T E R V E Z E T

Személyi jövedelemadó
2013. január elsejétől megvalósul Magyarországon az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadózás, a magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lesz az adó, azaz megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) intézménye.

Munkahelyi étkeztetés kiemelt támogatása
2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyek számára is nyitva áll. Ezáltal az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen, havonta.

Megtakarítási formák egységes kezelése
A kockázati biztosítás – az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs – munkáltató által fizetett díja adómentes. Ugyanakkor a megtakarítási típusú biztosítások esetében a biztosítás munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik.
Ez a javaslat az ún. teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások esetében jelent változást: az említett biztosításokba a munkáltató által fizetett összeg a befizetéskor, és nem a biztosítás visszavásárlásakor válik adókötelessé továbbá, hogy a munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja ne a magánszemély jövedelmeként adózzon, hanem azután a munkáltató teljesítse az adókötelezettséget (a jövedelem 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t fizet). A kamatjövedelem kiszámítása során csak a megtakarítási biztosítások díja számolható el költségként, a kockázati biztosításoké nem.

Társadalombiztosítási ellátások

Megállapodási lehetőség a magán-nyugdíjpénztári tagok részére is
2013-tól a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon.

A nem biztosítottak (pl. nagykorú eltartottak) által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék emelkedik havi 6.390 forintról 6.660 forintra.

Társasági adó

A bejelentett immateriális jószágok (például szabadalom, üzleti titok, védjegy) fogalma ne csak azon immateriális jószágokra terjedjen ki, amelyeket az adózó megvásárol (vagy egyéb módon megszerez), hanem az adózó által előállított immateriális javakra is. A bejelentett immateriális jószág fogalma alá tartozó, adózó által előállított immateriális jószágok értékesítésének nyeresége  adómentességet élvezne. Az adómentesség feltétele az előállítás bejelentése, amely után az egy éven túli értékesítések mentesülnek az adózás alól.

Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának módosítása. Amennyiben a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

Tagi kölcsönnel való visszaélések korlátozása
A jövedelemminimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök adóévi napi átlagos állománya és a megelőző év utolsó napján kimutatott taggal szemben fennálló kötelezettségek különbözetének ötven százaléka.

Üzleti vagy cégérték kivezetésével kapcsolatos szabályok
Az üzleti vagy cégérték kivezetése esetében a bejelentett részesedés árfolyamnyereségét (apport esetében rendkívüli nyereségét) csökkenteni, árfolyamveszteségét (apport esetében rendkívüli nyereségét) pedig növelni kell az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással.

Átalakulás esetén enyhülnek az elhatárolt veszteség szabályai
Jelenleg jogutódlás, illetve cégvásárlás esetén a jogutód abban az esetben jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására (egyéb feltétel teljesülése mellett), ha az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. A tervezet javasolja ezen feltétel teljesítésének elhagyását, ha a cég az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik. 

Módosulnak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének szabályai
Az adózónak be kell jelentenie a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját az adópolitikáért felelős miniszternek. 

Előadó-művészeti szervezetek támogatóinak járó adókedvezmény szabályainak kiegészítése
a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek támogatói, a támogatott előadó-művészeti szervezet jegybevételének 80%-áig társasági adókedvezményt vehetnek igénybe. A támogatási programhoz kapcsolódó beszámolási követelmények teljesítése céljából a javaslat felhatalmazást ad egy olyan rendelet kiadására, amely a beszámolási kötelezettség részletszabályait tartalmazza.

A korábban kötött tartós adományozási szerződés is csökkenti az adóalapot
A civilszervezetekre vonatkozó joganyag 2011. évi módosítása miatt a korábban kötött tartós adományozási szerződések esetében nem lehetett adókedvezményt érvényesíteni. A javaslat értelmében az adózás előtti eredmény csökkentésének lehetőségével azon szervezetek is élhetnek, amelyek a fent említett módosítást megelőzően kötöttek tartós adományozási szerződést.

Helyi adók

Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adózatási információkat tartalmazó adatbázis létrehozása. A 2013. január 1-jétől működő havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazná a településen működtetett helyi adónemekre vonatkozó, az adóalanyok számára fontos adózási információkat, hogy milyen adónemek működnek a településen, mekkora adómértékkel, illetve létezik-e bármely rendeleti adómentesség vagy adókedvezmény. Az adatbázis naprakészen tartalmazná az egyes adóhatóságok elérhetőségi információit (az önkormányzat honlapjának címét, valamint egy olyan telefonszámot, e-mail címet és levelezési címet, melynek az adóhatósággal való kapcsolatfelvételre szolgál) is. Előírásra kerül az önkormányzatok számára, hogy a Kincstár felé történő adatszolgáltatással egyidejűleg saját honlapjukon közzé kell tenniük valamennyi egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletet, bevallási nyomtatványt és elérhetőségi információt.

Általános forgalmi adó

Teljesítési helyre vonatkozó módosítások
Változik, hogy melyik államban kell megfizetni a nem adóalanyok részére történő közlekedési eszközök hosszú távú bérbeadása után az áfát.  Az új szabályok értelmében az adófizetési kötelezettség az igénybevevő nem adóalany letelepedettsége (állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) szerint alakul. A módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező nem adóalany személygépkocsit bérel egy Szlovákiában letelepedett adóalanytól 30 napot meghaladó időtartamra, akkor a változtatás nyomán 2013. január 1-jétől a bérbeadás utáni áfát nem Szlovákiában, hanem Magyarországon a vonatkozó magyar adómértékkel kell megfizetni.

Számlázás - Elektronikus számla alkalmazásának egyértelműsítése
Elektronikus számlának minősül az a számla, amely tartalmazza az áfa-szabályozásban kötelezően előírt adatokat, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A formátumot az adóalany választja meg: a módosítást követően például elektronikus számlának minősülhet az e-mail pdf melléklettel is.
Az elektronikus számlázás alkalmazhatóságának továbbra is feltétele a számlát befogadó beleegyezése, hiszen a számla befogadásának a számlát befogadó részéről technikai feltételei vannak.
A papíralapú és az elektronikus számlák közötti különbségek megszüntetése érdekében, azonos feltételeket javasolnak az elektronikus és a papíralapú számlák esetében. Ennek értelmében a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell:
1. a számla eredetének hitelességét (az eladó és a számlában ekként feltüntetett személy azonos),
2. adattartalmának sértetlenségét (a számla tartalmát nem változtatták meg) és
3. olvashatóságát (a számla az ember számára olvasható).
A javaslat értelmében az adóalanyok határozzák meg, hogy milyen módon biztosítják ezen követelménynek történő megfelelést (nincs kötelezően előírt módszer). A módosítás értelmében ugyanis ezen követelmény bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással elérhető, amely a számla és a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot létesít.
A javaslat segítségként előírja, hogy amennyiben az adóalany minősített elektronikus aláírással ellátott számlát, vagy EDI rendszerben továbbított számlát alkalmaz, ezek esetében úgy kell tekinteni, hogy az adattartalom sértetlensége és az eredet hitelessége követelményének történő megfelelés biztosított.

forrás: kormany.hu

folytatás következik ...

További adózással kapcsolatos témákat találhat honlapunkon is.

Mit jelent a pénzforgalmi elszámolás az adózásban?
Mi a pénzforgalmi elszámolás gyakorlati jelentősége?

Ha valaki vállalkozik, bevételeiről, költségeiről, adó és járulékfizetési kötelezettségeiről nyilvántartást köteles vezetni, és azokról meghatározott időben és formában adatot köteles szolgáltatni az adóhatóságnak. Ez a nyilvántartás kétféle lehet: pénzforgalmi szemléletű, vagy kettős könyvvitel. A pénzforgalmi szemléletű elszámolás azt jelent, hogy a vállalkozás életében történt gazdasági eseményeket a tényleges pénzmozgás megtörténte esetén dokumentálja. Kettős könyvvitel esetén ugyanez a rögzítés a gazdasági esemény megtörténtekor, valós időben történik, annak pénzügyi teljesülésétől függetlenül.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Gazdasági esemény az, ha pl. valamit eladtunk, kiállítjuk róla a számlát, és a számla ellenértékét 15 nap múlva kell a vevőnek kifizetni. Pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás esetén ezt az eseményt akkor kell nyilvántartásunkban rögzíteni (azaz a számlát lekönyvelni), mikor azt kiegyenlítették. Kettős könyvvitel esetén az eseményt a számla kiállításakor kell rögzítsük, azaz a kiállított számlát könyvelésünkbe, és így adóbevallásunkba beállítani.

Ahogy ebben a bejegyzésünkben erről már szóltunk, ha bevételünk keletkezik, a bevétel után áfát kell fizessünk. A kétféle nyilvántartás működéséből látszik, pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás esetén áfa fizetési kötelezettségünk csak akkor áll be, ha a számlánkat ténylegesen ki is fizették (hiszen a számla csak ekkor kerül be nyilvántartásunkba), kettős könyvvitel esetén a számlát azonnal, annak kiállításakor szerepeltetnünk kell könyvelésünkben, vagyis adófizetési kötelezettségünk keletkezik akkor is, ha azt csak 30, 60 nap múlva, esetleg akkor sem fizetik ki. Fentiekből következik, hogy egy vállalkozásnak – likviditási szempontokat figyelembe véve - a pénzforgalmi elszámolás az előnyösebb a két lehetőség közül, hiszen azt választva nem kerülhet a cég olyan helyzetbe, hogy meg nem kapott bevétel után kelljen adót fizetnie. Ezáltal nem kerül veszélybe a cég fizetőképessége, legalábbis emiatt nem.

Akkor miért nem választja minden cég a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást?

Azért, mert a törvények ezt nem teszik lehetővé. Erről a kérdésről a Számvitelről szóló törvény rendelkezik. Ez pedig azt mondja ki, hogy kettős könyvvitelt köteles vezetni minden olyan vállalkozási forma, mely e törvény hatálya alá tartozik. A törvény kimondja (Sztv. 2/A § (1) pont), hogy nem tartozik ide az egyéni vállalkozó, a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, és az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózó betéti társaság sem. A többi jellemző cégforma (Kft., részvénytársaságok, nem Eva alá tartozó betéti társaságok) kettős könyvvitelt kötelesek vezetni.

A jelenlegi gazdasági környezetben viszont sok, kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak problémát okoz a ki nem fizetett számlák miatti adófizetési kötelezettség teljesítése. Ezért a tervek szerint jövő évtől a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások is választhatják a pénzforgalmi szemléletű áfa fizetést, amennyiben éves árbevételük a 125 millió forintot nem haladja meg, és néhány további feltételnek is eleget tesznek. Ez az elképzelés jelenleg még törvénytervezet formájában létezik, ha elfogadásra kerül, a részleteket itt ismertetjük.

„Nem értem. A cégem kap 100 forintot, de abból csak 78 marad meg. Miért?”

„Mindenhol azt olvasom, vállalkozóként az áfát visszaigényelhetem. Akkor miért kell a teljes árat kifizetnem, ha veszek valamit?”

Ezek a kérdések biztosan benned is felmerültek vállalkozásod indítása előtt. Elsőre nem feltétlen logikus, miért kell úgy számolni az áfát, hogy bevételed után az nem a tiéd. Költségoldalon viszont azonnal ki kell fizetni, és majd egyszer visszakapod.

Nézzük, mi is az áfa, vállalkozóként hogyan találkozol, és mi a teendőd vele.

Az áfa (általános forgalmi adó) egy olyan adó, fogyasztást terhelő adó, amit majdnem minden termék, vagy szolgáltatás ára tartalmaz. Általában egy termék, vagy szolgáltatás nettó (azaz áfa nélküli) árának általában a 27%-a.

Magánszemélyként az áfával mindössze annyi a teendőd, hogy világrekorder mértéke miatt morogsz, hogy milyen sok, ezért milyen drága minden.

Ha vállalkozóként veszel, vagy eladsz valamit, a helyzet ennél bonyolultabb. Eladásnál áfát számítasz fel (vagyis nettó érték + 27% áfa) összegű számlát állítasz ki, és a kapott áfát alapesetben befizeted.

Ha vásárolsz valamit, azt áfával növelt, azaz bruttó értéken teszed, de ezen vásárlásod után az áfát könyvelőül levonásba helyezed, vállalkozóul visszaigényeled. Feltéve, hogy bejelentkeztél az áfa hatálya alá, azaz áfa alany lettél. 

Az áfa lényege, hogy azt egy terméknél, vagy szolgáltatásnál vagy annak előállítója, vagy annak végső felhasználója fizeti meg.

Mutatok két példát, hogy érthetőbb legyen:

1. Könyvelünk egy cégnek. A könyvelés munkadíja legyen havi 50.000 forint + áfa. Ügyfelünk 50.000 forint + 27% áfa munkadíjat fizet ki nekünk havonta. Ez áfával 63.500 forint. Ebből 50.000 forint a miénk, a 13.500 forintot, mint kapott áfát be kell fizessük. 

Ügyfelünk pedig –mivel a könyvelés munkadíja költségként leírható- a nekünk kifizetett 13.500 forint áfát visszaigényelheti. Így az csak egyszer –általunk- került az állam számára befizetésre. Azaz mi, mint a szolgáltatás nyújtója szedtük be a vevőtől, és fizettük be.

2. A nap végén bemész egy pékségbe, és veszel három kiflit. Kifizeted, a kiflik árában már benne van az áfa, magánszemélyként semmi dolgod vele.   

Mit jelent az, hogy vállalkozóként áfa alany leszek?

Azt jelenti, csak abban az esetben lesz lehetőséged áfát visszaigényelni, ha bejelentkezel az áfa alá. Ebben az esetben ugyanakkor áfát fel is kell számítanod: vagyis terméked, szolgáltatásod ára kapásból 27%-kal emelkedik.

A számok nyelvén ez a következőképpen néz ki:

 
Ha ránézel a táblázatra, láthatod, ha nem vagy áfa-alany, akkor költségeid áfáját nem tudod visszaigényelni, cserébe 100 forint bevételből mind a 100 a tiéd.

Külföldi -legális- munkavégzés esetén elvileg nem keletkezhetne itthon járulékfizetési kötelezettség. A gyakorlatban sajnos -hatályos törvények egymásnak történő ellentmondása, és a hatóságok jogértelmezése miatt- ez mégis fennállhat.

Ez hogyan lehetséges?

Az adózásra vonatkozó törvények egyik fő irányelve az, hogy általában abban az országban kell az ott megszerzett jövedelmünk után adózni, ahol munka, vagy egyéb foglalkoztatási viszonyunk van, és emiatt életvitelszerűen ott is tartózkodunk. (Életvitelszerű tartózkodás alatt, amennyiben azt valamilyen hivatalos módon igazolni kell, általában az az ország értendő, ahol egy évnek több, mint a felét töltjük, azaz legalább 183 napot). Ha valahol munkaviszonyunk van és azzal párhuzamosan biztosítási jogviszony is létesül, a logika szerint amennyiben a  biztosítási jogviszony létrejöttéhez szükséges járulékot megfizettük ott, ahol dolgozunk, itthon nem keletkezhetne további fizetési kötelezettségünk. A gyakorlatban ez azonban nem így van.

Hogyan lehetséges, hogy külföldön végzett munka, és ott meglévő biztosítási jogviszonyunk ellenére itthon is fizetni kell?

A Társadalombiztosításról szóló (1997. LXXX.) törvény előírja, hogy aki Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, az belföldinek minősül (Tb. szóló törvény 4.§  u) 1. pont). Ezért ugyanezen törvény 19.§-a értelmében havi 6390 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék (ESZJ) megfizetésére kötelezett. Ez a fizetési kötelezettség a Tb. törvény 39. § 2. pontja alapján keletkezik. Lássuk azonban, a Tb. törvényben is hivatkozott, 1992. évi LXVI. törvényt (a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény). Ennek a törvénynek a betűje szerint a polgár lakóhelye (azaz ahol az ember jellemzően életvitelszerűen tartózkodik) az a cím, ahol a polgár lakik, márpedig folyamatos külföldi munkavégzés esetén nem itthon lakunk. Tartózkodási helye pedig az, ahol 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Lakcímnek minősül mind a bejelentett lakóhely, mind a tartózkodási hely is. (1992. évi LXVI. törvény 5. § 2-3. pont.)

Tehát hiába rendelkezünk külföldi bejelentett lakcímmel, ha itthoni lakcímünkről (tartózkodási helyünkről) nem jelentkezünk ki, akkor a hatóság jogértelmezése miatt társadalombiztosítási szempontból belföldinek, emiatt járulékfizetésre kötelezettnek számítunk, hiába nem élünk itthon életvitelszerűen. Az adóhatóság a fizetési kötelezettséget a tartózkodási hely lakóhelyként való értelmezésére alapozza, mondván nem kötelessége az életvitelszerű tartózkodás helyét és körülményeit vizsgálni…

Mit tehetünk, hogy külföldön történő munkavégzésünk idejére ne kelljen ESZJ-t fizessünk?

Lemondhatunk a magyarországi tartózkodási helyünkről, azaz visszaadhatjuk lakcímkártyánkat. Ezt azonban sokan nem szeretnék megtenni. Az OEP tájékoztatása alapján, akik valamely EGT tagállamban (EU tagállamok, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) vállalnak munkát, belföldi állandó lakcímük megtartása esetén sem kötelezettek ESZJ fizetésére. Ugyanígy nem kell fizetnie annak sem, aki Szerbiában, vagy Macedóniában dolgozik, de a volt FÁK tagállamban munkát vállaló magánszemélynek fizetnie kell. Ugyanakkor a vonatkozó törvények értelmében külföldi munkavállalással összefüggésben létrejött biztosítási jogviszonyunkat annak létrejöttét 15 napon belül be kell jelenteni az OEP-nél. Megoldás lehet a TAJ-számunk felfüggesztése is, ezt az adóhatóságnál kezdeményezhetjük.

Külföldi munkavégzés megkezdése előtt javasoljuk, olvassák el az alábbi NAV tájékoztatót.

Mindenképpen ajánlott a körültekintő tájékozódás, és a szükséges bejelentések megtétele, ezek elmulasztása esetén ugyanis az adóhatóság visszamenőleg is követelheti rajtunk -az ő jogértelmezése szerint- jogosan járó elmaradt járulék megfizetését.

A posztban említett két törvény, a Társadalombiztosításról szóló és a Lakcímnyilvántartásról szóló a törvények címére kattintva olvasható.

Ha saját vállalkozásunkban dolgozunk főállásban, vagy máshol foglalkoztatnak minket akár alkalmazottként, vagy más foglalkoztatási formában (idénymunka pl.), akkor két fontos kötelezettség keletkezik: be kell jelenteni a foglalkoztatás tényét (ezzel a foglalkoztatás módjától függően általában biztosítási jogviszony is létrejön), másrészt a foglalkoztatás formájának megfelelő járulékbevallási- és fizetési kötelezettség is keletkezik.

Tisztázzuk először, melyik fogalom pontosan mit is jelent.

• Munkaviszony, vagy egyéb foglalkoztatási forma utáni bejelentési kötelezettség: ha valakit alkalmazunk, ezt a tényt meghatározott formában a NAV felé kötelességünk bejelenteni. A bejelentés elektronikus úton ( idén a 12T1041 számú nyomtatványon), vagy egyszerűsített foglalkoztatás esetén SMS-ben is lehetséges. Ha ennek a bejelentési kötelezettségnek nem tettünk eleget, egy munkaügyi ellenőrzés során (foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megsértése miatt) munkaügyi bírságra számíthatunk.

• Biztosítási jogviszony: jellemzően akkor jön létre, ha egyéni, vagy társas vállalkozóként dolgozunk, vagy alkalmazottként foglalkoztatnak minket. A biztosítási jogviszony keretében vagyunk jogosultak az OEP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Ha biztosítási jogviszonyunk rendezetlen, az igénybe vett ellátás díját a NAV behajthatja rajtunk. Lényeges különbség a munkaviszony és a biztosítási jogviszony között, hogy munkaviszonyunk (foglalkoztatási jogviszonyunk) több is lehet, főállású biztosítási jogviszonyunk csak egy.

• Járulékfizetési kötelezettség: ha vállalkozóként, alkalmazottként, vagy alkalmi munkavállalóként dolgozunk, foglalkoztatási formának megfelelő módon járulékbevallást kell készíteni, és az előírt mértékű járulékot meg kell fizetni. Nagyon fontos, a járulékbevallási kötelezettségnek akkor is eleget kell tenni, ha járulékot fizetni egyébként nem kell. Ha ezt a bevallási kötelezettségünket elmulasztjuk, büntetésre számíthatunk egyrészt a bevallási kötelezettség nem teljesítése miatt, másrészt késedelmi pótlékot, ill. adóbírságot szabhatnak ki ránk a járulék be nem fizetése miatt. Természetesen ha a foglalkoztatás módja nem jár járulékfizetési kötelezettséggel, akkor késedelmi pótlék kiszabására nem kerülhet sor.

Az Adózás rendjéről szóló törvény értelmében a (bármilyen módon történő) foglalkoztatás tényét annak legkésőbb első napján, a foglalkoztatás tényleges megkezdését megelőzően be kell jelenteni.

A fentiekből következik, ha valaki pl. alkalmazottként dolgozik, és munkáltatója ugyan a járulékokat befizeti utána, de bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a befizetett járulékok ellenére a biztosítási jogviszonya rendezetlen. Ha munkáltatója bejelentette, de az előírt járulékokat nem fizeti meg utána, biztosítási jogviszonya ettől még rendezett, az elmaradt járulékokat az adóhatóság a munkáltatón igyekszik behajtani.

Lényeges ezért, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy jogviszonyunk (akár vállalkozóként, akár alkalmazottként) rendezett, ellenőrizzük le, hogy a foglalkoztatás módjának megfelelő rendben megtörtént-e.

A lekérdezés ezen a linken keresztül lehetséges:
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/taj.html
A lekérdezéshez ügyfélkapu hozzáférés szükséges. Ez a link csak azt mutatja meg, hogy a Taj számunk, azaz a biztosítási jogviszonyunk rendben van –e, azt, hogy ki jelentett be minket és azt, hogy a bevallások rendben beérkeznek, azt nem.

Azt, hogy munkáltatónk rendesen fizeti-e utánunk a járulékokat, magánszemélyként szintén nem tudjuk ellenőrizni. A járulékfizetés elmulasztásáért magánszemélyként minket ugyan semmilyen felelősség nem terhel, mégis fontos, hogy rendezve legyen. Az idei évtől, ha egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozói jogviszonyunk után a nyugdíjjárulékot nem fizetjük be, szolgálati időnk ugyan nő, viszont a törvény értelmében a be nem fizetett járulék után nyugdíjat nem kapunk majd.

Ezen a linken pedig
https://www.nav.gov.hu/nav/multilekerdezo
egy vállalkozás bejelentett alkalmazottainak a számát tudjuk lekérdezni.

Minden vállalkozó, vagy vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy adó- és járulékfizetési kötelezettségének határidőre nem tud eleget tenni.

• Mi a teendő ilyenkor?
• Mire kérhető fizetési könnyítés?
• Hogyan, milyen módon lehet fizetési könnyítést kérni?

Az első, és legfontosabb, ha egy cég látja, hogy nem fog tudni határidőre fizetni, a problémát még a fizetési határidő lejárta előtt jelezze az adóhatóság felé. Ez azért lényeges, mert a törvény értelmében fizetési könnyítést az adóhatóság csak kérelemre engedélyezhet, tehát benyújtott kérelem híján az adózónak határidőre meg kell fizetni az általa bevallott adókat. A fizetési könnyítésről az adózás rendjéről szóló törvény 133 §-a rendelkezik. A törvény értelmében magánszemélytől levont személyi jövedelemadóra, ill. adóelőlegre és magánszemélytől levont járulékra fizetési könnyítés (azaz részletfizetés, vagy fizetési kötelezettség mérséklése) nem lehetséges. 

Egyéni vállalkozó a 10FAM01 számú nyomtatványon, gazdasági társaságok a 10FAG01 számú nyomtatványon adhatják be fizetési könnyítésre irányuló kérelmüket, az eljárás illetékköteles, az eljárási illeték mértéke 3000 forint. Azok az adózók, akik a rendszeres bevallási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítik, a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmüket is csak elektronikus úton adhatják be. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy az adózó milyen adónemre, mekkora összegre milyen halasztást kér, ill. azt mekkora részletekben fizetné ki. Ennek meghatározásánál vegyük figyelembe, olyan részletfizetést kérjünk, amit a későbbiekben biztosan be tudunk tartani, mivel ha az adóhatóság engedélyezi a részletfizetést, de azzal késünk, akkor a hátralévő teljes tartozást egy összegben, azonnal kérik befizetni.

Felmerül a kérdés, kinek a felelőssége, ha a vállalkozás várhatóan nem fog tudni eleget tenni határidőre az aktuális adó- és járulékfizetési kötelezettségének?

A vállalkozás könyvelőjének a feladata kiszámolni, hogy mennyi lesz a fizetendő adó, és az esedékesség idejéről tájékoztatni a vállalkozás vezetőjét. Annak eldöntése, hogy a cég mikor, és mit fizet ki, a vállalkozás vezetőjének, vagy erre felhatalmazott munkatársának a dolga, ilyen értelemben az, ha a cég nem teljesíti időben az adófizetési kötelezettségét, az semmiképpen nem a könyvelő felelőssége, hanem a törvény értelmében az ügyvezetőé.

Természetesen előfordulhat, hogy a könyvelő is hibázik, nem küld el határidőre egy bevallást, vagy hibásan küldi el. Éppen ezért javasoljuk mindenkinek, ne hagyatkozzon kizárólag a könyvelőjére, hanem legalább havonta egy alkalommal az ügyfélkapun keresztül ellenőrizze adófolyószámláját, ha hátralékot lát rajta, első körben egyeztessen a könyvelővel, mi lehet a hátralék keletkezésének az oka. Ugyanígy nézze meg időnként az ügyfélkapun keresztül kapott értesítéseket is, hiszen ma már sok esetben az adóhatóság csak ide küld értesítést, ha pl. elmulasztott bevallást kell pótolni, vagy valamelyik adónál fizetési elmaradás van.