Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0620-413-1281 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Igen, szeretném, hogy ötletemből forint legyen!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megtudd, hogyan! Tervezzük, és csináljuk meg együtt üzletedet!

Vállalkozásodról írok érthetően és szórakoztatóan. 


Vállalkozás okosan a Facebookon

Távközlési adó maximális mértéke

2012.08.05. 13:49 Szianita

   A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény (a továbbiakban: távközlési adótörvény) 5. § (2) bekezdése a)-b) pontja értelmében a hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint

  • magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 2012. évben 400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 700 Ft/hó/hívószám,

  • nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2012. évben 1400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 2500 Ft/hó/hívószám.

   A távközlési adótörvény 6. § e) pontja kimondja, hogy mentes a távközlési adó alól a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.

   1. A távközlési adótörvény külön nem rendelkezik arról, hogy a hivatkozott maximális adóösszegeket és az adómentességet az adott hónapon belül időarányosan kell figyelembe venni, ezért a távközlési adótörvény 5. § (2) bekezdésének a)-b) pontjának, illetve a 6. § e) pontjának rendelkezéseit önállóan kell alkalmazni, az arányosítás nem szükséges.

   Így amennyiben hónap közben történik változás az előfizető személyében – például úgy, hogy nem magánszemély előfizető helyébe magánszemély előfizető lép, vagy akár fordítva –, akkor az adómaximum mértékét az egyes előfizetők (magánszemély/nem magánszemély) vonatkozásában – a hívószám azonosságától függetlenül – önállóan kell figyelembe venni, vagyis az adómaximumot előfizetőnként, külön-külön kell értelmezni.

   Ugyanez érvényes a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából a 10 megkezdett perc havi adómentességével kapcsolatban is, hiszen ez a szolgáltatókat a náluk fennálló elfizetések vonatkozásában önállóan illeti meg. Ezért ha a magánszemély előfizető hónap közben szolgáltatót vált, akkor mindkét szolgáltató adóalany külön érvényesítheti az adómentességet, arányosítás nélkül.

   2. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 111. §-a speciális szabályokat tartalmaz a közvetítőválasztásra. Közvetítőválasztás esetén – ha a kötelezett szolgáltató és a közvetítő szolgáltató (CPS szolgáltató) is a távközlési adótörvény szerinti távközlési szolgáltatást nyújt – mindkét szolgáltató adóalanynak minősül az általuk nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a távközlési adótörvény alkalmazásában.

   Az adókötelezettség szempontjából irreleváns, hogy a két szolgáltató szolgáltatása ugyanazon előfizető, illetve ugyanazon hívószám vonatkozásában áll fenn, az adókötelezettség ugyanis mindkét szolgáltató vonatkozásában önállóan értelmezendő.

   Figyelemmel arra, hogy a magánszemély előfizetőhöz kötődő 10 perc/hívószám adómentessége valamennyi szolgáltatót a nála fennálló előfizetések vonatkozásában önállóan illeti meg, ezért – függetlenül a hívószám azonosságától – mind a kötelezett szolgáltató, mind a CPS szolgáltató önállóan érvényesítheti a hívószámonkénti 10 perces mentességet.

   Ez irányadó a távközlési adótörvény 5. § (2) bekezdésében előírt adómaximumok tekintetében is, azaz – tekintet nélkül arra, hogy ugyanazon hívószámhoz kapcsolódóan egyes hívásirányokat az egyik, míg másokat a másik szolgáltató biztosít – a törvényi korlát minden szolgáltató esetében önállóan alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben sem kell arányosítani.

forrás: apeh.hu

Szólj hozzá!

Legyen nyugta mindenkinek

2012.08.05. 13:30 Szianita

    Itt a nyár, a jól megérdemelt pihenés időszaka, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tapasztalatai és a közérdekű bejelentések alapján megállapítható, hogy a polgárok egy része lépten-nyomon szabálytalansággal szembesül. A sült halról, jégkrémről, sörről csak elvétve kapnak nyugtát, az éttermi fogyasztásról sokszor tollal írt vagy számítógéppel előállított ún. „pincérblokkot” adnak, amit a hozzá nem értő szem szabályosnak vél. Ámde a szabálytalanul kiállított nyugták legfőbb következménye a hozzájuk kapcsolódó adófizetési kötelezettség elmaradása, a költségvetés megrövidítése. Ennek elkerülése érdekében kéri a NAV a polgárok segítségét.

    A költségvetés szempontjából a legfontosabb bevételeket az adók, járulékok, illetékek jelentik, amelyek forrást biztosítanak a közös kiadások finanszírozására. Ez a közteherviselés alapja.

    Annak érdekében, hogy valamennyi vállalkozás eleget tegyen adófizetési kötelezettségének, a NAV fokozott ellenőrzési tevékenységet folytat, amely során a számla- és nyugtaadási kötelezettséget is ellenőrzi (kimondottan igaz ez a nyárra). Ez azért is fontos, mert a számla- és nyugtaadás elmulasztásával a vállalkozás eltitkolja bevételét és így adót sem fizet utána.

   Ugyanakkor nem állhat minden vendéglátóhely, lángosos vagy piaci árus mellett egy revizor, ezért feltétlenül szükség van társadalmi összefogásra. Ennek legegyszerűbb módja, ha mindenki kér nyugtát a vásárlásról, fagyizásról, vízibicikli-bérlésről, dinnyevásárlásról stb. Fontos, hogy minden vevő legyen tudatában annak, hogy az eladó köteles nyugtát, számlát adni! Ez nem jár újabb anyagi teherrel a vásárlónak, szó szerint semmibe sem kerül, de hatása már rövidtávon kimutatható. Ahogy egy alkalmazott nem választhatja azt, hogy munkáltatója ne vonja le a kötelező adót és járulékokat a munkabéréből, úgy másoknak se engedjük, hogy kibújjanak a közteherviselés alól a számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértésével.

   Az adózás közös érdekünk és kötelességünk. Közös érdekünk, hogy mindenki járuljon hozzá a közterhekhez, és vállaljon részt a közös kiadások finanszírozásában. Arra kérjük tehát a polgárokat, ha azt tapasztalják, hogy nem kapnak megfelelő nyugtát, akkor azt kérjék az eladótól, majd ha ez után sem tesz eleget a nyugtaadási kötelezettségének, úgy a NAV az e témában tett jelzéseket továbbra is fogadja és kivizsgálja.

   Arra az esetre, ha olyan nyugtát kapnak, amely látszólag megfelelő, de a vásárló bizonytalan annak szabályszerűségében, úgy mintaként bemutatunk egy szabályos nyugtát és egy nyugtának látszó dokumentumot, amely adózási szempontból nem felel meg a szabályoknak, és ugyanúgy alkalmas a bevétel eltitkolására, mintha az eladó egyáltalán nem adna nyugtát.

http://www.apeh.hu/data/cms257233/Nyugtak_bizonylatok.pdf

   A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bízik abban, hogy a fokozott ellenőrzések mellett az állampolgári szerepvállalással mind nagyobb mértékben sikerül jogkövető magatartásra sarkallni a vállalkozásokat.

forrás: apeh.hu

Szólj hozzá!

Cégeljárás bejelentési kötelezettségek

2012.08.03. 13:01 Szianita

Azon cégek, melyeknek cégneve vagy rövidített neve nem felel meg az előírásnak, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek cégnevük megváltoztatására.

A cégnév fent hivatkozott kritériumai:

A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve lefoglalt elnevezéstől (névfoglalás) - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő.

A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.

A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető.

A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.

 Azon cégek, melyek nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használatának jogszerűségéről szóló nyilatkozatot pl. tulajdoni lap, bérleti szerződés, használatra feljogosító nyilatkozat, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.

A cégjegyzékbe bejegyzett/bejegyezni kért természetes személyek adóazonosítóját, születési idejét, illetve a nem természetes személyek adószámát, kézbesítési megbízott adatait a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani.

 Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely kizárólag a székhely-, telephely- fióktelep-használat jogszerűségét igazoló és a kézbesítési megbízottra vonatkozó okiratok benyújtására, vagy a tagok (tulajdonosok) és vezető tisztségviselők (képviselők) további azonosító adatainak, valamint a vezető tisztségviselők adóazonosító számának bejelentésére irányul.

 Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni és bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési meghatalmazást.

A bejelentési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a cégbíróság 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szab ki!

A módosításokat nem ajánlatos az utolsó pillanatra hagyni! Jogi képviselőnk segít Önnek a szükséges intézkedések megtételében. 

Elérhetőségünk:

info@vallalkozas-okosan.hu

telefon: 36 1 785 3940

mobil: 36 20 277 6230

Szólj hozzá!

Támogatás fiataloknak vállalkozás indításához

2012.07.24. 17:17 prosequor

Ismert tény, hogy mind Magyarországon, mind az EU-ban a KKV szektor adja a munkahelyek jelentős részét (Magyarországon a versenyszférában a munkahelyek kb. 70%-át). A nem túl távoli jövőben problémát jelent, ahogy az ország lakosságának, úgy a KKV szektorban dolgozóknak az  átlagéletkora is egyre magasabb, és a fiatalok körében jelenleg nagyon alacsony a cégalapítási, vállalkozási kedv. Ez azt vetíti előre, hogy pár éven belül a KKV szektorból is hiányozni fog az utánpótlás, a képzett, fiatal vállalkozók tudása, munkája.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezt a tényt felismerve indított pályázatot, „A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása” (ennek a pályázatnak a kódja TÁMOP-2.3.6.A-12/1), és „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban” (ennek pedig TÁMOP-2.3.6.B-12/1) névvel.

A TÁMOP-2.3.6.A-12/1 pályázaton olyan cégek, vállalkozások indulhatnak, akik újonnan induló, kezdő vállalkozókat készítenek fel vállalkozói ismeretek átadásával, alapvető jogi, pénzügyi, gazdasági tudnivalókat tanítanak meg. Ez miért fontos? Azért, mert sokan ugyan a szakmájukat értik, de vállalkozói ismereteknek híján vannak, nincsenek tisztában azzal, ha feladva az alkalmazotti létet vállalkozóként dolgoznak tovább, akkor bizony önmagában a saját szakma ismerete kevés. Éppen ezért nagyon sok vállalkozás megy tönkre az indulást követő 1-2 éven belül. A másik, nagyon sok induló vállalkozást érintő probléma a kezdőtőke hiánya, vagy szűkössége. Ez szintén sokak számára nem teszi lehetővé önálló vállalkozás indítását.

Ezen segít az NFÜ másik pályázata, a TÁMOP_2.3.6.B-12/1, melyet 18-35 év közötti, leendő vállalkozók számára írtak ki. Ezen a pályázaton maximálisan 3.000.000 forint, vissza nem térítendő támogatás nyerhető. Ahhoz, hogy valaki ezt a támogatást igényelhesse, szüksége van a pályázni kívánt összeg minimum 10%-ára, mint önrészre, és egy elfogadott üzleti tervre, melynek elkészítését vállaljuk.

Az alábbi linkeken olvashatóak a pontos pályázati kiírások

TÁMOP-2.3.6.A-12/1:

TÁMOP-2.3.6.B-12/1:

 

Üzleti terv készítésével kapcsolatban itt érhetnek el minket.

Szólj hozzá!

Címkék: pályázat pénz üzleti támogatás vállalkozás terv indítása

Kisvállalati adó, kisadózók tételes adója

2012.07.12. 20:49 prosequor

2013-tól egy új törvény szerint egyéni vállalkozók, kisebb cégek és egyes gazdasági társaságok új, egyszerűsített rendszer szerint adózhatnak majd. A törvény célja, hogy bizonyos cégméret alatt a vállalkozókat, vállalkozásokat terhelő elvonások csökkenjenek, és egyszerűbb legyen az adminisztráció is. Az alábbiakban áttekintjük a 2013-tól választható adózási formák legfontosabb  jellemzőit.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kik választhatják?

  • Egyéni vállalkozók
  • Egyéni cégek
  • Betéti társaságok, és közkereseti társaságok, amennyiben kizárólag magánszemély tagjuk van


Ha valaki a kisadózást választja, ezt a tényt az adóhatóság felé be kell jelentenie, és a feltételeknek való megfelelés esetén a bejelentést követő hónap első napjától válik ezen adó alanyává.

Amennyiben az adóhatóság elfogadta ezen adó hatálya alá történő bejelentkezést, erről a tényről a jelentkezőt írásban (levélben) értesíti.

Milyen egyéb kötelezettségekkel jár, ha valaki a kisadózók tételes adózását választja?

  • Be kell jelenteni mindenkit, aki bármilyen módon, személyes közreműködéssel (munkaviszonyt kivéve) részt vesznek a vállalkozás tevékenységében
  • A személyes közreműködésre kötelezett tagokat kizárólag kisadózóként lehet bejelenteni
  • Minden, kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozásnak legalább egy főt kisadózóként kell bejelentie
  • A bejelentésben nyilatkozni kell, hogy a bejelentett kisadózó fő-, vagy mellékállású kisadózónak minősül-e
  • Bármilyen, kisadózás választásával összefüggő körülmény változását 15 napon belül az adóhatóságnál be kell jelenteni
  • A kisadózó köteles az adóhatóságnál 15 napon belül bejelenteni, ha árbevétele meghaladta a 6.000.000.- forintot

adó.JPGAkinek a jelentkezést megelőző két évben az adószámát jogerősen felfüggesztették, az nem választhatja ezt az adózási módot. A kisadózói státusz automatikusan megszűnik, ha az adózó adószámát a hatóság jogerősen felfüggeszti, és az adott negyedév végén akkor is, ha a kisadózónak jogerősen megállapított, végrehajtható adótartozása meghaladja az 500.000 forintot. Ha valakinek bármely okból megszűnik a kisadózói státusza, a megszűnést követő két évig nem választhatja ismét ezt a fajta adózást.

 

Mennyi a kisadózó vállalkozások tételes adója, és milyen közterheket teljesít vele, aki ezt választja?

  • Főállású kisadózó esetén 50.000 Ft / hó (ezzel TB jogviszony is létesül)
  • Mellékállású kisadózó esetén 25.000 Ft / hó (ezzel TB jogviszony nem létesül)
  • A tételes adót az esedékesség tárgyhónapját követő hónap 12. napjáig kell befizetni

A kisadózó a tételes adóval teljesíti az alábbiak bevallását és megfizetését:

  • Vállalkozói személyi jövedelemadó
  • Vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó
  • Társasági adó
  • Személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás
  • Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

A kisadózó vállalkozónak, vagy vállalkozásnak jövedelméről a következő év január 20-ig kell az adóhatóság felé nyilatkoznia. Ha az adott évben a kisadózó bevétele a 6.000.000 forintot meghaladta, akkor a 6.000.000 forint feletti rész 40%-a fizetendő adóként, ezt a kötelezettséget szintén január 20-i határidővel kell bevallani és teljesíteni. A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, és az általa kibocsátott számlákra rá kell írni, hogy „Kisadózó".

Kisvállalati adó

Kik lehetnek a kisvállalati adó alanyai?

  • egyéni cég
  • közkereseti társaság
  • Bt, Kft, szövetkezet és a lakásszövetkezet
  • erdő birtokossági társulat, végrehajtó iroda
  • ügyvédi- és közjegyző iroda
  • szabadalmi ügyvivő iroda
  • külföldi vállalkozó és
  • belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy


A kisvállalati adó szerinti adózás akkor választható, ha

  • A választást megelőző év január első és november utolsó napja között az egyidejűleg foglalkoztatottak létszáma nem haladta meg a 25 főt
  • Előző év novemberének végéig árbevétele az 500 millió forintot nem haladta meg
  • Utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfőösszege az 500 millió forintot nem haladta meg
  • Az adóévet megelőző két naptári évben a vállalkozás adószámának jogerős felfüggesztésére nem került sor
  • A kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezéskor az adózónak nem lehet 10 millió forintot meghaladó, jogerősen megállapított, végrehajtható adótartozása
  • A vállalkozás üzleti évének mérlegforduló napja december 31., vagyis a vállalkozás üzleti évének eleje és vége egybeesik a naptári év első és utolsó napjával

A kisvállalati adó alá bejelentkezni az adóévet megelőző év december 1-20. között lehet, azaz ha a törvényt elfogadják, akkor idén decemberben kell jelentkeznie annak, aki jövő év január 1-jétől a kisvállalati adó alá kíván tartozni.

A kisvállalati adó mértéke 16%.

A kisvállalati adó megfizetésével az adózó eleget tesz az alábbiaknak:

  • társasági adó
  • szociális hozzájárulási adó
  • szakképzési hozzájárulás
  • osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás

bevallása és megfizetése.

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, és a személyi jellegű kifizetések együttes összege, azonban nem lehet kevesebb a személyi jellegű kifizetések összegénél.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az adózó pénzügyi vagyonát az adózó beszámolójában szereplő pénzeszközök összege jelenti. Ez a befektetett pénzügyi eszközök, és a pénzeszközök összegét jelenti. Ha ez az előző évben 1.000.000 forint volt, a tárgyévben 500.000 forint, akkor a pénzeszközök változásának értéke –500.000 forint. A személyi jellegű kifizetések jellemzően a vállalkozás által alkalmazott személyek felé történő, járulékalapot képező kifizetés. Ha a vállalkozás havonta 200.000 forintot fizetett ki ezen a jogcímen, akkor évente 2.400.000 forintot, így a kisvállalati adó alapja 2.400.000-500.000, azaz 1.900.000 forint lenne, ez azonban kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege.. A fizetendő adó alapja ezért 2.400.000, az adó ennek a 16%-a, vagyis 384.000 forint lesz. Az adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani és megfizetni. Fontos tudnivaló, hogy a kisvállalati adó esetén is van adóelőleg-fizetési kötelezettség, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 19%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.


Kinek érdemes ezt az új adónemet választani?

Véleményünk szerint annak, aki várható árbevételét viszonylag pontosan előre tudja tervezni, és olyan szolgáltatást nyújt, aminek költség-igénye viszonylag alacsony. Olyan cégeknek is érdemes lehet ezt választani, ahol több tulajdonos is személyesen közreműködik a vállalkozás napi munkájában.

Az itt leírt információkat a benyújtott törvény-tervezet alapján állítottuk össze, a törvény végleges elfogadásáig még változhat. Pontosan megállapítani azt, és kiszámolni, hogy kinek éri meg erre az új adónemre történő átállás, majd csak az elfogadott törvény ismeretében lehet. A törvény elfogadása szeptemberben várható, ha ez megtörtént, ismét foglalkozunk a témával. Annak, aki addig is számolgatni szeretne, ajánljuk Adózás 2012 oldalunkat, ahol a jelenlegi adó- és járulékmértékekről olvashat.

A Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szövege a linkre kattintva található.


Szólj hozzá!

Címkék: pénz adó vállalkozás törvényjavaslat kisvállalati kisadózó tételes

Copy - paste lexikon

2012.06.12. 09:21 prosequor

Másol – beilleszt. Igen, minket is utolért az, ami előbb–utóbb mindenkit, akinek honlapja van, mégpedig olyan honlapja, amin saját maga által létrehozott, informatív és értékes tartalom van.

Igen, egyik versenytársunk (legyünk nagyvonalúak, nevezzük őt így) a mi egyik oldalunk tartalmát emelte át minimális kiegészítéssel a saját honlapjára. Egy – saját bevallásuk szerint könyveléssel, marketinggel és honlapkészítéssel foglalkozó – cégről van szó egyébként.

Ez az ominózus oldalunk, mely a jelek szerint olyan jól sikerült, hogy az ő tetszésüket is elnyerte: Szakkifejezések érthető módon

A versenytárs nevét szándékosan nem írom ide, lévén nem akarok nekik ingyen reklámot biztosítani, holott lehet, hogy a kölcsönösség elvét tiszteletben tartva illene, ha már ők megtették nekünk ugyanezt. Ha már így kibújt a szög a zsákból, átfutottam a weboldalukat, és máris megfogalmazódott néhány észrevétel, illetve ha ők is elolvassák ezt a blogbejegyzést, jó szándékunk jeléül néhány tanáccsal is ellátjuk enyves klaviatúrájú versenytársunkat.
Honlapjukon, illetve Facebook – oldalukon is azt írják, „precíz jogszabálykövetés, pontos munka jellemez minket”, „mindent elintézünk… a marketing terv, és a weboldal elkészítéséig”, „egyik legfontosabb tényező a szakmai igényesség”.
A szövegbe beleolvasva egy perc alatt kb. 6-8 helyesírási hibával, illetve elütéssel találkoztam, ez nekem valahogy ellentmond a precíz, pontos munkavégzésnek. A cég honlapja programozási hibák tömkelegét tartalmazza, ami szintén nem a legjobb ajánlólevél egy weblapkészítéssel foglalkozó vállalkozás számára, hiába is vigasztalják magukat azzal, hogy de hát a suszter cipője is mindig lyukas. De ne legyünk rosszmájúak, nézzük a dolog jó oldalát, mind precizitás, mind szakmai igényesség tekintetében bőven van van még fejlődési potenciál a cégben.

Guillotine 3.jpgHa marketing terv elkészítését is vállalják, számomra azt feltételezi, értenek a marketinghez is. Nyilván ennek szellemében hozták létre a cég Facebook – oldalát is. Azonban ha már megcsinálták, talán érdemes lenne néha ránézni, én ugyanis nem sokáig engedném, hogy a kokurenciám az én oldalamon hirdesse magát. Mivel az ott feltett kérdésünkre eddig nem érkezett válasz, ezért itt is megismétlem: vajon a cég olvasatában a precíz, pontos jogszabálykövetés részét képezi a lopott tartalom honlapon történő elhelyezése? A céggel együttműködésben álló ügyvédhez címzett, szintén az Fb oldalon megjelent felhívásunkra, melyben reményünket fejeztük ki, hogy mint nyilvánvalóan tisztességes és jogkövető személy, intézkedni fog–e az elkövetett jogsértés ügyében, még nem érkezett visszajelzés.

Ahogy arra sem, hogy mivel ők elfelejtették, ezért szintén a cégük Fb oldalán közzétettem a lopott tartalom pontos forrásmegjelölését, egyúttal elnézést kérve, remélve, hogy ezzel nem okozok semmiféle problémát.

Ezek után a cég honlapján említettszakmai igényességgel” kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg, beszélhetünk–e erről egy olyan cégnél, pontosabban egy olyan cég vezetőjénél, aki egyrészt saját kútfőből képtelen megírni 30-40, szakmájába vágó szócikket, illetve engedi, hogy saját honlapján lopott tartalom jelenjen meg.
Természetesen írtunk levelet a cégnek, felszólítva őket a jogsértő állapot mielőbbi megszüntetésére. Válasz egyelőre nem érkezett…

Mivel úgy tűnik, e-mailben elég nehezen elérhető cégről van szó (ügyfeleik érdekében reméljük, nekik gyorsabban válaszolnak), ezért ezt a blogbejegyzést szintén közzé fogjuk tenni a Facebook üzenőfalukon, hátha így hamarabb választ kapunk a felmerült, megannyi kínzó kérdésre…

Ez a bejegyzés nem jött volna létre, ha nincs a Copyscape másolás-ellenőrző program.

A képet köszönjük az Arthur's Clip Art-nak.

 

2 komment

Címkék: üzlet facebook pénz vállalkozás könyvelés

süti beállítások módosítása