Reklámadó – kit érint?
Ami biztos, az annyi, hogy teljes a bizonytalanság. A reklámadó törvény szerint kétféle reklámadó van. Az egyiket annak kell fizetni, akiknek az éves nettó árbevétele meghaladja az 500.000.000 ft-ot, azaz jellemzően nem a kisvállalkozásoknak.
Az adó alapja
4. § (1) Az adó alapja a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany esetén az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.
Az adó mértéke
5. § (1) Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén
– az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
– az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
– az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
– az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%,
– az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,
– az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.
- Ami lényeges, hogy akit nem terhel ez a kötelezettség, annak nullás bevallást sem kell leadnia.
(6) Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett.
- A másik reklámadó fizetési kötelezettség viszont már jóval szűkebb kört érinthet.
3. Az adó alapja
4. § (2) Az adó alapja a 3. § (2) bekezdés szerinti adóalany esetén a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része.
4. Az adó mértéke
5. § (2) Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalap esetén az adóalap 20%-a.
Nézzük a részleteket!
Adóköteles
a) a médiaszolgáltatásban,
b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklám közzététele.
(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a 3. § (1) bekezdés szerinti személy a reklám közzétételének megrendelője számára a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette.
a 3. § (1) bekezdés szerinti személy:
3. § (1) Az adó alanya
a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,
d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,
e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.
(2) A 2. § (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt.
- Mit jelent ez? A magánszemély nem köteles ilyet fizetni, mindenki más igen!
Akkor nézzük, mi az a reklám egyáltalán?
7. reklám:
a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) szerinti gazdasági reklám,
d) gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám)
Azaz, ha azért csinálom, mert el akarok adni árut vagy szolgáltatást.
Mi a közzététel?
f) közzététel: a reklám megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára,
Tehát ha eldöntöttem, hogy amit csinálok, az reklám és közzé is akarom tenni, mondjuk például a facebookon vagy a google hirdetésben, akkor meg kell nézni, hogy kinek kell az adót megfizetni, nekem vagy a reklám közzétevőjének?
a törvény ezt mondja: az interneten közzétett reklám esetén а reklám közzétevője.
Kivéve!
Továbbá adóalany – a Ratv. 2. § (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén – a reklám közzétételének megrendelője.
Ratv. 2. § (2) bekezdés:
2. § (1) Adóköteles
(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a 3. § (1) bekezdés szerinti személy a reklám közzétételének megrendelője számára a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette.
Ugye, hogy nem egyszerű törvényt olvasni?!
Nézzük, hogy mi ez a nyilatkozat!
a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat
(3) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.
Amennyiben az (1) bekezdés szerinti személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a (2) bekezdés szerinti adóalany havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklámközzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni.
- Mi ennek a lényege?
Ha reklámozok, és ezt valakitől megrendelem, és nem kapok tőle nyilatkozatot, hogy ő megfizette az adót, vagy adófizetésre nem kötelezett, akkor bizony nekem, mint megrendelőnek kell ezt bevallani és megfizetni, ha ez az érték meghaladja a 2.500.000 ft-ot.
- Mit takar ez az érték?
Pontos neve: reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része.
Egy pillanatra azért itt megállnék. Ha kapok nyilatkozatot, akkor nem kell bevallás. Azaz a nyilatkozat meglététől függ az adókötelezettség, és nem annak a tartalmától! Ha olyan nyilatkozatot kapok, hogy nem kötelezett adófizetésre, akkor kaptam nyilatkozatot, azaz nem kell fizetnem, de akkor ki fizeti az adót??? Márpedig valakinek fizetnie kell, ugye?
Sok kisvállalkozás a facebookon és a google adwords-ön hirdet, és nagy valószínűséggel nem fog ilyen nyilatkozatot kapni sem a facebooktól, sem a google-tól, hogy ezt az adót megfizette (mindkettő írországi bejegyzésű cég, ír adózás alapján adóznak, valószínűleg nem nagyon érdekli őket a magyar adórendszer). Akkor bizony a reklám megrendelőjének kell bevallani és megfizetni ezt az adót, ha a havi reklám-közzététel összesített ellenértéke (jó lenne tudni, pontosan mi is ez?) meghaladja a 2.500.000 ft-ot. Azért ez még mindig nem olyan bődületes összeg, de azért van már akit érint. De a finomság a társasági adóban van. Ugyanis az is változott.
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
„16. a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettségteljesítésre nem kötelezett.”
Azaz, ha nincs google vagy facebook nyilatkozat, akkor nem elismert költségnek minősül, azaz nem lehet vele csökkenteni a nyereséget!!! És bizony a társasági adó törvény nem említ értékhatárt! Azaz nem mondja, hogy csak az nem csökkentheti a társasági adó alapját (nem számolhatja el költségként), aki meghaladta a 2.500.000 ft-ot!
Tehát akkor ez azt jelenti, hogy ha a Vállalkozás Okosan Kft megrendel egy google hirdetést 100.000 ft értékben, és nincs nyilatkozatom, akkor ugyan reklámadót még nem kell fizetni, de nem számolhatom el költségként? Miközben a vállalkozás érdekében felmerülő költség, hogy reklámozzam a Vállalkozás Okosan-t, hogy minél többen olvassanak ilyen hasznos írásokat?!
Arra sincs egyértelmű válasz, hogy mi a helyzet olyan esetben, ha például közvetítem a szolgáltatást, azaz más cégnek készítem el a facebook vagy google reklámkampányát és továbbszámlázom? Akkor ki a megrendelő? Akinek számláz a facebook vagy a google? Vagy akit reklámoz? Ha adok nyilatkozatot, hogy engem nem terhel a reklámadó (mert pl. közvetítem a szolgáltatást, bár ezt a törvény nem mondja ki sehol sem, akkor azt gondolom, hogy engem nem terhel, de mivel adtam nyilatkozatot, ezért a megrendelőt se terheli, mert ő meg kapott nyilatkozatot).
- A reklámadóról szóló törvény teljes szövege itt olvasható (a törvényi szöveg forrása a Nemzeti Jogszabálytár, http://www.njt.hu/):
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=170052.266703
A törvény augusztus 15-én hatályba lép. Előbb-utóbb nyilván kapunk válaszokat is. Ígérem, megírjuk.
