2013-tól egy új törvény szerint egyéni vállalkozók, kisebb cégek és egyes gazdasági társaságok új, egyszerűsített rendszer szerint adózhatnak majd. A törvény célja, hogy bizonyos cégméret alatt a vállalkozókat, vállalkozásokat terhelő elvonások csökkenjenek, és egyszerűbb legyen az adminisztráció is. Az alábbiakban áttekintjük a 2013-tól választható adózási formák legfontosabb  jellemzőit.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kik választhatják?

• Egyéni vállalkozók
• Egyéni cégek
• Betéti társaságok, és közkereseti társaságok, amennyiben kizárólag magánszemély tagjuk van

Ha valaki a kisadózást választja, ezt a tényt az adóhatóság felé be kell jelentenie, és a feltételeknek való megfelelés esetén a bejelentést követő hónap első napjától válik ezen adó alanyává.

Amennyiben az adóhatóság elfogadta ezen adó hatálya alá történő bejelentkezést, erről a tényről a jelentkezőt írásban (levélben) értesíti.

Milyen egyéb kötelezettségekkel jár, ha valaki a kisadózók tételes adózását választja?

• Be kell jelenteni mindenkit, aki bármilyen módon, személyes közreműködéssel (munkaviszonyt kivéve) részt vesznek a vállalkozás tevékenységében
• A személyes közreműködésre kötelezett tagokat kizárólag kisadózóként lehet bejelenteni
• Minden, kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozásnak legalább egy főt kisadózóként kell bejelentie
• A bejelentésben nyilatkozni kell, hogy a bejelentett kisadózó fő-, vagy mellékállású kisadózónak minősül-e
• Bármilyen, kisadózás választásával összefüggő körülmény változását 15 napon belül az adóhatóságnál be kell jelenteni
• A kisadózó köteles az adóhatóságnál 15 napon belül bejelenteni, ha árbevétele meghaladta a 6.000.000.- forintot

Akinek a jelentkezést megelőző két évben az adószámát jogerősen felfüggesztették, az nem választhatja ezt az adózási módot. A kisadózói státusz automatikusan megszűnik, ha az adózó adószámát a hatóság jogerősen felfüggeszti, és az adott negyedév végén akkor is, ha a kisadózónak jogerősen megállapított, végrehajtható adótartozása meghaladja az 500.000 forintot. Ha valakinek bármely okból megszűnik a kisadózói státusza, a megszűnést követő két évig nem választhatja ismét ezt a fajta adózást.

Mennyi a kisadózó vállalkozások tételes adója, és milyen közterheket teljesít vele, aki ezt választja?

• Főállású kisadózó esetén 50.000 Ft / hó (ezzel TB jogviszony is létesül)
• Mellékállású kisadózó esetén 25.000 Ft / hó (ezzel TB jogviszony nem létesül)
• A tételes adót az esedékesség tárgyhónapját követő hónap 12. napjáig kell befizetni

A kisadózó a tételes adóval teljesíti az alábbiak bevallását és megfizetését:

• Vállalkozói személyi jövedelemadó
• Vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó
• Társasági adó
• Személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás
• Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

A kisadózó vállalkozónak, vagy vállalkozásnak jövedelméről a következő év január 20-ig kell az adóhatóság felé nyilatkoznia. Ha az adott évben a kisadózó bevétele a 6.000.000 forintot meghaladta, akkor a 6.000.000 forint feletti rész 40%-a fizetendő adóként, ezt a kötelezettséget szintén január 20-i határidővel kell bevallani és teljesíteni. A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, és az általa kibocsátott számlákra rá kell írni, hogy „Kisadózó".

Kisvállalati adó

Kik lehetnek a kisvállalati adó alanyai?

• egyéni cég
• közkereseti társaság
• Bt, Kft, szövetkezet és a lakásszövetkezet
• erdő birtokossági társulat, végrehajtó iroda
• ügyvédi- és közjegyző iroda
• szabadalmi ügyvivő iroda
• külföldi vállalkozó és
• belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

A kisvállalati adó szerinti adózás akkor választható, ha

• A választást megelőző év január első és november utolsó napja között az egyidejűleg foglalkoztatottak létszáma nem haladta meg a 25 főt
• Előző év novemberének végéig árbevétele az 500 millió forintot nem haladta meg
• Utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfőösszege az 500 millió forintot nem haladta meg
• Az adóévet megelőző két naptári évben a vállalkozás adószámának jogerős felfüggesztésére nem került sor
• A kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezéskor az adózónak nem lehet 10 millió forintot meghaladó, jogerősen megállapított, végrehajtható adótartozása
• A vállalkozás üzleti évének mérlegforduló napja december 31., vagyis a vállalkozás üzleti évének eleje és vége egybeesik a naptári év első és utolsó napjával

A kisvállalati adó alá bejelentkezni az adóévet megelőző év december 1-20. között lehet, azaz ha a törvényt elfogadják, akkor idén decemberben kell jelentkeznie annak, aki jövő év január 1-jétől a kisvállalati adó alá kíván tartozni.

A kisvállalati adó mértéke 16%.

A kisvállalati adó megfizetésével az adózó eleget tesz az alábbiaknak:

• társasági adó
• szociális hozzájárulási adó
• szakképzési hozzájárulás
• osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás

bevallása és megfizetése.

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, és a személyi jellegű kifizetések együttes összege, azonban nem lehet kevesebb a személyi jellegű kifizetések összegénél.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az adózó pénzügyi vagyonát az adózó beszámolójában szereplő pénzeszközök összege jelenti. Ez a befektetett pénzügyi eszközök, és a pénzeszközök összegét jelenti. Ha ez az előző évben 1.000.000 forint volt, a tárgyévben 500.000 forint, akkor a pénzeszközök változásának értéke –500.000 forint. A személyi jellegű kifizetések jellemzően a vállalkozás által alkalmazott személyek felé történő, járulékalapot képező kifizetés. Ha a vállalkozás havonta 200.000 forintot fizetett ki ezen a jogcímen, akkor évente 2.400.000 forintot, így a kisvállalati adó alapja 2.400.000-500.000, azaz 1.900.000 forint lenne, ez azonban kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege.. A fizetendő adó alapja ezért 2.400.000, az adó ennek a 16%-a, vagyis 384.000 forint lesz. Az adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani és megfizetni. Fontos tudnivaló, hogy a kisvállalati adó esetén is van adóelőleg-fizetési kötelezettség, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 19%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.


Kinek érdemes ezt az új adónemet választani?

Véleményünk szerint annak, aki várható árbevételét viszonylag pontosan előre tudja tervezni, és olyan szolgáltatást nyújt, aminek költség-igénye viszonylag alacsony. Olyan cégeknek is érdemes lehet ezt választani, ahol több tulajdonos is személyesen közreműködik a vállalkozás napi munkájában.

Az itt leírt információkat a benyújtott törvény-tervezet alapján állítottuk össze, a törvény végleges elfogadásáig még változhat. Pontosan megállapítani azt, és kiszámolni, hogy kinek éri meg erre az új adónemre történő átállás, majd csak az elfogadott törvény ismeretében lehet. A törvény elfogadása szeptemberben várható, ha ez megtörtént, ismét foglalkozunk a témával. Annak, aki addig is számolgatni szeretne, ajánljuk Adózás 2012 oldalunkat, ahol a jelenlegi adó- és járulékmértékekről olvashat.

A Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szövege a linkre kattintva található.