat készítése történik, az nem minősül a számlázó program ismételt használatának, így erre vonatkozóan nem kell bejelentést tenni.

1. Használatból történő kivonás bejelentése esetén a korábban már bejelentett számlázó program – akkori – bejelentés szerinti adatainak megfelelő adatokat kell megadni. Vagyis a használatból történő kivonáskor megadott adatoknak „összekapcsolhatónak” kell lenniük a használat megkezdésekor bejelentett adatokkal, hiszen az adóalany ugyanarra a számlázó programra vonatkozóan teljesít bejelentést.
2. A használatból történő kivonás időpontja alatt azt a dátumot kell érteni, amelytől kezdődően az adóalany a jogszabály szerinti számlakibocsátási kötelezettsége teljesítésére a továbbiakban már nem használja az adott számlázó programot, vagyis azzal nem állít ki több számlát.

Online számlázó rendszer használatba vételének bejelentése:

1. Online számlázó rendszer alatt – általános fogalomhasználat alapján – hálózaton keresztül elérhető, számlázó szolgáltatást nyújtó rendszert kell érteni.
2. Be kell jelenteni a rendszer nevét, elérhetőségét, az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét és adószámát, valamint a rendszer igénybevétele kezdetének időpontját.
3. Az Online számlázó rendszer használatánál az elérési útvonalat kell megadni, amelyen keresztül az online számlázási szolgáltatás funkció elérhető és igénybe vehető. Ez elsősorban webcím megadásával történő, internetes elérési útvonalat jelent.

Online számlázó rendszer használatból történő kivonásának bejelentése.

1. Be kell jelenteni a rendszer nevét, elérhetőségét, az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét és adószámát, valamint a rendszer igénybevétele kezdetének és befejezésének időpontjait.
2. Amennyiben kettős funkcionalitásban használja a számlázó programot és online számlázó rendszert, kettős bejelentési kötelezettség terheli, azaz ha mindkétféle programot használ, akkor mindkettőt be kell jelenteni.

Milyen időszakra vonatkozik?

1. 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és 2014. október 1-jén még használatban lévő számlázó programok, igénybe vett online számlázó programok, továbbá használatba vett saját fejlesztésű programokra.
2. A 2014. október 1-je és 2014. október 15-e között használatból kivont számlázó programra, online számlázó rendszerre, saját fejlesztésű programokra kell az adatbejelentést megtenni.

Mi a bejelentés határideje?

2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és 2014. október 1-jén még használatban lévő számlázó programok, igénybe vett online számlázó programok, továbbá használatba vett saját fejlesztésű programok adatait 2014. november 15-igkell bejelenteni.

A későbbiekben beszerzendő és használatba vett programokat a számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdetét követő 30 napon belül kell az adóhatósághoz bejelenteni.

A kivonást az igénybevétel befejezését követő 30 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni.

A bejelentési kötelezettséget a tényleges használat megkezdésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. Ha a számlázó program beszerzése megtörténik, azonban a tényleges használatba vételre csak egy későbbi időpontban kerül sor, a bejelentési kötelezettséget abban az esetben is a tényleges használat megkezdésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni, vagyis a már beszerzett, de még használatba nem vett számlázó program esetében nem kell bejelentést tenni.

A bejelentési kötelezettség minden esetben az adóalany által használt számlázó programra vonatkozik. Abban az esetben, ha az adóalany új – az előzőtől eltérő – számlázó program használatát kezdi meg, egyrészt be kell jelenteni a korábban használt számlázó program használatból történő kivonását, másrészt az új számlázó program használatának megkezdését. A bejelentési kötelezettség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az adóalany milyen pénzügyi konstrukcióban – így például bérleti jogviszonyban – kezdi meg az új számlázó program használatát, amennyiben az eltér az addig használt számlázó programtól, úgy teljesíteni kell a bejelentési kötelezettséget. Bérleti jogviszonyban az új számlázó program beszerzési dátumának azt az időpontot kell tekintetni, amihez az új számlázó program beszerzése igazolhatóan köthető, vagyis nem a – korábbi számlázó program használata során is változatlanul fennálló – bérleti jogviszony kezdetének időpontját, hanem az új számlázó program beszerzésének időpontját.

Bizonyos esetekben a szoftvert beszerző és a szoftvert használó adóalany nem azonos, mivel a szoftvert beszerző szolgáltatás nyújtása keretében biztosítja harmadik fél részére a szoftver használatát. Ilyenkor a bejelentési kötelezettség kizárólag a szoftver használóját terheli. A szoftvert használó adóalanynak a jogszabályban meghatározott adatkör tekintetében kell bejelentést tennie, vagyis meg kell adni a beszerzés dátumát is. A beszerzés dátumát a számlázó program használójának tekintetében kell meghatározni.

Forrás: nav.gov.hu

Vállalkozás Okosan

Sokan azt szeretnék, hogy lehetőleg tegnapra és természetesen az sem baj, ha ingyen. Ezekkel a feltételekkel természetesen nem lehetséges egy üzleti terv elkészítése. Ehelyett inkább elmondom, mi hogyan dolgozunk, eddig melyek voltak az érdeklődőktől, ügyfelektől kapott leggyakoribb, üzleti terv készítését megelőző kérdések.

1. Nekem csak egy egészen kis vállalkozáshoz kellene egy igazán egyszerű üzleti terv, miért kerül közel ugyanannyiba, mintha egy nagyobb cégnek kellene?

Azért, mert egy üzleti terv elkészítésének az időtartamát, munkaigényét nem önmagában a cég mérete határozza meg. Számít a készítés célja, az üzleti terv időtartama, de főleg a bonyolultsága, amit alapvetően a vállalkozás tevékenysége határoz meg. Nem mindegy, hogy egy cég szeretne tegyük fel 500 millió forintért megvásárolni egy irodaházat, és azt utána bérbe adni, vagy valaki egy webáruházat szeretne indítani, 1-2000 termékkel, ahol termékcsoportonként kell beszerzési árat, eladási árat, áfát, forgalmat, stb. számolni. Hiába „kisebb” üzlet, a gyakorlatban munkaigényesebb a tervezés.

2. Sürgős lenne, hogy készen legyen az üzleti terv, fizetek többet, csak legyen meg hamarabb!

A gyakorlatban ez sajnos nem megvalósítható. Ahhoz, hogy kérdezni tudjunk, segíteni tudjunk a szükséges adatokat összegyűjtésében, egy kicsit meg kell ismerjük a megrendelőt, azt, hogy mit csinál/mit szeretne csinálni. Ezután lehetséges az adatokat összeszedni. A pénzügyi részhez szükséges számok, adatok összegyűjtése szintén időbe telik. Végül pedig a rendelkezésre álló információk üzleti, illetve pénzügyi terv formába öntése, rendszerezése szintén nem két órás munka. Ahhoz, hogy ne egy sablon, hanem egy valóban hasznos, rendeltetését betöltő üzleti terv készüljön, legalább 10-12 munkanapra van szükség.

3. Miért nekem kell egy csomó adatot, információt, számot megmondanom, amikor pont azért fizettem, hogy ne nekem kelljen az üzleti terv megírásával foglalkozni?

Ahhoz, hogy egy jó üzleti tervet tudjunk készíteni, releváns információkra van szükségünk egyrészt az adott vállalkozásról –a megrendelő vállalkozásáról-, és szükségünk van minél több, a vállalkozást érintő piaci információra is. Ezeket pedig a vállalkozás tulajdonosának kell a rendelkezésünkre bocsátani, hiszen saját cégét, annak piaci környezetét ő ismeri a legjobban. Abban, hogy milyen adatokat, információkat kell összegyűjteni, természetesen segítünk, hiszen ez az üzleti terv írásának az egyik lényege.

A pénzügyi tervezéshez szükséges adatokat szintén nem tudjuk a megrendelő helyett kitalálni: vállalkozóként neki kell tudni, hogy termékét, honnan, mennyiért fogja megvenni, előállítani, azt mennyiért fogja eladni. Azt is neki kell tudni megbecsülni, hogy várhatóan mennyit tud majd eladni belőle. Itt is elmondjuk, hogy a pénzügyi tervezéshez szükséges számokat milyen módon, hogyan rendszerezve kell összeszedni, ezek ismeretében tudjuk majd kiszámolni, hogy legalább mekkora bevétel kell, hogy a vállalkozás életképes legyen.

4. Lehetne az üzleti tervet sikerdíjas konstrukcióban megírni?

Nem, ez sajnos nem lehetséges. Ha valaki házat szeretne építeni, a tervet akkor is ki kell fizetnie a tervezőnek, ha a ház végül nem épül meg. Attól, hogy az üzleti tervvel végül nem kapja meg valaki a hitelt, attól még az elkészült terv az övé, felhasználhatja másra is.

5. Biztosan kapok hitelt/nyerek a pályázaton ezzel az üzleti tervvel?

Nem, ezt sem tudjuk garantálni. Az üzleti tervet minden esetben igyekszünk legjobb tudásunk szerint összeállítani és megírni, hogy segítse a döntéshozót. Ugyanakkor legyen szó akár hitelfelvételről, akár pályázaton történő indulásról, a döntési folyamatra semmiféle ráhatásunk nincs, így biztos sikert sem ígérhetünk. Amit a siker érdekében teszünk: az üzleti tervet a készítés céljának leginkább megfelelő módon állítjuk össze.

6. Referenciaként láthatnék egy korábban elkészített üzleti tervet?

Üzleti tervet titoktartási kötelezettség vállalásával készítünk. Ezért az abban lévő információk is üzleti titoknak minősülnek, azok kiadásáról kizárólag az üzleti terv tulajdonosa dönthet. Ugyanakkor egy korábban megírt üzleti terv tulajdonosa hozzájárult ahhoz, hogy üzleti tervét bárkinek megmutassuk, így igény esetén referenciaként megtekinthető.

A netet böngészve találtam egy érdekes felmérést a napokban, mely kifejezetten fiatal vállalkozókat célzott, a ő helyzetüket mérte fel. A felmérést a munkaland.hu és az innovalab.hu közösen készítette, címe: Fiatal Vállalkozók Felmérés.

A kérdőívben arra keresték a választ, hogy melyek a fiatal, önerőből vállalkozókat érintő legfőbb problémák, ezek miként hatnak rájuk, mennyiben hátráltatják/segítik a fejlődésüket.

Az első, és legfontosabb probléma: „A felmérésben részt vevők 48,4%-nál a vállalkozások legfájóbb pontja, hogy „Nem termel elegendő profitot a fejlesztéshez” (1- es érték a maximálisan adható 5-ből).” Szintén hátráltatja a vállalkozások fejlődését, hogy „Második legmeghatározóbb jellemzőnek a szervezeti belső működés bizonyult: „Nincsenek szabályozott működési folyamataink, ami 78%-os korrelációt mutat a negatív eredménnyel.”

Azaz a fiatal vállalkozók nem feltétlen rendelkeznek meghatározott jövőképpel, célokkal és vélhetően elmaradt az üzleti és pénzügyi tervezés folyamata is. Sajnos ez nem csak fiatal vállalkozókra jellemző.

Ami örömteli, a felmérésben részt vett vállalkozók tisztában vannak azzal, hogy több vállalkozói tudásra van szükségük. Elég érdekes képet mutat azonban az, hogy erre hogyan kívánnak szert tenni: „A felmérésben külön rákérdeztünk arra, hogy milyen fórumokon, felületeken szerezne szívesen további ismereteket a vállalkozás sikeres működtetéséhez. Az összesített eredmények alapján a legtöbben a networking, kapcsolatépítés, rendezvények, előadások, coaching & mentoring és szakmai üzleti reggeliket jelölték meg, míg a legkevesebben a szolgáltatókat (akik segítenek eligazodni, hogy egy ötlet megvalósításával kapcsolatosan kihez forduljunk) és a működési tanácsadást (pl.: munkaerő-kiválasztás, munkakörtervezés, folyamattervezés) nevezték meg.

A válaszok rangsorát és a felmérés kérdéseire adott válaszok összefüggéseit vizsgálva megállapítható, hogy a résztvevő vállalkozók olyan fórumokat keresnek, ahol elsősorban kapcsolatokat és szakmai ismereteket gyűjtenének, holott a felmérés kérdéseire adott válaszokból kitűnik, hogy leginkább a vállalkozási tapasztalatok és tudás területén küzdenek hiányosságokkal. Sikerességükhöz elsősorban olyan fórumokra lenne szükség, ahol a vállalkozással kapcsolatosan megélt mindennapi kihívásokról, kudarcokról, sikerekről és tapasztalatokról tudnának valós ismereteket (élményeket) szerezni, azokat olyan üzleti szereplőkkel együttesen megvitatni, akik ezeken a nehézségeken sikeresen túljutottak.”

A felmérés idézett részei bizony jórészt megegyeznek a mi tapasztalatainkkal is. Sajnos még mindig elég sokan ad-hoc jelleggel vágnak bele ötletük megvalósításába, és a szükséges információk, tudás hiánya miatt jön –az egyáltalán nem szükségszerű- bukás. Vállalkozói képzésünkkel –mely egyáltalán nem csak fiatal vállalkozóknak szól- éppen azoknak szeretnénk segíteni, akik tisztában vannak azzal, hogy megfelelő tudás híján sokkal kockázatosabb egy vállalkozást elindítani, mint annak birtokában. A szükséges adózási, üzleti tervezési, vállalkozás-működtetési ismeretek birtokában sokkal nagyobb a siker valószínűsége.

A címben feltett kérdésre a válaszunk: a sikert, azt, hogy valaki sikeres vállalkozó lesz, garantálni nem tudjuk. Amit viszont igen, hogy kétnapos vállalkozói képzésünkön olyan vállalkozás indításához hasznos, gyakorlati információkat adunk, melyeket saját tapasztalatainkból merítettünk. Ezen információk birtokában pedig sokkal nagyobb lesz az esély egy sikeres vállalkozás felépítésére.

Tudjon meg többet, és jelentkezzen vállalkozói képzésünkre az alábbi linkre kattintva: http://www.vallalkozas-okosan.hu/vallalkozoi_kepzes_jelentkezesi_lap

A dőlt betűvel szedett részek forrása: munkaland - fiatal vállalkozók nagyító alatt.

Reklámadó – kit érint?

Ami biztos, az annyi, hogy teljes a bizonytalanság. A reklámadó törvény szerint kétféle reklámadó van. Az egyiket annak kell fizetni, akiknek az éves nettó árbevétele meghaladja az 500.000.000 ft-ot, azaz jellemzően nem a kisvállalkozásoknak.

Az adó alapja

4. § (1) Az adó alapja a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany esetén az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

Az adó mértéke

5. § (1) Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén

– az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,

– az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,

– az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,

– az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%,

– az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,

– az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.

• Ami lényeges, hogy akit nem terhel ez a kötelezettség, annak nullás bevallást sem kell leadnia.

(6) Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett.

• A másik reklámadó fizetési kötelezettség viszont már jóval szűkebb kört érinthet.

3. Az adó alapja

4. § (2) Az adó alapja a 3. § (2) bekezdés szerinti adóalany esetén a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része.

4. Az adó mértéke

5. § (2) Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalap esetén az adóalap 20%-a.

Nézzük a részleteket!

Adóköteles

a) a médiaszolgáltatásban,

b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,

c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,

d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,

e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklám közzététele.

(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a 3. § (1) bekezdés szerinti személy a reklám közzétételének megrendelője számára a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette.

a 3. § (1) bekezdés szerinti személy:

3. § (1) Az adó alanya

a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,

b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,

c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,

d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,

e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

(2) A 2. § (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt.

• Mit jelent ez? A magánszemély nem köteles ilyet fizetni, mindenki más igen!

Akkor nézzük, mi az a reklám egyáltalán?

7. reklám:

a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) szerinti gazdasági reklám,

d) gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám)

 Azaz, ha azért csinálom, mert el akarok adni árut vagy szolgáltatást.

 Mi a közzététel?

 f) közzététel: a reklám megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára,

Tehát ha eldöntöttem, hogy amit csinálok, az reklám és közzé is akarom tenni, mondjuk például a facebookon vagy a google hirdetésben, akkor meg kell nézni, hogy kinek kell az adót megfizetni, nekem vagy a reklám közzétevőjének?

 a törvény ezt mondja:  az interneten közzétett reklám esetén а reklám közzétevője.

Kivéve!

Továbbá adóalany – a Ratv. 2. § (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén – a reklám közzétételének megrendelője.

 Ratv. 2. § (2) bekezdés:

2. § (1) Adóköteles

(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a 3. § (1) bekezdés szerinti személy a reklám közzétételének megrendelője számára a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette.

Ugye, hogy nem egyszerű törvényt olvasni?!

Nézzük, hogy mi ez a nyilatkozat!

 a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat

 (3) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

Amennyiben az (1) bekezdés szerinti személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a (2) bekezdés szerinti adóalany havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklámközzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni.

• Mi ennek a lényege?

Ha reklámozok, és ezt valakitől megrendelem, és nem kapok tőle nyilatkozatot, hogy ő megfizette az adót, vagy adófizetésre nem kötelezett, akkor bizony nekem, mint megrendelőnek kell ezt bevallani és megfizetni, ha ez az érték meghaladja a 2.500.000 ft-ot.

• Mit takar ez az érték?

Pontos neve: reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része.

Egy pillanatra azért itt megállnék. Ha kapok nyilatkozatot, akkor nem kell bevallás. Azaz a nyilatkozat meglététől függ az adókötelezettség, és nem annak a tartalmától! Ha olyan nyilatkozatot kapok, hogy nem kötelezett adófizetésre, akkor kaptam nyilatkozatot, azaz nem kell fizetnem, de akkor ki fizeti az adót??? Márpedig valakinek fizetnie kell, ugye?

Sok kisvállalkozás a facebookon és a google adwords-ön hirdet, és nagy valószínűséggel nem fog ilyen nyilatkozatot kapni sem a facebooktól, sem a google-tól, hogy ezt az adót megfizette (mindkettő írországi bejegyzésű cég, ír adózás alapján adóznak, valószínűleg nem nagyon érdekli őket a magyar adórendszer). Akkor bizony a reklám megrendelőjének kell bevallani és megfizetni ezt az adót, ha a havi reklám-közzététel összesített ellenértéke (jó lenne tudni, pontosan mi is ez?) meghaladja a 2.500.000 ft-ot. Azért ez még mindig nem olyan bődületes összeg, de azért van már akit érint. De a finomság a társasági adóban van. Ugyanis az is változott.

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

„16. a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettségteljesítésre nem kötelezett.”

Azaz, ha nincs google vagy facebook nyilatkozat, akkor nem elismert költségnek minősül, azaz nem lehet vele csökkenteni a nyereséget!!! És bizony a társasági adó törvény nem említ értékhatárt! Azaz nem mondja, hogy csak az nem csökkentheti a társasági adó alapját (nem számolhatja el költségként), aki meghaladta a 2.500.000 ft-ot!

Tehát akkor ez azt jelenti, hogy ha a Vállalkozás Okosan Kft megrendel egy google hirdetést 100.000 ft értékben, és nincs nyilatkozatom, akkor ugyan reklámadót még nem kell fizetni, de nem számolhatom el költségként? Miközben a vállalkozás érdekében felmerülő költség, hogy reklámozzam a Vállalkozás Okosan-t, hogy minél többen olvassanak ilyen hasznos írásokat?!

Arra sincs egyértelmű válasz, hogy mi a helyzet olyan esetben, ha például közvetítem a szolgáltatást, azaz más cégnek készítem el a facebook vagy google reklámkampányát és továbbszámlázom? Akkor ki a megrendelő? Akinek számláz a facebook vagy a google? Vagy akit reklámoz? Ha adok nyilatkozatot, hogy engem nem terhel a reklámadó (mert pl. közvetítem a szolgáltatást, bár ezt a törvény nem mondja ki sehol sem, akkor azt gondolom, hogy engem nem terhel, de mivel adtam nyilatkozatot, ezért a megrendelőt se terheli, mert ő meg kapott nyilatkozatot).

• A reklámadóról szóló törvény teljes szövege itt olvasható (a törvényi szöveg forrása a Nemzeti Jogszabálytár, http://www.njt.hu/):

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=170052.266703 

A törvény augusztus 15-én hatályba lép. Előbb-utóbb nyilván kapunk válaszokat is. Ígérem, megírjuk.

Vállalkozás Okosan