Tagi kölcsön és osztalék kifizetés elengedése

Hogyan kell eljárni akkor, ha a végelszámolás alatt lévő társaságot tagi kölcsön vissza-,
vagy osztalék kifizetési kötelezettség terheli?

A végelszámolási eljárás befejezéséhez a társaságoknak rendezniük kell kötelezettségeiket. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolást addig nem lehet befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Amennyiben az adózónak még vissza- illetve kifizetetlen, tagok által nyújtott kölcsön vagy osztalék kötelezettségük van, azt a végelszámolás zárásáig az alábbi módok valamelyikével
rendezni kell:

1) vissza- illetve kifizetik
2) a tagok lemondanak róla, elengedik
3) felszámolást kezdeményeznek.

Amennyiben a társaság benyújtja a záró bevallását, azonban sem kifizetés, sem felszámolás kezdeményezés nem történik, vélelmezhető a követelések tagok általi elengedése.

Amennyiben a jóváhagyott, a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékról a tag lemond a társaság javára, akkor a kötelezettségként előírt osztalékot elengedett kötelezettségként ki kell vezetni a könyvekből a rendkívüli bevételekkel szemben (A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 86.§ (3) bekezdés h) pontja értelmében.) Amennyiben a kötelezettség időközben elévül, akkor az elévült kötelezettséget szintén rendkívüli bevételként kell elszámolni az elévülés időszakában. Az elengedett osztalékot, nem lehet közvetlenül az eredménytartalékkal szemben lekönyvelni.

Az Sztv. 86.§ (4) bekezdésének c) pontja szintén lehetővé teszi, hogy a tagok által nyújtott tagi kölcsönt – amelyet a társaság anyagi fedezet hiányában nem képes visszafizetni a tagok részére a megszűnés során – a társaság elengedett kötelezettségként vezesse ki könyveiből a rendkívüli bevételekkel szemben.

Az adóhatóság gyakorlatában előfordult olyan eset, hogy egy társaság a tag pótbefizetési kötelezettségének beszámításával kívánta rendezni a kötelezettséget. Az adózó azonban figyelmen kívül hagyta, hogy mint gazdasági társaságra a Sztv. szabályai kötelezőek, de a beszámítás jogintézménye polgári jogi jogintézmény. Így nincs lehetőség arra, hogy a tagi kölcsön miatt keletkezett kötelezettséget veszteségrendezés céljából kapott pótbefizetésnek minősítsék át és a kölcsöntartozás összegét beszámítsák a pótbefizetésekkel szemben.

Más cégek úgy is próbálták a kötelezettségüket rendezni, hogy a tagok kölcsön követeléseivel apportként megemelték a társaság törzstőkéjét. Azonban a tartozásnak ilyen módon történő rendezésére sincs lehetőség. Önmagában a cégbírósági változásbejegyző végzés nem teszi a tőkeemelést adójogi szempontból jogszerűvé, ha maga a tőkeemelés az Art. rendelkezéseibe ütközik. Adózó olyan saját magával szemben fennálló követelést apportált, melynek kielégítésére vagyoni, pénzügyi eszközök hiányában nincs lehetőség és nem is várható, hogy lesz, így az apportált követelés nem bírt olyan vagyoni értékkel, melynek segítségével a társaság eredményes működése helyreállítható lett volna. Az eljárás nem jóhiszemű, hiszen csupán arra irányul, hogy a társaság kötelezettségét oly módon tudja rendezni, mely nem jár pénzügyi teljesítéssel, adójogi vonzattal és így a tartozása eltűnjön, ezáltal meg tudjon szűnni végelszámolással.

Összefoglalva tehát a tartozást vagy visszafizetik, vagy a tagi kölcsön elengedésre kerül és azt  rendkívüli bevételként kell elszámolni. Az ellenszolgáltatás nélkül történő lemondást be kell jelenteni a NAV felé ajándékozási illeték megállapítására az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága

Bejelentkezés a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá

A 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza. A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős egyszerűsödését jelenti.

Jelen tájékoztató az adónem legfontosabb, főként a bejelentkezéshez kapcsolódó szabályait tartalmazza.

Az adóalanyiság választására jogosultak köre

Kisadózó vállalkozásnak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó

–  egyéni vállalkozó

–  egyéni cég

–  kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt.

–  kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.

minősül, amely legalább egy magánszemélyt kisadózóként bejelent.

Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte.

Nem választható a tételes adó akkor sem, ha az adózó TEÁOR 2008 szerint

 – 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri,

 – 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő,

 – 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

besorolású tevékenységek folytatásából bevételt szerzett.

A Katv. alapján kisadózó a tételes adót jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e.

A kisadózó betéti társaság, illetve közkereseti társaság azokat a tagokat köteles bejelenteni kisadózóként, akik a cég tevékenységében bármilyen jogviszonyban részt vesznek (ideértve a személyes közreműködést, a vezetői tisztségviselői és a megbízási jogviszonyt, de ide nem értve a munkaviszonyt). Amennyiben például egy betéti társaság kültagja a társaság működésében nem veszt rész („csendestárs”), kisadózói bejelentésére nem kerülhet sor.

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.

A bejelentett adatok, tények (a kisadózó személyi adatai illetve a főállási minőséggel kapcsolatos nyilatkozat) megváltozását a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni.

Az adóalanyiság kezdete és a bejelentés időpontja

Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A már működő vállalkozásnak, aki 2013. január 1-jével a tételes adóra vonatkozó szabályok szerint kívánja teljesíteni az adókötelezettségeit, 2012. december 1-31. közötti időszakban be kell jelentkeznie a Katv. hatálya alá.

Azon adózóknak, akik (amelyek) a 2012. adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adóztak, és 2013. január 1-jével a tételes adó alanyaivá szeretnének válni, 2012. december 1-je és december 20-a között ki kell jelentkezniük az eva hatálya alól.

A bejelentkezés módja

a)      2012-ben az okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg kérelmüket előterjesztők (tevékenységüket év közben kezdők) esetében a nyilatkozat adatai elektronikus úton – az ún. egyablakos rendszeren keresztül – érkeznek meg az állami adóhatósághoz;

b)     a közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező, Szja tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók a ’T101 jelű adatlapot (az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de az Szja tv. említett pontja szerint egyéni vállalkozónak minősülő adózók, pl. ügyvéd) használhatják;

c)     a T101E bejelentő lapot a már működő, egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók nyújtják be;

d)      a már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap útján, kizárólag változás-bejelentés keretében jelentkezhet be.

A felsorolt nyomtatványok várhatóan 2012. december 1-jétől lesznek alkalmasak a fenti bejelentés megtételére, mivel a bejelentkezésre vonatkozó rendelkezések az említett napon lépnek hatályba.

A bejelentés végrehajtható okiratnak minősül. Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét a végrehajtható okirat alapján tartja nyilván.

Az állami adóhatóság tájékoztatót küld a nyilvántartásba vételről és az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókról az adózók számára.

Az adó mértéke és megfizetésének határideje

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig (bevallási kötelezettség nincs).

Főállású kisadózónak az a kisadózó minősül, aki

a)     a tárgyhóban nem áll folyamatosan legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, és

b)     nem minősül a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek, továbbá aki nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak.

Ha tehát kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.

A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt – bizonyos kivételekkel (pl. a hónap teljes időtartamában táppénzen van) – minden megkezdett naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni.

Ha az adózó a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet (a Katv. bizonyos esetekben a bevételi értékhatár időarányos számítását írja elő).

A százalékos mértékű adót bevallani és megfizetni az adóévet követő év február 25-ig – illetve az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig – kell.

Bizonylatolás, nyilatkozatok, adatszolgáltatás

A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az adózónak valamennyi bizonylatát a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig meg kell őriznie. A kisadózónak az általa kibocsátott számlán fel kell tüntetnie, hogy „Kisadózó”, ellenkező esetben mulasztási bírsággal sújtható.

Az adózónak az adóévi árbevétel nagyságáról az adóévet követően február 25-ig – az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig – kell számot adnia a 13KATA nyomtatványon. Ezen túlmenően ezen nyomtatványon kell bevallania a 40 százalékos adót, valamint e nyomtatványon kell adatot szolgáltatnia abban az esetben, ha bármely más adóalanynak (ide nem értve az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyt) éves szinten együttesen 1 millió forintot meghaladó értékű számlát bocsátott ki.

A ’08-as bevallásban adatszolgáltatásra lesz kötelezett az az adózó – ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt illetve a kisadózó vállalkozásokat – az adóévet követően, aki (amely) a kisadózó vállalkozás számláját befogadta abban az esetben, ha éves szinten 1 millió forintot meghaladó ellenértéket fizetett ki részére.

A kisadózó vállalkozások tételes adója által kiváltott közterhek

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az alábbi közterhekkel kapcsolatos adókötelezettségek alól:

a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó,

b) társasági adó,

c) a személyi jövedelemadó, járulékok és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás,

d) szociális hozzájárulási adó és a 10, illetve 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás.

A kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek (pl. munkavállalók) részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

[Nemzeti Adó-és Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály]

Nincs. Sajnos ilyen nem létezik. Pedig nagy szükség volna rá.

Az elmúlt másfél évben sokan érdeklődtek nálunk vállalkozás indításával kapcsolatban.

Azzal, hogy mit szeretnének csinálni, szinte mindenki tisztában van, a hogyannal már sokkal kevésbé. Ez persze nem azoknak a hibája, akik vállalkozni szeretnének. Mi magunk is látjuk, tapasztaljuk, mennyire nehéz az internetről, vagy akár más forrásból könnyen értelmezhető, a gyakorlatban is jól használható információkhoz hozzájutni, amelyek egy vállalkozás indításához szükségesek. Márpedig ezek nélkül nem lenne szabad senkinek vállalkozói pályafutását elkezdeni. Azt is látjuk, sokan azzal sincsenek tisztában, mik azok az ismeretek, milyen alapvető gazdasági, jogi tudnivalókkal kell(ene) tisztában legyenek, mint vállalkozó. Emiatt értelemszerűen még nehezebb utánanézni bárminek, ha nem tudják, mit és hol kellene keresniük.

Sokan kérdezik, én vállalkozni szeretnék, a munkámat végezni, eladni az árumat, a szolgáltatásomat, miért kell nekem tudni, hogyan kell helyesen kitölteni egy számlát, hol tudok leellenőrizni egy céget, aki halasztott fizetéssel szeretne tőlem árut venni, hogyan, milyen tartalommal kössek meg egy vállalkozói szerződést?

Azért kell tudni, mert vállalkozóként már nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, amit alkalmazottként igen, azt, ha valamit nem tudunk, majd más megmondja, esetleg megcsinálja helyettünk. Vállalkozóként mindenért, amit csinálunk, a felelősség minket terhel. Ezért hiába mondjuk, hogy nem tudtuk ezt, vagy azt, egy rossz döntés következményeit nekünk kell viselni, amit jobb esetben csak pénztárcánk bán, rosszabb esetben teljes vagyonunk. Sajnos senkit nem fog érdekelni, hogy a rossz döntést bár jóhiszeműen, de valamilyen fontos információ tudásának hiányában hoztuk.

Mik azok a témák, milyen jellegű ismeretek, amikkel valakinek tisztában kéne lennie, ha vállalkozik?

A teljesség igénye nélkül, íme néhány: piackutatás, üzleti tervezés alapjai, pénzügyi alapismeretek, adózással kapcsolatos alapismeretek. Vállalkozások működését érintő törvények: gazdasági társaságokról szóló törvények, adózás rendjéről szóló törvény, számviteli törvény, polgári törvénykönyv, munka törvénykönyvének alapvető ismerete.

Honlapunkon, és itt, blogunkon is sok, vállalkozás indításához és működtetéséhez nélkülözhetetlen információt már közreadtunk. Mivel ezek még mindig aktuálisak, és fontosságukból sem veszítettek, ezért a jövőben ezeket itt tematikusan, vonatkozó hivatkozásokkal, egyfajta tananyag-szerűen összefoglaljuk, felidézzük, mindenkit hozzásegítve ahhoz, hogy a keresett információkhoz könnyen, gyorsan, érthető módon leírva hozzájuthasson.

„…Nemcsak a pénzügyi adatok, hanem az üzleti szempontok is sokat számítanak egy vállalati hitel elbírálása során, de a tapasztalatok szerint a cégek ezzel gyakran nincsenek tisztában - áll a K&H Bank pénteki közleményében. ...Hozzátette azt is, hogy a hitel biztosítékául szolgáló tárgyi fedezetnek viszont általában túlzott jelentőséget tulajdonítanak a cégek. …”
(Forrás: Origo/Vállalkozói negyed)

Mit jelentenek a fent leírtak?

Ha akár magánszemélyként, akár cégként hitelt kívánunk felvenni, a hitel biztosítékaként felajánlott fedezet mellett a bank vizsgálja havi jövedelmünket, bevételünket, azt, hogy a felvenni kívánt hitelt miből fizetnénk vissza, mekkora a valószínűsége annak, hogy ez a bevétel rendelkezésünkre áll majd egy hónap, fél év, vagy akár 2 év múlva is. Magánszemélyként általában jövedelemigazolást kérnek, cégként ennél lényegesen több információra van szükség várható fizetőképességünk megállapítására.
Sokan felteszik a kérdést, miért van erre szükség, ha nem tudunk fizetni, ott a fedezet, amit visz a bank. A helyzet az, a bank elsősorban a kölcsönadott pénzét szeretné viszontlátni, nem pedig a fedezetként felajánlott ingatlan értékesítésével bajlódni, hiszen ez egy hosszadalmas, és bonyolult jogi procedúrát jelent a bank számára, és  még így is kérdéses, hogy az ingatlan kényszerértékesítése után pénzénél marad-e. Ezért a banki ügyintézővel folytatott megbeszélésen hiába mondjuk azt, hogy miért aggódik a hitel visszafizetése miatt, hiszen ott az ingatlan, vagy egyéb tárgyi fedezet. Önmagában az biztosan nem lesz elegendő.

Ebből következik, hogy ha cégként próbálunk hitelhez jutni, a fedezet mellett legalább olyan fontos az, hogy a cég pénzügyileg biztos lábakon álljon, az üzleti ötlet, beruházás, amit hitelből megvalósítani kívánunk, megalapozott, józan mérlegelést követően vélhetően sikeres legyen. Erről pedig a bankot egy korrektül összeállított üzleti terv segítségével tudjuk meggyőzni. Ennek megfelelő információkat kell tartalmazni a vállalkozás előéletéről, személyi-tárgyi adottságairól, szükséges annak az üzleti ötletnek a megfelelő, hiteles adatokkal alátámasztott ismertetése, melyből kiderül, hogy érdemes azt hitelezni. A benyújtandó hitelkérelemhez csatolt üzleti terv egyik legfontosabb része a pénzügyi terv, amely egyrészt adatokat kell, hogy tartalmazzon a vállalkozás eddigi gazdálkodásáról (ha már működő cégről van szó), és meg kell mutatnia, hogy a cég a felvett hitelt mire kívánja fordítani, és abból milyen költségek mellett mikorra és mennyi bevétel várható.

Egy sikeres hitelfelvételhez tehát nélkülözhetetlen egy megfelelően összeállított üzleti terv, melynek értékelés után a bank meggyőződhet arról, hogy az általunk felvenni kívánt hitel visszafizetése várhatóan megoldott lesz. Amennyiben üzleti tervre van szükségük, vagy hitelkérelem összeállításához vennének igénybe segítséget, keressenek minket elérhetőségeink egyikén.

A vállalkozások likviditását javítja a pénzforgalmi áfa bevezetése

Azok a vállalkozások, amelyek a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, jelenleg akkor is kötelesek a kiállított számlájuk áfa tartalmát az adóhatóság részére bevallani és megfizetni, ha még a számla ellenértékét nem fizették meg nekik. Ez igen nagy veszélyt jelent a vállalkozások likviditására és akár csődközeli állapotba is kerülhetnek. Jó hír a vállalkozások egy részének, hogy adóváltozás történt.

 2013. január 1-től a kisvállalkozások az általános forgalmi adó tekintetében választhatják a pénzforgalmi elszámolást.

Ez azt jelenti, hogy a pénzforgalmi elszámolást választóknak csak akkor kell megfizetni az áfát a termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után, ha a számláik ellenértékét megkapták vevőiktől.

De a befizetési határidő mellett a levonási jogukat is később gyakorolhatják, azaz akkor lesz jogosult az áfa levonására, ha a szállítója számláját kifizette. Azoknak az adóalanyoknak, akik pénzforgalmi áfás adóalanytól szerzik be termékeiket, vagy vesznek igénybe szolgáltatásokat, nehézségeket okozhat az új szabály. A törvény szerint a pénzforgalmi áfát választó társaság partnere is csak akkor helyezheti levonásba az áfát a számla alapján, ha azt pénzügyileg rendezte. Ez azt jelenti, hogy levonási joguk nem a teljesítés időpontjában keletkezik, hanem a pénzügyi rendezéskor.

Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy pénzforgalmi elszámolást választ.  A nyilatkozat megváltoztatását a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre, illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést  meg kell tenni az adóhatóság felé.

A számla kötelező adattartalmai közé bekerült, hogy aki a pénzforgalmi elszámolást alkalmazza, akkor annak ezt jeleznie kell a kiállított számláján.

Ki választhatja a pénzforgalmi elszámolású áfát?

- aki a tárgyév első napján kisvállalkozásnak minősül
- gazdasági céllal belföldön telepedett le
- nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt

kivéve, ha alanyi adómentességben részesül (mert ők ugye nem fizetnek áfát!).

Mikor kell megfizetni az áfát?

A belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása után  a fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.

Mikor lehet levonásba helyezni az áfát?

A termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az áthárított adó levonásának joga a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapítási időszakban lehetséges, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára kfizeti.

Mi a teendő részletfizetés esetén?

- a fizetendő adót a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani,
- a levonási jog a megfizetett részlet erejéig gyakorolható;
- az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének, megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése
vagy kötelezettsége engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás miatt vagy más módon szűnik meg.

A levonásba helyezés  nem alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a pénzforgalmi elszámolás hivatkozást nem tüntette fel.

A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak, ha a teljesítés és a fizetendő adó megállapítása között olyan változás történik, amelynek eredményeként

- tőle adófizetés nem lenne követelhető vagy

- előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult,
- felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,
- tevékenységét szünetelteti, vagy
- jogutód nélkül megszűnik,
a fizetendő adót vagy a rá áthárított adó levonásának jogát a jogállás-változást megelőző napon vagy a tevékenységet lezáró adóbevallásban vagy soron kívül benyújtandó adóbevallásban kell megállapítani.

A pénzforgalmi elszámolású áfa választhatóságának feltétele:

Ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege
- sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
- sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 125 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Milyen időszakra vonatkozik a pénzforgalmi elszámolású áfa?

Az adóalany a  pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári év végéig terjedő időszakra választja.

Mikor szűnik meg a pénzforgalmi elszámolású áfa?

- ha a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
- a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal

- a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül kisvállalkozásnak;
- az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül;
- az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.

Ha értékhatár túllépés miatt szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás, az adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárt továbbá a pénzforgalmi elszámolás választásának jogával a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

A pénzforgalmi szemléletű áfa törvényi szabályozása ezen a linken található.

További, jelenlegi adózással kapcsolatos információkat itt talál honlapunkon.

Jövedéki adó

Egyszerűbb adó-visszaigénylés: Az elektronikus adó-visszaigénylési kérelmek esetén nem szükséges a kérelemhez az annak alapjául szolgáló számlákat, bizonylatokat csatolni, megszűnik az erre vonatkozó kötelezettség a papír alapú kérelmek esetében is.

2014. január 1-jétől a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylési kérelmet már csak elektronikus úton lehet benyújtani.

Saját gazdaságban előállított tiszta növényi olaj felhasználhatósága
A javaslat lehetővé teszi, hogy a saját gazdaságban előállított tiszta növényi olajat a gazdálkodók saját munkagépeikben felhasználhassák. A kedvezmény mértéke a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj és a tiszta növényi olaj esetében azonos, csak az eljárás fordított. Míg az adóval növelt áron beszerzett gázolaj után a megfizetett jövedéki adó 82%-a visszaigényelhető, addig a saját előállítású tiszta növényi olaj után a gázolaj adómértékének 18%-át kell megfizetni. Külön jogszabály határozza meg – a kísérleti előállítást végző üzemhez hasonlóan – az adóraktári engedélyezésre, az adóraktár-engedélyes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségére vonatkozó szabályokat.

A fuvarozók havonta érvényesíthetik a gázolaj kedvezményt
A fuvarozók likviditási helyzetének javítása érdekében a  kereskedelmi gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylés havi szinten történő érvényesíthetősége.

Csökken a szeszfőzdék jövedéki biztosítékának mértéke
A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdék jövedéki biztosítékának és adófizetési kötelezettségének 500 ezer forintos határát 200 ezer forintra való csökkentése. A kis kereskedelmi szeszfőzdék jövedéki biztosítéka 2 millió forintra csökkenne.

Kistermelői pezsgő-előállítás
2013. január 1-jétől a javaslat lehetőség lesz az egyszerűsített adóraktárakban saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 ezer liter mennyiségű palackos erjesztésű pezsgő előállítása kereskedelmi céllal.
A kistermelői pezsgő is a pincekönyvben lenne nyilvántartható, a kistermelői pezsgő utáni elszámolás, adóbevallás, adófizetés a tárgyévbeli második szőlőbor-elszámolás időpontjához igazodna, a kistermelői pezsgő-előállítás esetén nem kellene jövedéki biztosítékot nyújtani. A kistermelői pezsgő jövedéki bizonylataként a szőlőborhoz hasonlóan a borkísérő okmány kerülne előírásra, az egyszerűsített adóraktárban előállítható termékek köre kibővülne a kistermelői pezsgővel, a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság esetén egyszerűsített adóraktárba visszaszállítható termékek (melyek után a jövedéki adó visszaigényelhető vagy levonható) köre szintén kibővülne a kistermelői pezsgővel.

A teljes denaturálást végző magyar piaci szereplők versenypozíciójának javítása
A javaslat lehetővé teszi a más tagállamok által bejelentett teljes denaturálási eljárással Magyarországon előállított alkohol végleges adómentességét, ha azt igazoltan kiszállítják az adott teljes denaturálási eljárást bejelentő tagállamba.

Pótolhatóvá válik a levált, sérült zárjegy
A kereskedőnek a zárjegy leválását vagy sérülését be kellene jelentenie a vámhatósághoz, amely 30 napon belül új zárjegyet helyezne a termékre, megteremtve ezzel a továbbforgalmazhatóságot. Az új zárjegy felhelyezéséig a kereskedő általi birtoklás jogszerűségét a bejelentés igazolná.

Jövedéki bírság mellőzésére, mérséklésére irányuló kérelmek
A javaslat szerint amennyiben az adózó a kiszabott jövedéki bírság megfizetésének mellőzését vagy mérséklését kéri a hatóságtól, az adóhatóság csak a mellőzésre irányuló kérelem esetében köteles vizsgálni azt, hogy a jogsértő személy kellő körültekintéssel járt e el.

A jövedéki engedély nem kerül automatikusan visszavonásra adótartozás miatt
60 napot meghaladóan tartozó jövedéki engedélyesek esetében csak 100 ezer forintos összeghatár felett kerül az engedély visszavonásra. Az esetleges megbízható adós minősítésüket a jövedéki törvény egy másik rendelkezése folytán továbbra is elveszítik, valamint ebből következően fel kell emelniük az általuk nyújtott jövedéki biztosíték összegét.

Szigorúbb adóbírság „bűncselekmény” esetén
Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke 200 %.

Csökken az egyéb bor után fizetendő adó
Az egyéb bor adómértékének a szőlőborral azonos mértékre - 0 Ft/literre – való csökkentése. Ezzel egyidejűleg az egyéb bor adóraktáraknál 1 millió forintos jövedéki biztosíték minimum bevezetését javasolja a gyümölcsbor előállításának és forgalmazásának a szőlőborhoz képest magasabb adókockázata miatt.

Utasellátó adóraktár
Annak érdekében, hogy a harmadik országba menő repülőgépeken jövedéki adómentesen kerülhessen sor alkohol tartalmú italok és dohánygyártmányok értékesítésére, a javaslat engedélyezné  az ún. utasellátó adóraktár intézményének létrehozását. Utasellátó adóraktárat – a tarnzitadóraktárhoz hasonlóan – kedvezményes feltételekkel, konkrét alapterület meghatározása nélkül, valamint kedvezményes jövedéki biztosíték kötelezettség mellett lehetne létrehozni.

Regisztrációs adó

A környezetvédelmi osztályba sorolást szabályozó KöHÉM rendelet szerint 2012. június 20. óta a legalább Euro-III. kategóriába tartozó hibrid gépjárművek esetében a személygépkocsi belsőégésű motorjának cm3-e alapján, és nem a korábban alkalmazott egységes mértékkel kell a regisztrációs adót megállapítani.
A szándék, hogy a hibrid gépjárművek után továbbra is egységes – 76.000 forintos - regisztrációs adót lehessen megállapítani, függetlenül a belsőégésű motor cm3-étől.

Illetékek
Két kulcs marad az öröklési és ajándékozási illetékek esetében
A javaslat elfogadása esetén az általános illetékmérték 18%, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték 9% lenne.
Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak.

Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése mentesül az illeték alól
A javaslat szerint az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése – annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül – mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól.

Házastársuk utáni öröklés esetén az özvegyek értékhatár nélküli illetékmentességet kapnak
A jelenlegi öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió Ft-jáig mentesül az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának megszerzése tekintetében biztosított illetékmentesség mellett.

Az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást javasolja az özvegyek öröklésére is kiterjeszteni, annál is inkább mivel az új Ptk. koncepciója szerint a túlélő házastárs öröklési szabályai markánsan megváltoznak (az özvegy is állagörökös lesz).

Visszterhes vagyonszerzés illetéke
Az illeték általános mértéke 4% .

Megszűnik a negatív illetékalap utáni kötelezettség
Jelenleg a magánszemély vevőnek akkor is keletkezik illetékfizetési kötelezettsége a cserét pótló vétel kedvezményének alkalmazása során, ha az értékesített lakás forgalmi értékéhez képest alacsonyabb értékű lakást vásárolt.

A fiatalok esetében csökken a lakásszerzési illeték
a 35 év alattiak lakásszerzési kedvezménye esetében a javasolja a jelenlegi 8 millió Ft-os értékhatárt 15 millió Ft-ra emelni, és az illetékkedvezmény-maximumot megszünteti. Ebből követezően a 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kellene megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió Ft-ot.

Szélesedik a termőföld-szerzéshez kapcsolódó illetékmentesség alanyi köre
A kedvező szabályt a családi gazdálkodók is alkalmazhatnák. Emellett a mezőgazdasági szektor sajátosságainak figyelembe vételével az illetékmentesség feltételeinek kezdő határideje is módosulna, melynek eredményként a vagyonszerzőnek a termőföldet nem a vásárlástól, hanem a birtokbavételtől kellene mezőgazdasági célra hasznosítania.

Vámigazgatás

Áfa biztosíték mentességi engedély igénylése
Azon gazdálkodók is kérelmezhetik majd az Áfa biztosíték mentességi engedélyt, akik az engedély fajtájától (100%-os vagy 50 %-os) függően az elmúlt kettő vagy egy éves intervallumban késedelmesen teljesítették import áfa fizetési kötelezettségüket (feltéve, hogy a késedelmes összegek nem haladják meg az import áfa jogcímen előírt egy vagy két éves összes kötelezettségének 3 %-át.)
A javaslatnak köszönhetően a késedelmesen fizető kérelmezők automatikusan nem zárnák ki magukat az engedélyezési eljárásból, ha késedelmük küszöb értéken belüli.

Adózás rendje

Adóhatósági igazolással kapcsolatos eljárás
A javaslat szerint az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökkenne. Emellett általános szabállyá válna az, hogy az adózónak semmilyen eljáráshoz nem kell adóigazolást, vagy együttes adóigazolást kérnie, ha az adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában szerepel.

Fizetési könnyítés, adómérséklés
Ha az adózó szerepel a minősített adózói adatbázisban és a kérelem benyújtásával együtt kéri a sürgősségi eljárásban való elbírálást, annak határideje 30-ról 15 napra csökken. A javaslat tágítaná az automatikus fizetési könnyítés korlátait a személyi jövedelemadó tekintetében, a kérelemmel érintett tartozás maximális mértéke 100 ezerről 150 ezerre nőne, az automatikus fizetési könnyítés részleteit pedig nem 4, hanem 6 egyenlő részletben kellene megfizetni.

Kötelező szakmai képviselet
Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban és az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásban kötelező a szakmai képviselet bevezetése.

Módosítások a feltételes adómegállapítás szabályaiban
A díj mértéke az egyszerűsítés érdekében a továbbiakban elsősorban a jogügyletben részt vevő személyek számához igazodna. Díjplafon kerül bevezetésre, mely sok esetben olcsóbbá teszi a tartós-, vagy sürgősségi eljárásban hozott feltételes adómegállapításokat.

Egy utalással való adófizetés több adónemre
A javaslat megteremti a különböző adófizetési kötelezettségek egyetlen utalással való megfizetésének lehetőségét, a részlet szabályokat rendeleti szint fogja tartalmazni.

Megteremtődik az önellenőrzésre történő felhívás jogintézménye
Az állami adóhatóság önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel az adózót, ha az adózó bevallásának adatai és a rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. A felhívás teljesítése nem kötelező, elmaradása nem jár negatív jogkövetkezménnyel. Joghatása, hogy a felhívás közlésétől az önellenőrzésig, de legfeljebb a felhívás közlésétől számított 30. napig az ellenőrzés a felhívással érintett körben nem kezdhető meg, azonban a visszaigényelt adó kiutalására nyitva álló határidő is szünetel ezalatt az időszak alatt.

Elkésett fellebbezés esetén nincs felügyeleti intézkedés
Megszüntetik az elkésett fellebbezés felügyeleti intézkedésként történő elbírálását.

Méltányos joggyakorlás az adózókkal szemben
A fokozott adóhatósági felügyelettel kapcsolatban az adózókra nézve méltányos rendelkezésként kívánja a kormány a szabályokat úgy módosítani, hogy az eljárást megelőzően felhívásra benyújtandó kérdőív visszaküldésének elmulasztása ne járjon automatikusan az adószám törlésével.

A végrehajtás tekintetében a végrehajtási eljárás egy alkalommal az adózó megalapozott kérelmére is felfüggeszthetővé válna. A végrehajtás felfüggesztése esetén a már folyamatban lévő azonnali beszedési megbízás alapján sem lenne végrehajtás foganatosítható.

A fizetési könnyítés, mérséklés engedélyezése esetén az arra vonatkozó határozat meghozatalát követően a végrehajtás az érintett tartozás tekintetében ne legyen folytatható.

Az adózók elektronikusan lekérdezhetnék az őket terhelő, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozások jogcímét és jogcímenként azok napi egyenlegét is.

A magánszemélyeket segítő rendelkezés még, hogy a továbbiakban felvételüket kérhetnék a köztartozásmentes adózói adatbázisba, amely a kormány javaslata szerint lehetővé teszi, hogy a továbbiakban a magánszemélyek is adóigazolás, vagy együttes adóigazolás helyett ilyen módon igazolják köztartozásmentességüket.

Az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás még egyszerűbbé válik
Ha egyetért a tartalmával, a továbbiakban azt nem köteles azt aláírásával ellátva visszaküldeni az adóhatóság részére.

A korábbi vezető tisztségviselő is büntethető
Felszámolás, végelszámolás és kényszertörlési eljárás esetén az azt megelőző időszak adókötelezettségeinek elmaradásáért a volt vezető tisztségviselőt javasolja mulasztási bírsággal súlytani.

Az adózók védelmében rövidülnek az önkormányzati adóslisták
A helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában 10 ezer forintról 100 ezer forintra, magánszemélyek esetén 5 ezer forintról 50 ezer forintra javasolja emelni a közzétételt megalapozó értékhatárt. Emellett közzétételre csak a már 90 napja fennálló tartozás tekintetében kerülhetne sor, határozattal megállapított adótartozás esetén csak akkor, ha az jogerőre emelkedett és bíróság nem helyezte azt hatályon kívül.

Pontosító rendelkezések
A javaslat több ponton módosítaná az adózás rendjéről szóló törvény ellenőrzésre vonatkozó fejezetét. Pontosításra kerülne a kiutalás előtti ellenőrzés határidejére vonatkozó szabály figyelemmel az áfa kiutalási határidő szabályaira, a kapcsolódó vizsgálat lezárása nélkül is befejezhető lenne az ellenőrzés, ha a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak, valamint a népegészségügyi termékadó ellenőrzése érdekében a mintavétel lehetőségével bővülne az ellenőrzés eszköztára.

Számvitel

Mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámoló
A kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók a 2013. üzleti évtől saját elhatározásuk szerint beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló tovább egyszerűsített formáját, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót is választhatnák. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvény szabályai alapján, külön kormányrendeletben rögzített sajátosságok szerint kellene elkészíteni.

Vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló módosítások
A vállalkozásokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkentésének érdekében javasolja a tervezet a jelentős összegű hibára vonatkozó alsó korlát átalakítását.Szintén lényeges vállalati adminisztrációt egyszerűsítő javaslat az ismételt közzétételi kötelezettség eltörlése.
A javaslatok továbbá kitérnek a jogalkalmazás során felmerült kérdések rendezésére is, így pontosító szabályok épültek be például az önellenőrzés szabályaival, az eszközök átsorolásával, a számviteli tartósság fogalmával, a szellemi termékek definíciójával és a mérleg szerinti eredmény meghatározásával kapcsolatban.

forrás: kormany.hu