Vállalkozás okosan

A tételes belföldi összesítő jelentés az áfa bevallásban

2012.12.15. 08:22 Szianita

I. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. § rendelkezéseinek áttekintése

Vevői minőségben teljesítendő, tételes összesítő jelentés (számlánként):

„31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.”

(Ennek teljesítésére a 1365A számú áfa bevallás 1365M-02 jelzésű lapja szolgál.)

Eladói minőségben teljesítendő, tételes összesítő jelentés (számlánként):

„(2) Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

(Ennek teljesítésére a 1365A számú áfa bevallás 1365M-01 jelzésű lapja szolgál.)

Vevői minőségben teljesítendő, összesítő jelentésben összevontan (összevont adat):

„(3) Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 000 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó bevallásában nyilatkozik:

a) a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és

b) ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.”

(Ennek teljesítésére a 1365A számú áfa bevallás 1365M jelzésű főlapjának 06. sora szolgál.)

Számla módosítása esetén, vevői/eladói minőségben teljesítendő összesítő jelentés (számlánként):

„(4) Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmiadó alap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.”

(Ennek teljesítésére a 1365A számú áfa bevallás 1365M-01-K és/vagy 1365M-02-K jelzésű lapja szolgál.)

Számla érvénytelenítése esetén, vevői/eladói minőségben teljesítendő összesítő jelentés (számlánként):

„(5) Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában - ideértve a módosított számlát is - áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.”

(Ennek teljesítésére a 1365A számú áfa bevallás 1365M-01-K és/vagy 1365M-02-K jelzésű lapja szolgál.)

Az eva alany által, csak eladói minőségben teljesítendő összesítő jelentés, tételes:

„(6) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében a (2) és (4)-(5) bekezdésnek megfelelően, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során - nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.”

(Ennek teljesítésére majd a 2013. évről benyújtandó eva bevallás lesz alkalmassá téve.)

Az összesítő jelentés minősítése a bevallás javítás és a mulasztási bírság szempontjából:

„(7) A 34. § és a 172. § alkalmazásában az (1)-(6) bekezdés szerinti nyilatkozatra (általános forgalmi adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

Az „új” pénzforgalmi adózást választó adóalanyok számláinak kezelése az összesítő jelentésben:

„(8) A pénzforgalmi elszámolást választó általános forgalmi adó alany által kibocsátott számla esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adózó első alkalommal adólevonási jogot érvényesít, adómegállapításra kötelezett.

(9) A pénzforgalmi elszámolást választó általános forgalmi adó alany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít.”

II. Mikor kell először benyújtani, és abban mely számlákról kell először adatot szerepeltetni

A belföldi összesítő jelentésre vonatkozó rendelkezések 2013. január 1-jén lépnek hatályba. Ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés (az Art-nek a 2012. évi LXIX. törvény 39. §-ával beiktatott, 193. §-a) alapján a 31/B. §-t először azon adómegállapítási időszakról teljesített általános forgalmi adó-bevallási kötelezettség esetén kell alkalmazni, amely adómegállapítási időszak kezdete 2013. január elsejére, vagy ezt követő időpontra esik. Vagyis először a 2013. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakról benyújtott áfa bevallásban az adóelszámolás során figyelembe vett, és a feltételeknek megfelelő számlákra vonatkozóan kell benne adatot szerepeltetni. Ebből következően előfordulhat, hogy olyan számlát is szerepeltetni kell benne, amelynek kibocsátására 2013. évet megelőzően került ugyan sor, de az abban feltüntetett általános forgalmi adót 2013. év első adómegállapítási időszakában kell megállapítani, vagy jogszabályi lehetőséggel élve az adózó az alapján adólevonási jogát 2013. évben gyakorolja.

A 2013. január 1-jén vagy azt követően kibocsátott módosító, érvénytelenítő számlák esetében csak akkor kell a módosítással, érvénytelenítéssel érintett (és a feltételeknek megfelelő), az alkalmazási hatályt megelőzően kibocsátott számlákról (és a módosítás, érvénytelenítés hatásáról) adatot tételesen szerepeltetni, ha már a 2013. január elsejével kezdődő adóelszámolási időszak(ok)ban számolta el az eredeti számlát az adóalany (vagyis, ha arra, az értékhatárra tekintettel már fennállt a belföldi összesítő jelentés tételi kötelezettsége). Például egy 2 100 000 Ft-os adótartalmú, 2012 októberében kibocsátott, és a 2012. októberi havi bevallásban – fizetendő adó megállapításaként vagy levonási jog gyakorlásaként – elszámolt számla 2013 januárjában történő módosítása esetén, amelynek módosító hatását a 2013. januári bevallás során veszi figyelembe az adóalany, nem kell az Art. 31/B. § (4)-(5) bekezdését alkalmazni, és a belföldi összesítő jelentésben erről tételesen nem kell adatot szerepeltetni.

A számlánként teljesítendő jelentés esetén feltétel, hogy a számlában áthárított általános forgalmi adó a 2 000 000 Ft-ot elérje, vagy meghaladja. Az összevont jelentésnél feltétel, hogy vevői minőségében az adóalany ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számla alapján legalább 2 000 000 Ft-os értékben gyakoroljon adólevonási jogot. Ez utóbbi esetben az adott időszakban elszámolt eredeti számlákat és módosító, érvénytelenítő számlákat – kibocsátási időpontjuktól függetlenül – együttesen kell figyelembe venni.

III. Milyen ügyleteknek kell az összesítő jelentésben szerepelni

Az összesítő jelentést mindig az adott adómegállapítási időszakban elszámolt általános forgalmi adóval összefüggően kell elkészíteni. Az adóelszámolás során a 1365A nyomtatvány főlapjain a fizetendő és/vagy a levonható adó körében számításba vett adóval összefüggő, és az Art. 31/B. §-ában előírt, előzőekben említett feltételeknek megfelelő számlákról illetve összevont adatról kell az előírt adatokat benne szerepeltetni (partnerenként, irányonként, tételesen, illetve összevontan).
A belföldi, adóalany partnerrel folytatott, egyenes adózás alá tartozó ügyletekről kell teljesíteni, ahol van áthárított adó.
Az ügyletet teljesítő adóalany jelentéstételi kötelezettsége akkor áll fönn, ha az ügyletről általa kiállított számlában áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 000 000 Ft-ot (számla módosítás esetén akkor, ha a számlában áthárított áfa összege akár a módosítás előtt, akár annak következtében akár módosítás előtt és után egyaránt eléri vagy meghaladja a 2 000 000 Ft-ot; számla érvénytelenítés esetén akkor, ha az érvénytelenített számlában áthárított áfa összege éri el vagy haladja meg ezt az összeget).
A terméket beszerző, igénybevevő adóalanynak a jelentéstételi kötelezettsége azokról a számlákról áll fenn,

a) tételesen: amelyekben a rá áthárított áfa összege eléri a 2 000 000 Ft-ot (számla módosítás esetén akkor, ha a számlában áthárított áfa összege akár a módosítás előtt, akár annak következtében akár módosítás előtt és után egyaránt eléri vagy meghaladja a 2 000 000 Ft-ot; számla érvénytelenítés esetén akkor, ha az érvénytelenített számlában áthárított áfa összege éri el vagy haladja meg ezt az összeget) és abban a bevallásban, melyben ezen számla alapján bármilyen összegben levonási jogot gyakorol.

b) összevontan: amelyeket ugyanazon adóalany bocsátott ki részére és amelyek alapján az adott bevallásban legalább 2 000 000 Ft összegben gyakorol levonási jogot.

Előfordulhat, hogy míg az értékesítőnek egy adott számlát szerepeltetnie kell az összesítő jelentésben, a vevőnek azt nem kell beállítania (például személygépkocsi értékesítés esetén, ha az áthárított adó elérte a 2 000 000 Ft-ot, de a vevő adólevonásra nem jogosult, mert nem továbbértékesítésre, vagy bérbeadási célra szerezte be, vagy bármilyen más esetben, ha a vevő nem adóalanyi minőségében vagy adóalanyi minőségében, de nem adólevonásra jogosító termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében szerezte be a terméket, vette igénybe a szolgáltatást).

Előfordulhat időszakbeli eltérés a partnerek egymásra vonatkozó nyilatkozataiban amiatt, hogy az eladói oldalon a fizetendő adó körében szerepeltetett számlában áthárított adót a vevő nem ugyanabban az adómegállapítási időszakban veszi figyelembe levonható adóként, mivel a levonási jogát később is gyakorolhatja, az elévülési időn belül.

Nem kell az összesítő jelentésben szerepeltetni

eladói minőségben a nem adóalanynak teljesített értékesítéseket,
eladói minőségben a külföldi, magyar adószámmal nem rendelkező adóalanynak teljesített értékesítéseket,
se eladói, se vevői minőségben a belföldi vagy határon átnyúló, fordított adózás alá tartozó értékesítéseket/beszerzéseket,
azon különös adómegállapítás körébe tartozó ügyleteket, ahol a számla áthárított adót nem tartalmazhat (pl. különbözet szerinti adózás alá tartozó használt termék értékesítést, a kompenzációs feláras rendszerbe tartozó értékesítés esetén alkalmazott felvásárlási jegyet vagy ennek hiányában kibocsátott számlát).

IV. Az áfa bevallás és az összesítő jelentés rendszere

Az Art. 31/B. § alapján az adóalany a bevallásban az előzőekben említett rendelkezések alapján nyilatkozik a belföldi, egyenes adózású, megfelelő értékhatárt elérő értékesítései, illetve adólevonási jog gyakorlásainak alapjául szolgáló beszerzései számláinak adatáról. Az áfa bevallás ennek teljesítése érdekében kiegészült az ehhez szükséges nyomtatványrésszel, amely a 1365 számú áfa bevalláson belül a 1365M megnevezésű alnyomtatvány, melynek lapjai szolgálnak az összesítő jelentés adattartalmaként előírtak feltüntetésére. E változással 2013. évtől a 1365 számú áfa bevallás kötegelt nyomtatvány (az adózók által a ’08-a típusú bevallásból már jól ismert, ún. kötegelt bizonylat formájában került kialakításra). Az általános forgalmi adó kötelezettség levezetésére szolgáló főnyomtatványhoz tartozó lapok jelölése 1365A, a belföldi összesítő jelentésre rendszeresített nyomtatvány rész jelölése 1365M. Ez utóbbinak részei: 1365M főlap, Összesítő jelentés kereskedelmi partnerenként a belföldi, egyenes adózás alá tartozó forgalom számlánként részletezett és/vagy összevont tételeiről. A 1365M-01 részletező lap, az egyes partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékértékesítés/szolgáltatás nyújtás tételes részletezésére szolgál. A 1365M-01-K módosító lap, az egyes partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékértékesítés/szolgáltatásnyújtással kapcsolatos számlamódosítások és -érvénytelenítések tételes részletezésére került rendszeresítésre. A 1365M-02 lap szolgál az egyes partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékbeszerzés/szolgáltatás igénybe vétel tételes részletezésére. A 1365M-02-K módosító lap, az egyes partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékbeszerzéssel/szolgáltatás igénybe vétellel kapcsolatos számlamódosítások és -érvénytelenítések tételes részletezésére szolgál.

Fontos! A belföldi összesítő jelentést az áfa bevallás keretében kell elkészíteni, az adott adómegállapítási időszakban a bevallásban elszámolt adó megállapítása során figyelembe vett fizetendő illetve levont adóösszegekkel összefüggő olyan számlákról, melyek az Art. 31/B. §-ában foglalt, előzőekben említett feltételeknek megfelelnek.

A belföldi összesítő jelentést az áfa bevallás részeként, a 1365A jelzésű, kötegelt nyomtatvány 1365M jelzésű nyomtatvány részében kell teljesíteni. A tájékozódást és felkészülést elősegítendő a NAV honlapján tervezetként először 2012. szeptember 28-án került bemutatásra, majd 2012. december 3-án közzétételre az áfa bevallás tesztverziója, amely már letölthető.

V. Gyakran ismétlődő kérdések az összesítő jelentéssel kapcsolatban

1. Van-e lehetőség arra, hogy az adóalany értékhatártól függetlenül valamennyi számláját szerepeltesse benne? Az adóhatóság bevallás befogadó, feldolgozó programja az összeghatárra vonatkozóan ellenőrizni fogja-e az adatokat?

Nincs lehetőség arra, hogy az adóalany az összes, értékhatárt el nem érő számláit a belföldi összesítő jelentésben szerepeltesse (kivéve, amikor a vevői oldal összevontan 2 000 000 Ft adótartalmat elérő vagy meghaladó számláinak összevont adatát kell feltüntetni egy partnerrel összefüggően), ezt a belső feldolgozó program figyeli is, az elsődleges eredeti számlánkénti tételes adatok lapjain mindenképpen. Az ilyen jellegű hibák hibajavítási egyeztetések során lesznek rendezhetők, ezért nem javasolt, hogy az adózók a bevallás benyújtás „megkönnyítése” érdekében a teljes áfa-analitikájukból beküldjék az összes számla-adatot, mert azt hibajavításkor tudják majd rendezni, amelynek keretében az értékhatár alá eső tételes adatsorok a jelentésből törlésre kerülnek. Az előbb vázolt hibajavítás következtében azonban, ha a bevallásban kiutalási kérelem szerepel, úgy a kiutalásra nyitva álló határidő a hiba kijavításának napjától kezdődik. Az Art. 31/B. §-ban szabályozott kötelezettséget a 2013. január 1-jétől hatályos jogszabályi előírások szerint kell teljesíteni.

A korrekciós lapokon értelemszerűen előfordulhat alacsonyabb adóösszeg szerepeltetése is, mivel arra a lapra a tárgyidőszakban elszámolt korrekciós tételek részletezése (és előzményei) fognak kerülni, ahol ez előfordulhat.

2. Az Art. 31/B. § (3) bekezdése értelmezésével kapcsolatban a 2 000 000 Ft-os értékhatár számítása esetében a ténylegesen levont, áfa bevallásban szereplő összeget kell vizsgálni, vagy a számlán szereplőt, és melyik adatot kell az összesítő jelentésben e bekezdésnek megfelelően szerepeltetni?

Amennyiben az igénybevevő egyazon partner által kibocsátott több számla alapján összevontan 2 000 000 Ft-ot elérő vagy meghaladó összegben gyakorol levonási jogot, az áthárított adóról az összesítő jelentésben adatot kell szerepeltetni a 31/B. § (3) bekezdése alapján, azt egy partnerre vonatkozóan, összevontan kell a 1365M főlapon a 6. sorban feltüntetni. Bár az összesítő jelentésben, a (3) bekezdés alapján történő feltüntetés feltételének teljesülését az adott adóelszámolási időszakban levont (értékhatárt elérő) adó összege alapján kell megállapítani, az említett adathelyen nem a ténylegesen levont adóösszegek összevont adatát, hanem az adott partnertől származó számlákban szereplő áthárított adóösszeget kell feltüntetni (ez lehet magasabb a ténylegesen levont adónál).

Tekintettel a (3) bekezdés megfogalmazására, előfordulhat olyan eset is, hogy van egy 2 000 000 Ft-ot meghaladó adó összeget tartalmazó számla, melyet egyedileg is, a tételes összesítőben szerepeltetni kell (feltéve, hogy az adott számla alapján az adóalany bármilyen összegben adólevonási jogot gyakorol), és amellett vannak az adott partnertől egyedileg a 2 000 000 Ft-nál kisebb adóösszeget tartalmazó beszerzési számlák is. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az összevonással eléri az összesítő jelentés-tételi összeghatárt az adóalany. Ekkor a 2 000 000 Ft adóösszeget elérő egyedi számlát a tételes lapon és a 1365M főlap 04. sorában kell feltüntetni, és a maradék, „kis összegű” számlákon szereplő áthárított adó adatát kell összevontan a 1365M főlap 6. sorában szerepeltetni.

A (3) bekezdés alkalmazása során, az összevont adat szerepeltetésének feltétele egy adott partner viszonylatában az, hogy az értékhatárt elérő, legalább 2 000 000 Ft összegben történjen meg a levonás az adott partnertől származó számlák alapján az adott adóelszámolási időszakban. Figyelemmel kell lenni azonban az Art. 31/B. § egyes bekezdéseinek megfogalmazására, mert az összesítő jelentésben – összevont adatként is – mindig a levonási jog gyakorlásával érintett számlában szereplő áthárított adóösszeget kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a levonást esetleg nem a teljes, számlában szereplő adóösszeg tekintetében gyakorolta az adóalany, mert például arányosítással állapítja meg a levonható adót.

3. Devizás számlák esetén az adóalap és adó összegére vonatkozó adatok csak devizában kerülnek feltüntetésre, ugyanakkor a számla kötelező tartalmi eleme az áfa összege Ft-ban. Ebben az esetben az összesítő jelentésben a devizában szereplő adatokat kell-e szerepeltetni, vagy a Ft-ban megadott adó összeget és az annak alapján „visszaszámított” adóalap összeget?

Az Art. 31/B. §-a úgy rendelkezik, hogy „a számlában feltüntetett” adó alapját illetve adó összegét kell az összesítő jelentésben szerepeltetni. Tekintettel arra, hogy a bevallásban az adatokat az Art. 1. számú melléklet I. A) 1. pontjának rendelkezései alapján forintban kell feltüntetni, így az annak részét képező összesítő jelentésben is az adó és adóalap adatokat forintban kell szerepeltetni. A bevallott fizetendő és levonható adóval összefüggően az adóalap adatot is meg kell határozni forintban, és ezt a forintban kifejezett adóalap összeget kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozati lapon is.

4. Milyen adatokat kell az összesítő jelentésben szerepeltetni akkor, ha a partner adott számláját többször is módosítja?

Erre vonatkozóan a bevallás 1365M-01-K lapjának és 1365M-02-K lapjának kitöltési útmutatójában foglaltak szerint kell eljárni, végigvezetve az adott számlával kapcsolatos előzményi adatokat, külön kimutatva az aktuálisan korrigált bevallásban figyelembe vett (elszámolt) számszaki hatást.

Amennyiben egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akár a korábbi bevallási időszakokban, akár a tárgyidőszaki adómegállapítási időszakban, akkor a teljes számlasorozatot meg kell adni, azaz az eredeti számla és az aktuális módosító számla/számlák mellett (között) a közbülső módosító számlákat is fel kell tüntetni, célszerű kiállításuk sorrendjében. (Ugyanígy kell eljárni számla érvénytelenítése esetében is.) Ezek megkülönböztetésére kerültek kialakításra az E (eredeti), a K (nem a tárgyidőszakban elszámolt) és KT (a tárgyidőszakban elszámolt) számlatípust jelölő kódértékek. Azokat a módosító tételeket, amelyek a bevallás fősoraiban az adókötelezettség megállapításánál a tárgyidőszakban kerültek elszámolásra, KT kóddal kell jelölni. Korábbi tárgyidőszaki módosító számlát is szerepeltetni kell a korrekciós lapon a levezetésben, de mivel annak számszaki hatását nem abban a tárgyidőszaki bevallásban veszik figyelembe, hanem már korábban elszámolásra került, azt K kóddal kell jelölni. Eredeti számlának mindig az első, a teljesítésről kibocsátott számlát kell megjelölni. Azon számlákat, amelyek számszaki hatást nem eredményező javításon estek át, például termék megnevezést, cím elírást javítanak csak, nem kell a korrekciós lapon feltüntetni.

Az adózók korrekciós-bizonylat kibocsátásának eltérő gyakorlata szerint például vannak olyan adózók, akik/amelyek csak módosító számlát állítanak ki, vagy vannak olyanok, akik ezt két lépésben oldják meg, érvénytelenítő („stornó”) számlát és új számlát állítanak ki, egyesek hivatkoznak az eredeti számlára, mások a már módosult előzmény számlára hivatkoznak csak. Az Áfa tv. 170. §-ának előírásai alapján egyértelműen egyik eljárás sem vitatható, de elvárás, hogy a módosítások láncolatában is mindig visszavezethetőnek, összekapcsolhatónak kell lenni az eredeti és a korrekciós bizonylatok sorozatának.

5. Ugyanabban a bevallási időszakban megtörtént egy 2 000 000 Ft áfa tartalmú számla kibocsátása és helyesbítése is, és mindkét számlát megkapja a partner, akkor a számla kibocsátónak mindkét számlát szerepeltetni kell, vagy csak az utóbb kibocsátott helyeset?

Amennyiben egy adott bevallási (adóelszámolási) időszakon belül az értékesítő az általa kibocsátott számlát még ugyanabban a bevallási időszakban módosítja (helyesbíti), és mindkét számlát megkapja a partner (a számla rendelkezésre állásának adóalap csökkentés esetén lehet jelentősége), és az egyik vagy akár mindkét számlában áthárított áfa 2 000 000 Ft összeghatár feletti, akkor ebben a bevallási időszakban mindkét számlát be kell tenni az áfa bevallás belföldi összesítő jelentés részébe. Ennek indoka az, hogy ebben a bevallási időszakban a bevallásban szereplő áfa-kötelezettség a két számla együttes tartalma (eredménye) alapján került meghatározásra, ezáltal az Art. 31/B. § (2) bekezdés és (4) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően, az ebben a bevallási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettségre, és a módosító hatás ugyanebben a bevallásban történt figyelembe vételére tekintettel az összesítő jelentésben is szerepeltetni kell mindkét számlát, amennyiben az említett bekezdésekben szereplő összegkorlátra vonatkozó feltételeknek megfelelnek.

6. Csoportos helyesbítő számla feltüntetése hogyan történjen, melyik számlát kell eredeti számlaként feltüntetni, mi a helyesbítő számla teljesítési időpontja, mi a helyesbítés dátuma?

Amennyiben egy módosító („helyesbítő”) számlában több eredeti (előzmény) számlát is korrigálnak egyidejűleg, a módosítás („helyesbítés”) dátuma értelemszerűen a módosító okirat kelte lesz, ez azonban nem teljesítési időpont, és nem feltétlenül egyezik meg a módosítás elszámolásának időpontjával. Adódhat önellenőrzést eredményező helyesbítés, vagy adódhat – jellemzően az adóalap meghatározott feltételeknek megfelelő csökkentése miatt az Áfa tv. 77-78. §-ában foglaltak szerint elszámolható korrekció esetén – a bizonylat rendelkezésre bocsátásához/-állásához kapcsolódó időpontban elszámolható korrekció. A helyesbítésnek (módosító számlának) nincs teljesítési időpontja, a teljesítési időpont mindig az eredeti számlákban foglaltak szerinti teljesítési időpont (kivéve, ha éppen a teljesítési időpont korrekciója történik). Csoportos helyesbítő számla esetén, a korrekciós lapon az összes olyan érintett eredeti (előzmény) számlát és annak az Art. 31/B. §-a szerinti adatát fel kell sorolni, amelynél az egyes számlák adótartalma eredetileg külön-külön, vagy a módosítást követően, annak következtében a 2 000 000 Ft-os értékhatárt eléri, és ezért szerepeltetni kell az összesítő jelentésben. Emellett mindig figyelemmel kell lenni az alapvető áfa-elszámolási szabályokra. Az adott adóelszámolási időszakban az áfa-kötelezettség megállapításánál figyelembe vett, és az áfa bevallás 1365A jelzésű főlapjain elszámolt korrekciót eredményező számlát és annak eredeti (előzmény) számláját (számláit) kell az összesítő jelentésben feltüntetni.

7. Csoportos adóalany esetében kell-e adatot feltüntetni, ha a tagok egyedi számláiban szereplő áfa összegek nem érték el a 2 000 000 Ft-ot?

Csoportos adóalany esetében a tagok által bonyolított ügyletekből (teljesített értékesítésekből átvett előlegekből, beszerzésekből) tevődik össze a csoport, mint áfa adóalany áfa bevallásban elszámolandó adókötelezettsége. Amennyiben az értékesítési oldalon az adott bevallási időszakban a tagoknál egyetlen olyan ügylet sem fordult elő a bevallásban szerepeltetett fizetendő adó körében, amelyről kibocsátott számlában feltüntetett adó összege a 2 000 000 Ft-ot elérte vagy meghaladta, akkor nem kell a belföldi összesítő jelentés 1365M-01 lapján adatot szerepeltetni, még akkor sem, ha egy adott partnerrel összefüggően a csoport által összesítetten áthárított adó elérte a 2 000 000 Ft-ot.

A csoportos adóalany, vevői minőségében, a tagok által történt beszerzések alapján levonható adóként elszámolt adó összegekből a belföldi összesítő jelentésben akkor szerepeltet adatot a 1365M főlapon egy partnerre vonatkozóan összevont adatként a 6. sorban, ha az adott partnerrel bonyolított ügyletekben a tag(ok)ra a számlában áthárított, és az adott bevallásban a csoport által levont adó összege összevontan elérte a 2 000 000 Ft-ot..

8. Gyűjtőszámla esetében milyen teljesítési időpontot kell feltüntetni az összesítő jelentésben?

Amennyiben az adott napon, vagy az adott naptári hónapban, vagy azonos adómegállapítási időszakban (ha az hosszabb egy hónapnál), az adóalany ugyannak a személynek, szervezetnek több, számla kibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, és arról – az előzetes megállapodásuknak megfelelően – gyűjtőszámlát bocsát ki, annak teljesítési időpontja nincs. Az abban felsorolt egyedi teljesítések bármelyikének a napját fel lehet tüntetni teljesítési időpontként, célszerű a számlázott időszak legutolsó teljesítésének a napját megjelölni.

9. Amikor az adóalany a számla módosítását („helyesbítését”) nem egy módosító számlával végzi el, hanem érvényteleníti („stornózza”), és új számlát bocsát ki a helyes összegeknek megfelelően, azt hogyan kell a korrekciós lapon szerepeltetni? Elegendő-e az új, helyes adatokat tartalmazó számlát feltüntetni?

Amennyiben számla érvénytelenítésére kerül sor, és az Art. 31/B. § (4)-(5) bekezdésének figyelembevételével nyilatkozattételi kötelezettség terheli az adóalanyt, úgy az összesítő jelentésben mind az érvénytelenítő („stornó”), mind pedig az új számla adatait szerepeltetni kell, és mindkét számlát KT jelöléssel kell ellátni. Ennek oka, hogy a korrekciós lapokon (a 1365M-01-K vagy 1365M-02-K) csak mindkét bizonylat szerepeltetésével lehet megállapítani az érvénytelenítő és új számla kibocsátása révén megállapított (korrigált) adófizetési kötelezettséget, azaz az adott bevallási időszakban elszámolt korrekció számszaki hatását. Mindezek mellett természetesen az eredeti számla előírt adatait is szerepeltetni kell.

Például: az adóalap csökkenése miatt az eredeti számlában áthárított adó 600 000 Ft-tal csökkent, melyet az adóalany a példa szerinti esetben a bizonylat rendelkezésre bocsátásának időszakában számolhat el, ezért ebben az időszakban érvényesíti a bevallásában. Ennek feltüntetése a következők szerint történhet.
Eredeti számlában áthárított adó: 2 100 000 Ft E jelölés

Stornó számla ezt törli: -2 100 000 Ft KT jelölés

Új számla szerinti helyes összeg: +1 500 000 Ft KT jelölés

Az eredeti számla nem ebben az időszakban került elszámolásra. A korrekciós lap adataiból kimutatott eredmény: -2 100 000+1 500 000= -600 000, ami a tárgyidőszaki bevallásban elszámolt összeggel megegyező.

10. Kötelező-e a partner nevét is feltüntetni 1365M lapokon?

A partner nevének feltüntetése nem kötelező az Art. 31/B. § alapján (csoportos adóalanynak nincs is neve), opcionális, de a feltüntetésre a nyomtatványon lehetőség van, és az adóalanyt segítheti a partnerek név szerinti megkülönböztetése.

11. Szerepeltetni kell-e a rontott számlákat is az összesítő jelentésben, ha például program hiba miatt vagy más technikai hiba miatt a kiállított számlák hibásak, amit még az átadás előtt észlelt az adóalany?

Mivel a kibocsátott (és az értékhatároknak megfelelő) számlákról kell az összesítő jelentésben adatot szolgáltatni, és a kibocsátás a vevő részére történő átadást, eljuttatatást, rendelkezésére bocsátást is kell, hogy eredményezze, a rontott, ezért a vevő felé el sem indított számlákat nem kell szerepeltetni az összesítő jelentésben.

12. Teljesítési időpontként mi legyen feltüntetve az összesítő jelentésben, Áfa tv. szerinti vagy számvitel szerinti vagy pénzforgalom szerinti? (Például, ha egy folyamatos teljesítésű, 58. § szerinti elszámolású ügylet számláját kell bevallani.)

Az Art. 31/B. § úgy rendelkezik, hogy a számlával összefüggő adatok körében az Áfa tv. 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról (ez az Áfa tv-ben foglaltak szerint meghatározott teljesítés időpontja és az előleg átvételének, jóváírásának időpontja), ennek hiányában (vagyis, ha a számla kibocsátás időpontja nem tér el a teljesítési, kézhezvételi időponttól és ezért azt nem kell külön a számlán szerepeltetni, ezáltal a számla kibocsátása egyúttal teljesítési időpontnak is minősül) a számla kibocsátás keltéről kell adatot szolgáltatni az összesítő jelentésben. Ebből következően a számlán az Áfa tv-nek megfelelően meghatározott és feltüntetett teljesítési (kibocsátási) időpontot kell szerepeltetni az összesítő jelentésben, függetlenül attól, hogy számviteli szempontból esetleg mást kell teljesítési időpontnak tekinteni, valamint attól is, hogy a pénzforgalmi szemléletben adózó adóalanynak a számla szerinti teljesítési időponttól eltérő időpontban (ezáltal esetleg más, a megfizetettséghez kapcsolódó adómegállapítási időszakba tartozóan) kell a fizetendő adót megállapítania, vagy más időpontban keletkezik az adólevonási jog.

13. Hogyan kell az előlegszámlát és a végszámlát feltüntetni, ha a 2 000 000 Ft-os értékhatárt egyik vagy másik (vagy együtt, vagy külön-külön is) eléri, kell-e mindkettőt szerepeltetni?

Amennyiben az előleg átvételéről kibocsátott számlában 2 000 000 Ft elérő összegben szerepelt áthárított áfa, ami után az adott bevallásban az adóalany fizetendő vagy levonható adót elszámolt, akkor azt szerepeltetni kell az összesítő jelentésben. Amennyiben az előleg átvételéhez kapcsolódóan az előlegszámlában ilyen nagyságrendű adó nem volt, akkor az előleg számláról még nem kell adatot szerepeltetni akkor sem, ha már ismert, hogy a teljesített ügylet teljes ellenértékét terhelő adó a 2 000 000 Ft-ot eléri majd. Ilyenkor a végszámlának az adatait (az ügylet teljes adóalapját és adóját) kell majd az összesítő jelentésben szerepeltetni, függetlenül attól, hogy esetleg az előleg fizetésre tekintettel, nem a végszámlában szereplő teljes ellenértékre eső adóösszeget kell elszámolni az adott (az előleget tartalmazó bevallás adómegállapítási időszakánál későbbi) adómegállapítási időszakban.

Abban az esetben, ha az előleg számlában is és a végszámlában is eléri az azokban feltüntetett áfa összege a 2 000 000 Ft-ot, az Art. 31/B. §-ának megfogalmazásából levezethetően – amennyiben az adott adómegállapítási időszakban az adott számlával érintett ügyletet az adóelszámolásban figyelembe vette az adóalany – az előleg számla is és a végszámla is feltüntetendő az összesítő jelentésekben.

Figyelem!

Ne felejtsük el, hogy a közösségi kereskedelmi kapcsolattal összefüggően – Közösségen belüli termékbeszerzés, Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalanynak nyújtott vagy tőle igénybe vett, az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése szerinti teljesítési hely szabály alá tartozó szolgáltatások – továbbra is fennáll az összesítő nyilatkozat-tételi kötelezettség, melyet továbbra is külön nyomtatványon, az ’A60 számú nyomtatványon kell teljesíteni.

Forrás: nav.gov.hu

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szólj hozzá!

Osztalék utáni adót kiváltó adó - Katába belépő cégek

2012.12.09. 13:35 Szianita

Kik választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját?

Egyéni vállalkozók
Egyéni cégek
Kizárólag magánszemély tagokból álló betéti társaságok
Közkereseti társaságok, amennyiben kizárólag magánszemély tagjuk van

Azok a cégek, akik a Katát szeretnék választani 2013-tól, a 2012. év végéig felhalmozott nyereségüket le kell, hogy adózzák, azaz nem vihetik be a Kata alá.

Törvényszöveg:

24. § (1) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja a (2) bekezdés szerinti összeget, ha az üzleti évben először tesz e törvény szerinti bejelentést a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló

a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig – az adóév február 25-ig fizet meg.

Mit is jelent ez?

2012. december 31-én fennálló

+ Eredménytartalék

+ Lekötött tartalék (saját elhatározásból)

+ Mérleg szerinti eredmény

+ Jóváhagyott osztalék (még ki nem fizetett)

- Immateriális javak (nem apportból származó) nettó értéke

- Tárgyi eszközök (nem apportból származó) nettó értéke

OSZTALÉK UTÁNI ADÓT KIVÁLTÓ ADÓ ALAPJA

Ezután az összeg után kell megfizetni a 16%-os adót, HÁROM egyenlő részletben 3 éven belül. Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nincs.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szólj hozzá!

Kisvállalati adó - letölthető KIVA kalkulátor - NGM

2012.12.08. 14:24 Szianita

Kisvállalati adó - Gyakran Ismételt Kérdések - NGM tájékoztató

A kisvállalati adó egy teljesen új szemléletet honosít meg a hazai adózásban. A több adónemet, a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót kiváltó, pénzforgalmi szemléletű adó közelebb hozza az adómegállapítási szabályokat a vállalkozói igényekhez, egyúttal ösztönzi a beruházásokat és a foglalkoztatást.

A kormány döntése értelmében a Parlament elé 2012. december 7-én beterjesztett módosítási javaslat értelmében az új adó hatálya alá december 1-től január 15-ig lehet bejelentkezni a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium összegyűjtötte a kisvállalati adóval kapcsolatosan leggyakrabban felmerülő kérdéseket.

Kinek érdemes a kisvállalati adót választania?

A kisvállalati adóra való áttérés lehetőségét azoknak a vállalkozásoknak érdemes alaposabban megvizsgálnia, amelyekre igaz, hogy

- a nyereség személyi jellegű ráfordításokhoz viszonyított aránya alacsony (alatta marad annak), és/vagy

- a közeljövőben jelentősebb beruházásokat terveznek.

A megalapozott választáshoz azonban további egyedi tényezők vizsgálata is indokolt. Ezek közül a legfontosabbak vizsgálatához az ezen tájékoztatóval egyidejűleg kiadott kalkulátorunk nyújt segítséget.

Meddig kell dönteni a kisvállalati adó választásáról?

A kisvállalati adó hatálya alá való átlépés szándékát elektronikus úton, a NAV ’T203KV számú nyomtatványán lehet jelezni. A nyomtatvány benyújtására – a kormány döntése értelmében a Parlament elé 2012. december 7-én beterjesztett módosítási javaslat értelmében – a december 1-től január 15-ig tartó időszakban lesz lehetőség. A nyilatkozat január 15-ig visszavonható.

Melyek a kisvállalati adó választásának feltételei?

A kisvállalati adózást választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amelynek

az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt (de nem szűnik meg az adóalanyiság, amíg az átlagos statisztikai állományi létszám 50 fő alatt marad);
az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;
az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;
üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.

Az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos állományi létszámát és a bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Nem választhatja a kisvállalati adózást az az adózó, amelynek a bejelentés napján az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Lehet-e újonnan alakuló vállalkozás kisvállalati adóalany?

Igen, a kisvállalati adó szerinti adóalanyiságot az adóévben újonnan alakuló vállalkozás is választhatja, ennek feltétele, hogy a választását a létrejövetelétől (például a társasági szerződés közokiratba foglalásától, ellenjegyzésétől, első jognyilatkozatának megtételétől) számított 30 napon belül bejelentse az állami adóhatóságnak.

Milyen adókat vált ki a kisvállalati adó?

A kisvállalati adó kiváltja a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, valamint a társasági adót.

A kisvállalati adó nem vált ki más adónemeket, így az áfát, a munkavállaló által fizetendő szja-t és járulékokat, illetve az osztalékhoz kapcsolódó közterheket (szja, eho), amelyeket az általános szabályok szerint kell megfizetni.

Mi a kisvállalati adó kulcsa és alapja?

A kisvállalati adó kulcsa 16%. A kisvállalati adó alapja a személyi jellegű kifizetések (alapvetően a munkabér-tömeg és egyes további személyi jellegű ráfordítások), illetve a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredményének összege, de – főszabály szerint – nem lehet kevesebb, mint a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege.

Mi minősül személyi jellegű kifizetésnek?

Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (amelyet csökkent a törvényben meghatározott kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azaz az ún. fiktív járulékalap szerinti jövedelemre is tekintettel kell lenni az adóalap meghatározásánál (például a személyesen közreműködő, „főállású” tagok esetében).

Hogyan kell meghatározni a pénzforgalmi szemléletű nyereséget?

A pénzforgalmi szemléletű eredmény alapvetően a vállalakozás pénzeszközeinek változásaként, valamint a vállalat által birtokolt pénzügyi eszközök állományának változásaként kerül meghatározásra, csökkentve a vállalkozásba külső forrásból bevont pénzeszközökkel (pl. tőkeemelés, hitelfelvétel, kapott osztalék), növelve a vállalkozásból kivont pénzeszközökkel (pl. tőkeleszállítás, osztalékfizetés, hiteltörlesztés, megfizetett adó). Az adóalap megállapításakor emellett figyelembe kell venni néhány, többnyire az adó elkerülésének megakadályozására irányuló korrekciós tételeket is.

Hogyan állapítja meg a pénzforgalmi nyereséget az evából áttérő bevételi nyilvántartást vezető adózó az első adóévben?

A Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást alkalmazó eva-alany a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a Számviteli törvény 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegében kimutatott pénzeszközök figyelembevételével állapítja meg az adóalapját (a kisvállalati adóelőleget is hasonló szabály szerint kell megállapítania).

Miben különbözik a pénzforgalmi szemléletű eredmény és a társasági adó alapját képző (eredményszemléletű) eredmény?

A pénzforgalmi szemléletű nyereség elsősorban abban tér el az eredményszemléletű nyereségtől, hogy a vállalat bevételeit és kiadásait azok megfizetésének időpontjában veszi figyelembe. Így mind a tárgyi eszközök, mind a készletek beszerzése azok megfizetésének időpontjában azonnal csökkentik az adóalapot, a bevételek pedig csupán azok realizálásakor növelik azt. Ez a megoldás biztosítja, hogy a nyereségnek az a része, amely a vállalkozás fejlesztésére lett visszaforgatva, csökkenti az adóalapot.

A könyvelőm szerint a pénzforgalmi szemléletű nyereség nehezen tervezhető, mivel nem tudható, hogy a bevételeim az adómegállapítási időszak végéig beérkeznek-e.

Bár a pénzforgalmi szemléletű adóalap fenti tulajdonsága az adókötelezettség keletkezésének időzítésében valóban okoz bizonytalanságot, az adófizetési kötelezettséget hosszabb távon nem befolyásolja. Előnyt jelent ugyanakkor az adózó számára, hogy az adót akkor kell megfizetni, amikor a szükséges pénzösszeg már ténylegesen rendelkezésre áll (azaz a bevételek késése az adófizetési kötelezettséget is késlelteti).

Az időzítés jelentőségét csökkenti az is, hogy az előlegfizetési kötelezettség az előleg-megállapítási időszak pénzeszköz-változásaihoz kötődik. Így az időzítés nem két teljes adóév, hanem csupán két előlegfizetési időszak (hónap vagy negyedév) között rendezi át a fizetési kötelezettséget.

Hogyan kell megállapítani az adóelőleget?

A kisvállalati adóalanyiság első évében várhatóan 100 millió Ft előző évi összes bevétel alatt az adózók negyedévente, afölött havonta kötelesek adóelőleget fizetni. (A későbbi években 1 millió Ft KIVA kötelezettség jelenti a határt.)

Az adóelőleg összege a személyi jellegű kifizetések és egy egyszerűsített pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény összegeként adódik, amelyet az előleg-megállapítási időszakra a pénzeszközök változása, a tárgyidőszakban megfizetett kisvállalati adó és adóelőleg, valamint az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg összegeként kell meghatározni. Az előleg alapját képező (egyszerűsített) pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető a tárgyév korábbi adóelőleg-megállapítási időszakában megállapított negatív pénzforgalmi szemléletű eredménnyel.

Mit tehet az adózó, ha a fenti előlegszabály túlzott mértékű adóelőleg-fizetéshez vezetne (pl. jelentősebb hitelfelvétel, tőkeemelés esetén)?

A törvény lehetővé teszi, hogy az adózó az adóelőleget a további, a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételeket is figyelembe véve határozza meg. Ezáltal a túlfizetés elkerülhető.

Van-e lehetősége veszteségelhatárolásra annak a vállalkozásnak, amelynek pénzforgalmi szemléletű tárgyévi eredménye negatív?

Amennyiben egy vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredménye negatív, az a tárgyévi adóalap meghatározásakor adóalap-csökkentő tételként nem vehető figyelembe. A vállalkozó az adóévi pénzforgalmi szemléletű veszteséget elhatárolhatja, és azzal 10 év alatt egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét.

A fentiektől eltérően, az elhatárolt veszteségből az új beruházások összegével a következő években korlátlanul csökkentheti az adóalapját a vállalkozás. (Azaz az elhatárolt veszteségnek ez a része az adó bérek után fizetendő részét is csökkentheti.)

Van-e lehetőség a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetések elszámolására?

Igen, a kisvállalati adóalany csökkentő tételként veheti figyelembe a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített olyan kifizetéseket, amelyek a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkoznak, és amelyek az adóévet megelőző adóévben ráfordításként nem kerültek elszámolásra.

Lehetőség van-e a társasági adózás ideje alatt elhatárolt veszteség és a korábban beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolására?

A kormány döntése értelmében a Parlament elé 2012. december 7-én beterjesztett módosítási javaslat értelmében lehetőség nyílik a kisvállalati adóalanyiságot megelőzően keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására. A korábban beszerzett tárgyi eszközök tekintetében a kisvállalati adóalanynak lehetősége van a számított nyilvántartási értékkel 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkenteni a pénzforgalmi szemléletű eredményét.

A kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben köteles-e módosítani az átlépő adózó a társasági adóalapját az eszközök könyvszerinti és a számított nyilvántartási értéke közötti különbséggel?

A kormány döntése értelmében a Parlament elé 2012. december 7-én beterjesztett módosítási javaslat értelmében az adózó választása szerint nem alkalmazza az immateriális javak és a tárgyi eszközök könyvszerinti és a számított nyilvántartási értéke közötti különbségével kapcsolatos módosító tételt a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben.

Van-e lehetőség a Munkahelyvédelmi Akciótervben meghirdetett célzott kedvezmények igénybe vételére a Kisvállalati adóban?

A kormány döntése értelmében a Parlament elé 2012. december 7-én beterjesztett módosítási javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a pályakezdő, tartós munkanélküliség után munkába álló és gyesről visszatérő munkavállalók után a kisvállalati adó alapja a foglalkoztatás első két évében a kedvezményezett munkabérének havi összegével, de havonta legfeljebb 100 ezer forinttal csökkenthető legyen.

Mi történik a társasági adóalanyiság ideje alatt képzett fejlesztési tartalékkal?

A kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóévben a társasági adóalany már nem képezhet fejlesztési tartalékot, emellett a már igénybe vett kedvezménnyel bizonyos esetekben el is kell számolnia. Főszabály szerint a társasági adóalanynak az utolsó adóévet megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegéből a jogutód nélküli megszűnés adóévének utolsó napjáig fel nem használt része után az elmaradt adót, a késedelmi pótlékot meg kell fizetnie. A kisvállalati adóalany akkor nem köteles elszámolni a fejlesztési tartalék fel nem használt részével, ha a kisvállalati adóalanyisága időszaka alatt a társasági adótörvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelési, illetve adófizetési kötelezettség.

Igaz-e az az információ, hogy a kisvállalati adó alanyai kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól?

Nem. Az ezzel kapcsolatos hírek a Számviteli törvény 2/A. § paragrafusának félreértésén alapulnak, amely szerint az Sztv. hatálya nem terjed ki azon vállalkozásokra, amelyek nyilvántartásaikat a Ktv. előírásai szerint vezetik. Ez a szabály azonban kizárólag a kisadózók tételes adójának (KATA) alanyaira vonatkozik, hiszen csak ők vezetik a nyilvántartásaikat ezen törvény előírásai szerint.

adó.JPG

KIVA kalkulátor (NGM) letöltése

2012. december 7.

Nemzetgazdasági Minisztérium

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szólj hozzá!

Alanyi adómentesség

2012.12.08. 10:48 Szianita

Figyelem! Változás várható! 2017-től évi 8 millió forintra nő az alanyi adómentesség értékhatára!

Ha kijött a törvény, frissítjük a bejegyzést, továbbá elmeséljük azt is, milyen veszélyek lehetnek az alanyi adómentesség választásánál. Csak egy egyszerű példa: Facebook hirdetést veszünk igénybe, és van közösségi adószámunk (kell, hogy legyen, ha facebook szolgáltatást akarunk használni). A facebook áfa nélkül állítja ki a számlát, mert van közösségi adószámunk, a magyar áfa törvény szerint be kell fizetni és vallani a 27%-os áfát, de nem vonhatjuk le, mert belföldön alanyi mentesek vagyunk! Máris 27%-kal többe kerül a fb hirdetés!

Tájékoztató az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 2013. január 1-jétől bekövetkező változásáról

A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv. ) 14. §-ában foglalt rendelkezés értelmében 2013. január 1-jével változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. §-ának jelenleg hatályos (1)-(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az 5 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. A Mód. tv. 14. §-a 2013. január 1-jével az alanyi adómentesség választására jogosító 5 millió forintos felső értékhatárt 6 millió forintra emeli.

A Mód. tv. 16. §-a az Áfa tv-t egy új átmeneti rendelkezéssel (279. §) egészítette ki, 2012. október 16-ai hatállyal. Az Áfa tv. ezen új 279. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a 2012. naptári évben ténylegesen, sem a 2013. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az előző bekezdésben ismertetett törvényi rendelkezés alapján azon adóalanyoknak, akik/amelyek a gazdasági tevékenységüket 2013. január 1-jét megelőzően kezdték, azonban nem alkalmazták az alanyi adómentesség szabályait, az alanyi adómentesség 2013. évre vonatkozó választásakor az Áfa tv. 279. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeket kell vizsgálniuk, azaz akkor jogosultak az alanyi adómentesség választására, amennyiben bevételük sem a 2012. naptári évben ténylegesen, sem a 2013. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Ennek megfelelően az ilyen adóalanyok közül azok számára is lehetőség nyílhat az alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek/amelyeknek 2012. évi bevétele az 5 millió forintot túllépte ugyan, de a 6 millió forintot nem haladta meg. Az ilyen adóalanyoknak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján az alanyi adómentesség választását 2012. december 31-ig kell az adóhatósághoz bejelenteniük.

Az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az alanyi adómentesség azért szűnik meg, mert a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az adóalany bevétele ténylegesen meghaladja az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az Áfa tv. 279. §-ának (2) bekezdése a fenti szabály alól ad felmentést, amikor úgy rendelkezik, hogy a 279. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el. E törvényi szabályozás alapján azon adóalanyok, akik/amelyek 2011-ben vagy 2012-ben az 5 millió forintos értékhatár túllépése miatt alanyi adómentes státuszukat elvesztették, de 2012. évben bevételük a 6 millió forintot nem érte el, szintén jogosultak alanyi adómentességet választani, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében visszatérési tilalom alatt állnak. Azonban az Áfa tv. 279. §-a értelmében a választási lehetőséggel ezen adóalanyok is csak akkor élhetnek, ha a 2013. évre ésszerűen várható, illetve tényleges bevételük nem haladja meg a 6 millió forintot.

Ebben az esetben az adóalany alanyi adómentesség választására vonatkozó, az Art. 22. §-ának (2) bekezdésében előírt bejelentését meg kell, hogy előzze az értékhatár átlépésére vonatkozó bejelentése, amely bejelentést az Art. 23. §-ának (3) bekezdése alapján az értékhatár átlépésétől számított 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.

Például abban az esetben, ha az adóalany értékesítéseinek ellenértéke 2012. december 6-án meghaladja az 5 millió forintos értékhatárt, amely miatti alanyi adómentesség megszűnést 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz, e bejelentést követően tehet az adóalany - a 6 millió forintos értékhatár-feltétel teljesülése esetén - 2013. évre vonatkozóan az alanyi adómentesség választására bejelentést.

A tevékenységüket 2013. évben, év közben kezdő adóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. Esetükben a 6 millió forintos, naptári évre vonatkozó (várható) bevételnek az adóalanyiság időszakára időarányosan eső részét kell figyelembe venni bevételi értékhatárként.

Nem kell bejelentést tenniük az alanyi adómentesség választására vonatkozóan azoknak az adóalanyoknak, akik 2012. évben is alanyi adómentesek voltak és 2013. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2013. évre ésszerűen várható bevételük nem haladja meg a 6 millió forintot. (Az olyan adóalanyoknak, akik/amelyek 2012. évben alanyi adómentesek voltak, de 2013. évben – bármilyen okból – nem kívánnak alanyi adómentességet alkalmazni, erről a 2013. évre alkalmazandó új adózási módjuk megjelölésével kell bejelentést tenniük az adóhatósághoz 2012. december 31-ig.)

Fontos megjegyezni, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (2) bekezdésében rögzített értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ügyletek ellenértéke a 188. § (2) bekezdése szerinti értékhatárba nem számítandó bele.

Forrás: nav.gov.hu

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szólj hozzá!

Munkahelyvédelmi akcióterv - foglalkozásösztönzés

2012.12.06. 11:54 Szianita

Új adókedvezmények a foglalkoztatás bővítésére és a munkahelyek megőrzésére

2012. október 1-jei ülésnapján fogadta le az Országgyűlés a Munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvényt.

2012. évi CXLVI. törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása
Az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) módosítása

Az új kedvezmények 2013. január 1-jével lépnek hatályba.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is érvényesíthetők.

Tovább foglalkoztatási létszámbővítési előírást nem tartalmaz.

A kedvezmények nem vonhatók össze a START-, PLUSZ, EXTRA, BÓNUSZ kedvezményekkel.

A tv. a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetű munkavállalókra tekintettel jelentős mértékű kedvezményeket ad a foglalkoztatóknak az élő munkára rakódó közterhekből.

A munkáltatói kedvezményre való jogosultság nem függ attól, hogy a munkavállalót hány órában foglalkoztatják, De a kedvezmény mértéke igen.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény a 100.000 forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót.

A 2013-ban életbe lépő új kedvezmények igénybevétele a munkáltató oldaláról nincs speciális feltételekhez kötve, nincs továbbfoglalkoztatási, létszámbővítési előírás.

A kedvezmények nem vonhatók össze a START-, PLUSZ, EXTRA, BÓNUSZ kedvezményekkel, de a kedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg!

Milyen jogviszonyban, kinek és miből jár kedvezmény?

munkaviszony alapján,
munkáltató érvényesítheti, havonta,
a munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adóból,
a kedvezmény alap maximum 100.000-Ft.

Kedvezménykorlát: a 100 ezer forintban maximálja a tv a kedvezmény alapját, ami azt jelenti, hogy ennél magasabb bér esetén is érvényesíthető a kedvezmény, de a munkabér 100 ezer forint feletti részére már a teljes közterhet meg kell fizetni 27 % szocho, 1,5 % szakképzési hozzájárulás

Munkaviszony a szociális hozzájárulási adó szabálya szerint értendő:

Munka törvénykönyvében meghatározott munkaviszony, Közalkalmazotti, Közszolgálati, Bírósági, Ügyészségi szolgálati, Hivatásos nevelőszülői, Ösztöndíjas foglalkoztatási, Közfoglalkoztatási jogviszony, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya
az előző jogviszonyoknak megfelelő külföldi jog alapján fennálló jogviszony.

Nem munkaviszony:

az egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó jogviszony (alkalmi-, idénymunka)
Iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló / hallgató tagjával fennálló jogviszony

A kedvezmény alanya: a szociális hozzájárulási adóalanyának minősülő kifizető.

Pl. munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönbe adó a kifizető. Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén (Mt.195.§) kifizető az Art. szerint meghatározott munkáltató, vagyis akit a munkaviszony létesítésével maguk közül írásban kijelöltek.

Munkabér: A bruttó munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. A munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér.

Szakképzési hozzájárulási kedvezmény [2011. évi CLVI. tv. (Eat.)]

A 25 év alatti pályakezdő munkavállaló [Eat. 462/B § (2)],
a tartósan álláskereső személy [Eat. 462/C § (2)],
a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló [Eat. 462/D. § (2)]után.

a foglalkoztatás első két évében vehető igénybe a szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett.
A kedvezmények meghatározott részénél a munkáltató mentesül a szakképzési hozzájárulás alól is.

A nem szakképzett munkavállaló utáni kedvezmény [2011. évi CLVI. tv. 461. §]

2012. 01. 01-jén érvényes FEOR-08 9. főcsoportjában tartozó munkakörben foglalkoztatottak után jár.
Kedvezmény összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000- Ft 14,5 %-a,
A kedvezmény időkorlát nélkül igénybe vehető, ha a munkavállalót egész hónapban nem szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatták.

Havi bruttó bér

Kifizető költsége

Munkabér +

Szocho. + Szakk.h.

Kedvezmény

Szocho.: 14,5 %

Kifizető költsége kedvezménnyel csökkentve

100.000 Ft

128.500 Ft

14.500 Ft

114.000 Ft

120.000 Ft

154.200 Ft

14.500 Ft

139.700 Ft

A FOGLALKOZÁSOK EGYSÉGES OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ 2012. január 1-jétől hatályos KSH közlemény szerinti munkakörben foglalkoztatott után vehető igénybe.

9 SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK

91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások

92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások

93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások

A 25 év alatti pályakezdő munkavállaló utáni kedvezmény 2011. évi CLVI. tv. 462/B. § (1) (2) (5)-(7) bek.]

Legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti munkavállaló után érvényesítő,

összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb : 100.000- Ft, 27 % + 1,5 %-a,
a kedvezmény 25. életév betöltéséig, vagy 2 évig számolható el, és a hónap egészére jár,
érvényesítéséhez igazolás kell,
alkalmazható a 2012.12.31-én fennálló munkaviszony esetén is, foglalkoztatás kezdő időpontja: 2013. január 1.

Havi bruttó bér

1-2. év

Kifizető költsége

Munkabér +

Szocho.+ szakk.h.

Kedvezmény

Szocho.: 27 %

Szakk.h.: 1,5 %

Kifizető költsége kedvezménnyel csökkentve

100.000 Ft

128.500 Ft

28.500 Ft

100.000 Ft

120.000 Ft

154.200 Ft

28.500 Ft

125.700 Ft

Időben korlátozottabb de még nagyobb összegű kedvezményt jelent. A 180 napba a biztosítási (járulékfizetési) kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be. Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi, idénymunka), vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát nem kell figyelembe venni. Érvényesítéséhez munkavállaló által igényelt, az állami adóhatóság által kiállított 15 napnál nem régebbi igazolás kell. Nem kell töredék hónappal számolni, abban a hónapban is jár a kedvezmény, amelyben a munkavállaló a 25. életévét betölti , vagy a foglalkoztatás 2. éve véget ér.

A 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállaló utáni kedvezmény

A 25 év alatti 55 év feletti munkavállaló után érvényesítő,
összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb :100.000- Ft, 14,5 %-a,

a kedvezmény mindaddig jár amíg az életkori feltétel teljesül,
a hónap egészére elszámolható.

Havi bruttó bér

Kifizető költsége

Munkabér +

Szocho. + Szakk.h.

Kedvezmény

Szocho.: 14,5 %

Kifizető költsége kedvezménnyel csökkentve

100.000 Ft

128.500 Ft

14.500 Ft

114.000 Ft

120.000 Ft

154.200 Ft

14.500 Ft

139.700 Ft

A kedvezmény igénybevételéhez NINCS SZÜKSÉG IGAZOLÁSRA. Nem kell töredék hónappal számolni, abban a hónapban is jár a kedvezmény, amelyben az életkori feltétel teljesül. Vagyis amíg a munkavállaló be nem tölti a 25. életévét, illetve amikor a munkavállaló már betöltötte az 55. életévét.

Tartósan álláskereső személy után érvényesíthető adókedvezmény [2011. évi CLVI. tv. 462/C. §]

Tartósan álláskereső: akit 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott az állami foglalkoztatási szerv,

összege:

– 1-2. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb : 100.000- Ft, 28,5 %-a,

– 3. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000-Ft, 14,5%-a,

– a kedvezmény egész hónapra jár.

Havi bruttó bér 1-2. év	Kifizető költsége Munkabér + Szocho.+ szakk.h.	Kedvezmény Szocho.: 27 % Szakk.h.: 1,5 %	Kifizető költsége kedvezménnyel csökkentve
100.000 Ft	128.500 Ft	28.500 Ft	100.000 Ft
Havi bruttó bér 3. év	Kifizető költsége Munkabér + Szocho.+ szakk.h.	Kedvezmény Szocho.: 14,5 %	Kifizető költsége kedvezménnyel csökkentve
100.000 Ft	128.500 Ft	14.500 Ft	114.00 Ft

A tartósan álláskeresők után nagyobb mértékű, de időben korlátozottabb adókedvezmény jár.

A 9, valamint a 6 hónap számítása során nem lehet figyelembe venni a közfoglalkoztatási jogviszonyát. Ez kedvezményt jelent, hiszen a munkavállaló ezáltal nem veszíti el a közfoglalkoztatást megelőzően, álláskeresőként szerzett jogosultsági idejét.

Az első két évben a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni.

Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónapra elszámolható.

A kisgyermekesek utáni kedvezmény [2011. évi CLVI. tv. 462/D. §]

a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló után,

- az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, legfeljebb 3 évig számolható el,
összege:
- 1-2. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb : 100.000- Ft, 28,5 %-a,
- 3. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000-Ft, 14,5%-a,
- érvényesítéséhez igazolás szükséges,
- alkalmazható a 2012.12.31-én fennálló munkaviszony esetén is.

Havi bruttó bér 1-2. év	Kifizető költsége Munkabér + Szocho.+ szakk.h.	Kedvezmény Szocho.: 27 % Szakk.h.: 1,5 %	Kifizető költsége kedvezménnyel csökkentve
100.000 Ft	128.500 Ft	28.500 Ft	100.000 Ft
Havi bruttó bér 3. év	Kifizető költsége Munkabér + Szocho.+ szakk.h.	Kedvezmény Szocho.: 14,5 %	Kifizető költsége kedvezménnyel csökkentve
100.000 Ft	128.500 Ft	14.500 Ft	114.00 Ft

Az anyagsági ellátás folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike az érintett személyt megillette.

Egymást követő több ellátás esetén a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.

Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónara elszámolható.

Az igazolást kiállító szerv az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely.

A tv. nem tesz különbséget, hogy a kisgyermekes munkavállaló 2013. január 1-je előtt, vagy után tér vissza a munkaerő-piacra, azaz a 2013. előtt visszatérő kisgyermekes munkavállalók után is igénybe vehető, legkorábban 2013. január 1-től, de csak az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

1 komment

Fizetési meghagyás

2012.11.29. 10:19 Szianita

Fizetési meghagyás

Nem fizet az ügyfele?

Tudja, mi az a fizetési meghagyás?

Akár 15 napon belül jogerőssé válhat és végrehajtható!

Kapott már ilyen fizetési meghagyást?

Ha jogtalan, tudja, hogy mi az az ellentmondás?

Tudja, hogy hiába kapta papír alapon, elektronikusan kell ellentmondania?

Tudja, hogy ha ellentmond a fizetési meghagyásnak, automatikusan perré alakul az ügy?

Guillotine 3.jpg

Mi az a fizetési meghagyás? Mire jó a fizetési meghagyás?

Például ha van egy számlánk, aminek a fizetési határideje lejárt, már kiküldtük a fizetési felszólításokat is, de mégsem érkezett meg a pénzünk, akkor igénybe vehetjük ezt a szolgáltatást, ami nagyjából úgy néz ki, hogy beadunk egy kérelmet egy közjegyzőhöz, aki elektronikus úton továbbítja a kérelmünket ahhoz a személyhez vagy céghez, aki tartozik nekünk. Ha az illető cég vagy személy nem reagál a kérelmünkre, akkor 15 nap múlva jogerőssé válik, azaz végrehajtható, ami pl. azt jelenti, hogy megterhelhető az illető személy vagy cég bankszámlája. Ha a másik fél úgy gondolja, hogy nem jogos a követelésünk, akkor ellentmondhat és akkor bírósági útra terelődik az ügy.

A fizetési meghagyás általános jellemzői

- természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott pénzköveteléseinek gyorsabb és hatékonyabb érvényesítése érdekében.

- fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás.

A közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú.

Csak fizetési meghagyás érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek az összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy

a) a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete és

b) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból ered.

Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe.

Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek az összege a négyszázmillió forintot meghaladja; de nem zárja ki, hogy a négyszázmillió forintot meghaladó pénzkövetelést a jogosult négyszázmillió forintot meg nem haladó részletekben érvényesítse.

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes.

Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a mentesítés esetét kivéve a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik.

A beadványokat egy példányban kell űrlapon benyújtani. minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.

Elektronikus úton beadványt úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója

a) a MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint minősített időbélyegzővel látja el vagy

legalább közepes vagy magas biztonsági szinten történő azonosítás mellett az ügyfélkapuján belépve a MOKK rendszerébe beviszi.

A jogi képviselővel rendelkező fél és a vállalkozás és egyéb jogi személy beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.

A papír alapú beadvány az eljáró közjegyzőnél nyújtható be.

Az eljáró közjegyző a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében.

A jogi képviselő által nem képviselt fél a beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.

A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében együttesen is előterjeszthető,

A közjegyző a kérelmet nyomban, de legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a felet a hiányok pótlására felhívni, nincs-e helye az ügy áttételének vagy a kérelem hivatalból történő elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hivatalból történő elutasításának vagy az ügy áttételének nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – papír alapon bocsátja ki. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan bocsátja ki és kézbesítteti a félnek, ha e törvény elektronikus kézbesítést ír elő.

A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell:

- az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint az ügyszámot;

- a feleknek és képviselőiknek nevét és idézési címét;

- a követelés jogalapját, a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját, valamint a követelés összegét és a követelés járulékainak összegét vagy mértékét;

- a jogosult által megjelölt adatokat; azaz

A kérelemben megjelölhető a természetes személy kötelezett születési helye és ideje, anyja neve, valamint adóazonosító jele és személyi azonosítója; jogi személy, jogi személyiség nélküli, jogalanyisággal rendelkező szervezet kötelezett nyilvántartási száma és adószáma. Az űrlap tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy ezeknek az adatoknak a megjelölése a követelés későbbi végrehajtását segíti elő.

A kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait.

A kérelemben megjelölhető perré alakulás esetére a perben illetékes bíróság azokkal az adatokkal együtt, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható.

A kérelemben nyilatkozhat a jogosult arról, hogy a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítését kéri. Ebben az esetben a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére előlegezni kell, és azt a végrehajtói kézbesítés esetén a MOKK a végrehajtónak utalja át, egyébként a jogosultnak visszafizeti.

A kérelemben a jogosult megjelölheti azt a fizetési számlaszámot, amelyen a követelés teljesítését elfogadja.

- azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg;

- azt a tájékoztatást, hogy a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben e törvény alapján nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent;

- azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett – ha a követelést alaptalannak tartja, ellentmondással élhet;

- azt a figyelmeztetést, hogy ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik.

A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni.

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet.

Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kéri; fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül van lehetőség.

A közjegyző a kötelezett részére, indokolt kérelme alapján, kivételesen fizetésre halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A közjegyző a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a feleknek az ügy vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszeműségét is. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.

A közjegyző a kérelemről történő értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy 8 napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a kérelemben foglaltakra. Ha a jogosult a határidőt elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy a jogosult a kötelezett kérelmének teljesítését nem ellenzi; a kérelem alaposságát ettől függetlenül meg kell vizsgálni.

Ha a kötelezett az ellentmondásban arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően már teljesítette, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a követelés fennállásáról. A kötelezettnek – ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre – az ellentmondásban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját.

Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

A közjegyző az ellentmondást hivatalból elutasítja, ha

- az elkésett,

- nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik, vagy

- a jogi képviselővel rendelkező fél, a vállalkozás vagy egyéb jogi személy fél azt nem elektronikus úton terjesztette elő,

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át.

A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon a peres eljárás illetékét rója le és az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő és bizonyítékait terjessze elő.

Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap); a díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.

A díjalap után az eljárási díj mértéke:

- az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint;

- a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

- a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van.

Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni.

A részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás engedélyezése iránti eljárás díját a kötelezett a kérelem előterjesztéskor köteles megfizetni; a díjat a kérelmező viseli. A kérelem elektronikus úton történő benyújtása vagy szóbeli előterjesztése esetén a kérelem mindaddig nem rögzíthető a MOKK rendszerén, amíg annak előterjesztője díjfizetési kötelezettségének eleget nem tett.

Az eljárási díjat

- a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén bankkártyával kezdeményezett átutalással, online fizetési felület igénybevételével,

- a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem papír alapon, postai úton történő beadása esetén fizetési számlára postai úton történő készpénzbefizetéssel (a befizetés tényét igazoló szelvényt a kérelemhez mellékelni kell), vagy

- az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

Fizetési meghagyás végrehajtása

A jogerős fizetési meghagyás alapján a bírósági végrehajtás elrendelésére a Vht.-t az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani.

A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult.

A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyásos eljárásnak a MOKK rendszerében rögzített adatai alapján kizárólag végrehajtási lappal, illetve biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel kerül sor.

Végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő 10 év után nem terjeszthető elő; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a MOKK rendszerén keresztül elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton, a MOKK és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a végrehajtónak. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít.

A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint.

A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint.

Amire figyelni kell

Ellentmondás hiányában hónapokig tartó bírósági eljárás nélkül, akár három hét alatt jogerős végzéshez juthat. Ezen kívül elektronikus úton egyszerűen indítható végrehajtás is könnyíti ezt a peren kívüli eljárást.

2010. július 1-től kizárólag fmh eljárásban érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, és amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg.

Ha a kibocsátott meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. A végrehajtási kérelmet szintén elektronikus úton kell benyújtani.
A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben elektronikus közokiratként kerül kiállításra..

Az eljárás közjegyző mint hatóság előtt folyik. A Magyar Közjegyzői Kamara internetes oldala a www.mokk.hu címen érhető el. Jogi személyek (pl. cégek) csak elektronikus úton kezdeményezhetik az eljárást, amelyhez minősített elektronikus benyújtásra van szükség. Esetükben papír alapon, szóban, vagy egyszerű elektronikus levélben (e-mailben) nem nyújtható be kérelem vagy ellentmondás.

A fizetési meghagyásos eljárásban történő közreműködés jogi szolgáltatás, amelyet gazdasági társaságok (így különböző kft-k vagy egyéb cégek) nem végezhetnek

A törvény szerint jogi képviseletet fizetési meghagyásos ügyben csak ügyvéd láthat el.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Segítünk ötletedből forintot csinálni!

Blogajánló

Egyéb