Ha saját vállalkozásunkban dolgozunk főállásban, vagy máshol foglalkoztatnak minket akár alkalmazottként, vagy más foglalkoztatási formában (idénymunka pl.), akkor két fontos kötelezettség keletkezik: be kell jelenteni a foglalkoztatás tényét (ezzel a foglalkoztatás módjától függően általában biztosítási jogviszony is létrejön), másrészt a foglalkoztatás formájának megfelelő járulékbevallási- és fizetési kötelezettség is keletkezik.
Tisztázzuk először, melyik fogalom pontosan mit is jelent.
- Munkaviszony, vagy egyéb foglalkoztatási forma utáni bejelentési kötelezettség: ha valakit alkalmazunk, ezt a tényt meghatározott formában a NAV felé kötelességünk bejelenteni. A bejelentés elektronikus úton ( idén a 12T1041 számú nyomtatványon), vagy egyszerűsített foglalkoztatás esetén SMS-ben is lehetséges. Ha ennek a bejelentési kötelezettségnek nem tettünk eleget, egy munkaügyi ellenőrzés során (foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megsértése miatt) munkaügyi bírságra számíthatunk.
- Biztosítási jogviszony: jellemzően akkor jön létre, ha egyéni, vagy társas vállalkozóként dolgozunk, vagy alkalmazottként foglalkoztatnak minket. A biztosítási jogviszony keretében vagyunk jogosultak az OEP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Ha biztosítási jogviszonyunk rendezetlen, az igénybe vett ellátás díját a NAV behajthatja rajtunk. Lényeges különbség a munkaviszony és a biztosítási jogviszony között, hogy munkaviszonyunk (foglalkoztatási jogviszonyunk) több is lehet, főállású biztosítási jogviszonyunk csak egy.
- Járulékfizetési kötelezettség: ha vállalkozóként, alkalmazottként, vagy alkalmi munkavállalóként dolgozunk, foglalkoztatási formának megfelelő módon járulékbevallást kell készíteni, és az előírt mértékű járulékot meg kell fizetni. Nagyon fontos, a járulékbevallási kötelezettségnek akkor is eleget kell tenni, ha járulékot fizetni egyébként nem kell. Ha ezt a bevallási kötelezettségünket elmulasztjuk, büntetésre számíthatunk egyrészt a bevallási kötelezettség nem teljesítése miatt, másrészt késedelmi pótlékot, ill. adóbírságot szabhatnak ki ránk a járulék be nem fizetése miatt. Természetesen ha a foglalkoztatás módja nem jár járulékfizetési kötelezettséggel, akkor késedelmi pótlék kiszabására nem kerülhet sor.
Az Adózás rendjéről szóló törvény értelmében a (bármilyen módon történő) foglalkoztatás tényét annak legkésőbb első napján, a foglalkoztatás tényleges megkezdését megelőzően be kell jelenteni.
A fentiekből következik, ha valaki pl. alkalmazottként dolgozik, és munkáltatója ugyan a járulékokat befizeti utána, de bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a befizetett járulékok ellenére a biztosítási jogviszonya rendezetlen. Ha munkáltatója bejelentette, de az előírt járulékokat nem fizeti meg utána, biztosítási jogviszonya ettől még rendezett, az elmaradt járulékokat az adóhatóság a munkáltatón igyekszik behajtani.
Lényeges ezért, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy jogviszonyunk (akár vállalkozóként, akár alkalmazottként) rendezett, ellenőrizzük le, hogy a foglalkoztatás módjának megfelelő rendben megtörtént-e.
A lekérdezés ezen a linken keresztül lehetséges:
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/taj.html
A lekérdezéshez ügyfélkapu hozzáférés szükséges. Ez a link csak azt mutatja meg, hogy a Taj számunk, azaz a biztosítási jogviszonyunk rendben van –e, azt, hogy ki jelentett be minket és azt, hogy a bevallások rendben beérkeznek, azt nem.
Azt, hogy munkáltatónk rendesen fizeti-e utánunk a járulékokat, magánszemélyként szintén nem tudjuk ellenőrizni. A járulékfizetés elmulasztásáért magánszemélyként minket ugyan semmilyen felelősség nem terhel, mégis fontos, hogy rendezve legyen. Az idei évtől, ha egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozói jogviszonyunk után a nyugdíjjárulékot nem fizetjük be, szolgálati időnk ugyan nő, viszont a törvény értelmében a be nem fizetett járulék után nyugdíjat nem kapunk majd.
Ezen a linken pedig
https://www.nav.gov.hu/nav/multilekerdezo
egy vállalkozás bejelentett alkalmazottainak a számát tudjuk lekérdezni.