Válság, válsághelyzet, és azoknak a vállalkozásunkra gyakorolt hatásai

Válság mindig volt, és mindig lesz. Mi az, hogy válság?
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy válság akkor van, amikor bizonyos gazdasági tényezők hirtelen megváltozása miatt a kereslet bizonyos termékekre vagy szolgáltatásokra hirtelen visszaesik. Az így kialakult helyzet, a válsághelyzet, ha felkészületlenül ér minket, bizony vállalkozásunkat is maga alá temetheti. Hogy miért? Korábbi bejegyzéseinkben, itt és itt foglalkoztunk üzleti és pénzügyi tervezéssel. Tudjuk, nagyon nem mindegy, hogy egy vállalkozást mekkora várható árbevételre „méretezünk”, bizonyos fix költségek megléte miatt. Ha árbevételünk hirtelen lecsökken, esetleg vállalkozásunkat jelentős hiteltörlesztési kötelezettség is terheli, és nem rendelkezünk elegendő tartalékkal, bizony könnyen bajba kerülhetünk.
Jó példa erre a hazai autópiac elmúlt években történt, nyugodtan mondhatjuk, összeomlása. Egy autókereskedés jelentős beruházással hozható csak létre, jelentős költségekkel üzemeltethető, és ha a korábbi években megszokott (és betervezett!) bevétel hirtelen a töredékére esik vissza, akkor pillanatok alatt elég reménytelen helyzet alakulhat ki, mint ahogy ki is alakult…
 

Nagyon lényeges tehát, ha beruházunk, lehetőleg ne csak az aktuális, általában kedvező helyzettel számoljunk, hanem nézzük meg azt is, hogy beruházásunk megtérülése (és finanszírozása!) mondjuk 30%-kal alacsonyabb árbevétel esetén is biztosított –e.

Anélkül, hogy az elmúlt években bekövetkezett gazdasági válság kitörésének okait vizsgálnánk (ez nem kapcsolódik szorosan a témánkhoz) nézzük, mit tehetünk, hogy a válság ne érjen minket teljesen váratlanul.

Először is, induljunk ki abból, hogy vállalkozásunk „egészségesen” működik, nyereségesek vagyunk. Ha az üzlet jól megy, mindenképpen tartalékoljunk, tevékenységtől függően igyekezzünk elérni, hogy rendelkezzünk MINIMUM 6 HAVI készpénztartalékkal, azaz ha holnaptól fél évig nulla bevételünk van, akkor is ki tudjuk kifizetni legalább azokat a fix költségeket, amelyek a vállalkozás életben maradásához szükségesek. Tipp: ha nincs is ennyi készpénzünk, esetleg hitelből is átvészelhetjük a nehéz időszakot, de ilyenkor legyünk még körültekintőbbek! És hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodni (emlékezzünk csak, 2008 őszén a hitelezés szinte egyik pillanatról a másikra állt le!), érdemes időnként a vállalkozást hitelezhetőség szempontjából minősíttetni -ez pénzbe nem kerül-, és ha lépni kell, értékes időt nyerhetünk így!

Sokan, ha fut a szekér, hajlamosak lazábban kezelni a dolgokat, akár az esetlegesen nem fizető vevők/ügyfelek terén is. Ezt soha nem szabad megengedni magunknak, gondoljunk bele, ha valaki nem tud, vagy nem akar fizetni akkor, amikor aránylag jól mennek a dolgok, egy esetleges válságban még úgy sem fog tudni! Ezért mindig fordítsunk figyelmet arra, hogy kiállított számlánk ellenértéke megérkezzen, lehetőleg időben! Egy következő írásunkban szó lesz róla, hogy ez hogyan érhető el.
Jó gazdasági környezetben is nagyon fontos cégünk működésének szigorú felügyelete!
Ha látjuk, hogy bevételünk csökken, próbáljuk meg kideríteni, hogy mi lehet az oka! Lehet, hogy csak abban a tevékenységi körben van némi visszaesés, amiben mi dolgozunk, lehet, hogy máshol is. Elképzelhető, hogy pl. ha cégünk hirdetési aktivitását fokozzuk, akkor a csökkenő kereslet ellenére is árbevételünk szinten maradhat. Erről egyébként megoszlanak a vélemények, hogy válságban, amikor egy cégnek spórolni kéne, érdemes –e plusz költségekbe verni magát, nincs általános recept, ez csak a körülmények pontos ismeretében dönthető el.
Egy válsághelyzetben természetesen lehet, és kell is csökkenteni cégünk bizonyos költségeit (munkaerő, kisebb raktárkészlet, stb.), azonban ezt is gondos mérlegelés után tegyük csak meg.

-folytatjuk-

Egyik korábbi bejegyzésünkben, itt foglalkoztunk már azzal, hogy milyen módon juthat külső forráshoz, azaz hitelhez, vagy egyéb módon pénzhez egy vállalkozás. A hitelek különböző fajtái után most nézzük a lízinget és a faktoringot.

A lízing jelenthet egyfajta részletre történő „vásárlást”, vagy pedig meglévő eszközre (pl. gépjárműre), vagy akár ingatlanra nyújtott speciális hitelt, ezt visszlízingnek hívjuk. A lízing alapvetően abban különbözik a hiteltől, hogy hitelből történő vásárlás esetén a megvásárolni kívánt dolog tulajdonjoga (természetesen bizonyos korlátozásokkal) azonnal a hitelfelvevő birtokába kerül, míg lízingnél nem, ott a lízingelt tárgy, vagy ingatlan tulajdonjoga a lízingbe adónál marad, és általában csak a lízingszerződés lejártakor kerül a lízingbe vevő tulajdonába.

Visszlízingnél a lízingcég „megvásárolja” a már birtokunkban lévő vagyontárgyat, és azt lízingbe vesszük tőle, ez is egy megoldás lehet arra, hogy egy vállalkozás plusz tőkéhez, pénzhez jusson.

A lízingnek alapvetően kétféle formáját különböztetjük meg: a nyílt és a zárt végű lízinget. Nyílt végű lízingről akkor beszélünk, ha a szerződés kifutásával a lízingtárgy nem kerül automatikusan a lízingbe vevő birtokába, hanem a lízingbe vevő nyilatkozik, hogy ő, esetleg egy általa kijelölt harmadik személy, vagy cég tulajdonába kerüljön a lízingelt tárgy. Zárt végű lízingnél automatikusan a lízingbe vevő birtokába megy át a lízingelt holmi a szerződés lejártával.

Mit lehet lízingelni, és mikor, miért éri meg?

Lízingelni leginkább nagyobb értékű tárgyi eszközt (személy, vagy haszongépjárművet, nagyobb értékű gépet, szerszámot) szoktak, de tulajdonképpen számítógéptől irodabútoron át szinte bármit lehet, aminek az értéke pontosan meghatározható, és a lízingcég (ezek általában bankok leányvállalatai) hajlandó lízingbe adni. Emellett az utóbbi időben egyre jobban elterjedt az ingatlanlízing is, kereskedelmi célú ingatlanoknál (üzlethelyiség, üzemi épület, raktár) gyakoribb, de igénybe vehető lakóingatlannál is. Különösen az elmúlt években, a gazdasági válság okozta bizonytalanság miatt a pénzintézetek egy része jobban preferálta-preferálja ingatlan esetén is a lízinget a hitel helyett, mivel az számukra biztonságosabb. Azért, mert lízing esetén –mivel a tulajdonjog nem a vállalkozásé- ha a vállalkozás működésében zavar keletkezne, a vállalkozás pl. tartozást halmoz fel, vagy pillanatnyi fizetési nehézsége keletkezik, a lízingelt ingatlan emiatt nem vonható eljárás alá, nem lehet pl. végrehajtást indítani rá. Ez ugyanígy igaz bármilyen lízingelt dologra. Ez az egyik ok, amiért érdemes lehet a lízinget választani a hitel helyett.

Sok esetben, mivel biztonságosabb a hitelt nyújtó számára, ezért a járulékos költségek alacsonyabbak lehetnek, mint egy hasonló összegű hitelnél. Emellett a lízingdíjak általában a vállalkozásoknál költségként leírhatóak, ezzel csökkentve a vállalkozás nyereségadójának alapját, illetve bizonyos eszközök lízingje esetén a lízingdíj ÁFA tartalma is visszaigényelhető. Mivel az ezt szabályozó törvények folyamatosan változnak, hitel, avagy lízingszerződés aláírása előtt mindenképpen javasolt a vállalkozás könyvelőjével is egyeztetni, hogy melyik éri meg jobban.

Egy már meglévő, kifizetett eszközt akkor éri meg visszlízingbe venni, ha az így kapott pénzt a vállalkozás a lízing költségeinél magasabb haszonnal tudja befektetni.

Mi a faktoring, hogyan működik?

A faktoring általában számla, vagy másfajta követelés eladását jelenti. Mi most csak abban az értelemben foglalkozunk vele, amikor egy vállalkozás lefaktoráltat egy, mondjuk 60 napos fizetési határidővel kiállított számlát.

Egy pl. 30 napos fizetési határidővel kiállított számlát a kiállítónak egy 3. fél (ezt faktornak hívjuk) azonnal kifizet (jellemzően nem a teljes összeget, általában 70-80%-ot), innentől a számla befogadója a 3. félnek „tartozik”, a maradék összeget pedig akkor kapja meg a számla kiállítója, ha a faktorálást végzőhöz (a 3. félhez) a számla ellenértéke ténylegesen megérkezett. Természetesen ez nem ingyen történik, ha valaki egy 100 Ft-ot „követelő” számlát lefaktoráltat, általában 95-98 forintot kap meg belőle, a különbözet a faktoré. Cserébe nem kell a pénzre 30-60 napot várni. Nem minden esetben éri meg, ki kell számolni. (Pl. akkor éri meg, ha a számla kibocsátója rövidebb határidőre történő fizetés esetén nagyobb kedvezményt kap, mint a faktorálás költsége). Természetesen a faktorálást végző itt is vizsgálja az ügyletben résztvevő cégeket.

Következő írásainkban foglalkozunk a válság vállalkozásokra gyakorolt hatásaival, azzal, hogy egyáltalán miért kerülhet egy vállalkozás válsághelyzetbe, és azzal, hogy olyankor milyen lehetőségei vannak.

5 kérdés, amit fel kell tenned magadnak vállalkozás indítása előtt

„Vállalkozást akarok indítani. Mennyi pénzre van szükségem?”

„Hitelt akarok felvenni. Tudnom kell, bele fog-e férni a havi törlesztés.”

„Pontos számot akarok látni, mennyibe kerül havonta vállalkozásom működése.”

„Februárban el akarom vinni a családomat síelni. Tudni szeretném, ehhez év végén mennyi nyereségre, ahhoz pedig mekkora bevételre van szükségem?”

„Fel kell vennem még egy alkalmazottat. Ki akarom számolni, mennyibe kerül nekem havonta, és megéri-e felvennem.”

Vállalkozz, ne vakrepülj

Nem vállalkozhatsz úgy, hogy nem tudod a választ ezekre a kérdésekre. A választ pénzügyi tervezés után fogod tudni. Nem az a kérdés, hogy szükséged van-e rá, hanem az, hogy mikor csinálod meg, ha netán elmulasztottad volna.

Mielőtt elindulsz egy hétvégi nagybevásárlásra, összeírod, mit veszel, és nagyjából összeadod, kb. mibe fog kerülni. Megtervezed vásárlásodat.

Nagyon sokan, mielőtt megvesznek egy új cipőt, vagy egy telefont, órákig bújják a netet, visszajelzéseket keresnek, teszteket olvasnak. Megkeresik, ugyanazt a terméket hol tudják megvenni pár ezer forinttal olcsóbban.

Több órát rászánnak egy egyszeri, kb. 50-100 ezer forintos pénzügyi döntés mérlegelésére.

Közülük sokan kelnek úgy, hogy kitalálják, ők mostantól vállalkozni fognak.Elballagnak egy ügyvédh ez, céget alapítanak, és hajrá. Minden különösebb előzetes tervezés, és tájékozódás nélkül.

Vagy egyéni vállalkozást indítanak. Ez utóbbi még jobb, mert korlátlan anyagi felelősségvállalással jár.

Igen, jól látod: mielőtt valaki elkölt 50.000 forintot, rászán akár 3 órát, hogy jó döntést hozzon. Ezzel szemben beleugrik egy rendszeres havi kötelezettségvállalással, és korlátlan anyagi felelősségvállalással járó dologba pontosan 0 (nulla) perc tájékozódással. Utána pedig mindenki más a hibás, ha netán mégsem jön be élete biznisze.

Itt most állj meg egy pillanatra: ha úgy érzed, ez a blogbejegyzés neked szól, csak akkor olvass tovább.

Ez a blogbejegyzésünk az induló vállalkozásod pénzügyi tervezéséhez szükséges alapfogalmakat foglalja össze. A következő részben olvashatod majd, hogyan tudod megcsinálni magadnak lépésről-lépésre. 

Az így elkészített pénzügyi terved alkalmas lesz arra, hogy:el tudd dönteni, üzleti ötleted jelen formájában pénzügyileg várhatóan életképes lesz-e: pénzt hoz majd, vagy elvered a családi ezüstöt.

Segít neked, hogy az indulást követő hónapokban lásd, hogy állsz anyagilag: nem futsz-e ki a pénzedből? Alkalmas lesz ezen kívül arra, hogy felkeress vele egy könyvelőt, aki segít a számodra ideális vállalkozási formát kiválasztani.

 
Legalább 3 ok, amiért nem kerülheted meg a pénzügyi tervezést!

Biztonságot ad

Ha ismered vállalkozásod legfontosabb számait, pénzügyi adatait, nem érnek majd kellemetlen meglepetések. Nem fogsz ott állni a 3. hónap végén nulla forinttal a zsebedben, hogy már csak egy kicsit kéne kitartani, mert most már tényleg jön majd a zsé. Nem fogsz ott állni hónap elején, hogy fizetést kéne adnod munkatársaidnak, de elszámoltad magad, és nincs miből. 

Eredményesebb leszel – többet keresel

Pénzügyi tervezéssel vállalkozásod eredményesebb lesz. Tisztában leszel kiadásaiddal. Elkerülöd a felesleges kiadásokat. Amire viszont kell, arra költesz. Így vállalkozásodba fektetett pénzed konkurenciádhoz képest magasabb megtérülést hoz. Év végén több marad meg. A „mennyit” mellett legalább olyan fontos az, hogy mire, és hogyan költesz.   

Jobban megtérülő döntéseket hozol, mint a konkurenciád

Egy jó pénzügyi terv támogatja vállalkozásod növekedését. Tudod, mennyit költhetsz, vagy mennyi hitelt vehetsz fel. Pontosan ismerni fogod havi, negyedéves működési költségeidet. Látod majd, meddig ér a takaród. Pénzügyi terved megmutatja, mekkora összeget kockáztathatsz. Ezért bátrabban, könnyebben szerzel új vevőket.

Mindenkinek nagyon boldog húsvéti ünnepeket kívánunk!
 

Üzleti tervezés- egy cég szervezetének, működési struktúrájának a felépítése

Előző bejegyzésünkben megnéztük, hogy egy vállalkozás indításakor milyen jellegű kiadásokkal kell számolni, mire figyeljünk oda a pénzügyi tervezésnél.

Most egy másik témát járunk körül, azt, hogy hogyan szervezzük meg vállalkozásunk tevékenységét, hogyan különítsünk el egyes folyamatokat. 

Utazzunk egy kicsit északra, és ismerjük meg történetünk szereplőit. Történetünk szereplői három eszkimó, akik eddig jegesmedvére vadásztak, de most úgy döntöttek, hogy ideje lenne valami mással foglalkozni. Összeültek ezért, és kitalálták, hogy ezután jéghegyek vontatásával foglalkoznak. Mindenképpen életképesnek tűnt az ötlet, hiszen egyre több hajó közlekedett feléjük, és a közlekedésben zavarja őket a sok jéghegy, így örülni fognak, ha valaki elvontatja azokat onnan. Egyiküknek voltak hajói, a másik vállalta az üzemanyag beszerzését, a harmadik pedig azt, hogy megtakarított pénzéből hirdeti a vállalkozást a lehetséges megrendelők körében. Miután egymással mindenben megegyeztek, megalapították a jéghegyvontató cégüket, és munkába fogtak.

Kezdetben ment is az üzlet, ám nem várt problémákkal szembesültek. Először is, a vontatóhajók bizony többet fogyasztottak annál, mint amire számítottak, így hamarosan elfogyott az üzemanyagra szánt forgótőke. Eleinte ez nem jelentett problémát, mivel régi, jó vevők voltak, így kaptak továbbra is üzemanyagot, hogy majd kifizetik később. Újabb gondok is felmerültek, mivel a megrendelőik, akiknek a munkát elvégezték, nem tudtak időben fizetni, illetve volt, amelyik egyáltalán nem. Közben a hitelre kapott üzemanyagnak az árát kérte tőlük a szállító. Kitalálták ezért, hogy profilt váltanak, és mostantól turistákat fognak szállítani, akik a hajóról meghallgatják majd a bálnák énekét, és ennek a bevételéből kifizetik a hitelbe *kapott üzemanyagot. Igen ám, de ehhez újabb reklám kellett volna, amire pénz már nem volt, újabb hitelt nem kaptak senkitől, mert tartoztak már, hiába ajánlották fel a hajókat fedezetnek…

Eddig a történet, most röviden nézzük, hogy hol hibáztak eszkimóink.

Először is, amikor tevékenységüket megkezdték, nem gondolták végig, hogy ha a cégnek adóssága keletkezik, az veszélybe sodorhatja a cég vagyonát képező hajókat. Helyesebb lett volna külön céget alapítani, amelyik a hajókat üzemelteti, és esetleg bérbe adja a vontatást ténylegesen megszervező cégnek. Ezáltal a hajókat tulajdonló cég hitelképessége fennmaradt volna. Így meg tudták volna oldani, hogy a hajókra felvett hitelből, az üzemanyag szállítóval megállapodva a tartozást is visszafizessék, és az új tevékenységből további bevételhez jutva ők is tovább tudjanak működni, és a hiteleket is vissza tudják fizetni. Ott is hibáztak, hogy nem ellenőrizték le eléggé megrendelőiket, nem győződtek meg arról, hogy ki fogják tudni fizetni a nekik elvégzett munkát.

Összefoglalva: amennyiben egy cég tevékenysége során nagy értékű eszközöket használ, és jelentős értékű kötelezettséget kell, hogy vállaljon, adott esetben érdemes a különböző folyamatokat jogilag is egymástól elkülönítve végezni, értsd: külön cégbe szervezve.

Szolgálati közlemény: amennyiben bejegyzésünk tetszett, úgy keressék bátran Facebook-oldalunkat is, és ne riadjanak vissza a "tetszik" gomb használatától sem. Facebook-oldalunkon, valamint honlapunkon is folyamatosa frissülő, hasznos információkat találnak, és tájékoztatunk aktuális új szolgáltatásainkról is.

Hamarosan indul Nagy Tavaszi Hadjáratunk, részletek nemsokára!

* a kép innen van:http://sierraclub.typepad.com/greenlife/2008/04/when-whales-wai.html

Figyelem! A téma jellegéből adódóan most egy hosszú és unalmas írás kezdődik. :)

Hitel, lízing, faktoring

Ez a három dolog lehetőséget biztosít egy vállalkozás számára, hogy működéséhez a meglévő, saját pénz (tőke) mellett, további pénzhez (forráshoz) juthasson.
Külső forrás bevonására akkor van szükség, ha egy vállalkozás működéséhez, vagy fejlesztéséhez, pl. nagy értékű berendezés, jármű, árukészlet beszerzéséhez, nem áll rendelkezésre elegendő saját tőke, vagy a meglévő tőkét nem kívánja a cég ezen célok valamelyikére fordítani, esetleg nem érdemes.
Minden esetben mérlegelni kell, hogy egy vállalkozás mire és mennyi hitelt vesz fel, azonban ezzel most itt nem foglalkozunk, (majd egy következő alkalommal), most a különböző hitelek jellemzőit tekintjük át.

Nézzük először a hiteleket, milyen szempontok alapján lehet őket csoportosítani, és melyiknek mi a jellemzője.

Lejárat ideje szerint lehet rövid lejáratú (1 évnél rövidebb), és hosszú lejáratú, éven túli futamidejű. Hosszú lejáratú hitel esetén elképzelhető türelmi idő alkalmazása, ilyenkor a hitel visszafizetését csak a folyósítás után megadott idővel kell megkezdeni, pl. 6 vagy 12 hónappal.
Hitelcél szempontjából lehet kötött, vagy szabad felhasználású egy hitel. Kötött felhasználás esetén a felvett hitel csak a hitelszerződésben meghatározott célra fordítható (pl. egy építkezés megvalósítása).
Kötött felhasználású hitelek lehetnek még az alábbiak: projekthitel (a hitelszerződésben kitűzött projektre költhető), forgóeszköz-hitel (árukészlet, kisebb értékű, gyorsan fogyó tárgyi eszköz beszerzésére, pótlására). Nagy értékű tárgyi eszköz (gyártósor, mezőgazdasági gép pl.) beszerzésére szolgáló hitel, ingatlan vásárlására, fejlesztésére szolgáló hitel, építőipari beruházásokra (társasházépítés pl.) szolgáló hitel.
Létezik ÁFA-finanszírozásra szóló hitel is, mert pl. támogatásból megvalósított beruházásnál jellemzően ÁFÁ-t nem finanszíroznak, a támogatási szerződés a nettó összegre szól, ezért az ÁFÁ-t esetleg meg kell finanszírozni külső forrásból.
Vannak ezen kívül speciális igények kielégítésére szánt, bizonyos szakmák részére ajánlott hitelek: pl. kimondottan orvosi eszköz vásárlására, gyógyszertáraknál árukészlet (gyógyszer) finanszírozása kidolgozott konstrukciók.
 

Szabad felhasználás esetén bármilyen célra fordítható, ilyen lehet pl. egy folyószámlahitel, vagy egy vállalkozói jelzáloghitel (a konstrukció a lakosságihoz hasonló, csak itt magánszemély helyett egy cég az adós).
Speciális hitelforma az ún. rulírozó hitel. Ennek lényege, hogy egy hitelkeretet biztosítanak a cég számára, aminek van egy fix díja, az ún. rendelkezésre tartási díj (hasonló, mint lakossági hitelkártyáknál az éves kártyadíj), kamatot fizetni csak az igénybe vett összeg után kell.
A folyósítás pénzneme szerint lehet forint, vagy deviza alapú, deviza alapú hitel esetén számolni kell az árfolyamváltozás hatásaival, ezzel később még foglalkozunk.
Kamatozás szerint megkülönböztetünk fix kamatperiódusú (pl. 5 évig, vagy akár a teljes futamidőre), vagy változó kamatperiódusú (pl. 3 havonta, évente) változó hitelt.
A kamat mértékének meghatározása forintalapú hitel esetén általában a mindenkori jegybanki alapkamathoz kötve történik, de lehet a budapesti bankközi irányadó kamatlábhoz (Bubor) is, Euró alapú hitelnél általában az Euriborhoz (európai irányadó bankközi Euró-kamatláb) kötik. Bizonyos konstrukcióknál lehetséges kamattámogatás is.
 

Fedezet szerint a következő csoportba sorolhatóak a hitelek: tisztán a cég várható bevételére alapozva (folyószámlahitel), projekthitel (a hitelből megvalósítandó beruházás a fedezet, üzleti múlt mellett üzleti tervet is vizsgálnak), ez a hiteltípus jellemzően utófinanszírozású, illetve tisztán fedezetalapú (ingatlan, autó, nagy értékű eszköz) fedezetére adott hitel.
A folyószámlahiteleknél szinte minden esetben kérik a vállalkozás tulajdonosának, vagy tulajdonosainak készfizető kezességvállalását, a többi esetben nem mindig. A cég korábbi gazdasági eredményeit természetesen az ingatlan, ill. tárgyi eszköz fedezete mellett adott hiteleknél is vizsgálják, itt az adható hitel összegét nagyrészt a fedezet értéke határozza meg.
Létezik emellett értékpapír fedezete mellett nyújtott hitel is.
Bármilyen hitel felvétele esetén megvizsgálják a vállalkozás hitelképességét. Általában alapkövetelmény legalább egy teljes, lezárt év, amióta a vállalkozás működik. További dokumentumok, amiket vizsgálni szoktak: mérleg, eredménykimutatás, főkönyvi kivonat, bankszámlán átmenő forgalom. Általában követelmény a sorbanállás-mentes bankszámla: ez azt jelenti, hogy nem volt olyan tétel a bankszámlán, melynek teljesítése fedezethiány miatt nem volt lehetséges. Hitel felvételekor elvárás az is, hogy a cégnek ne legyen lejárt köztartozása: adó, járulék, helyi adó, vám. Nem lehet a cég ellen végrehajtás, felszámolás, a cég tulajdonosai sem szerepelhetnek általában KHR-ben, a Központi Hitelinformációs Rendszerben, (BAR-lista), és a cég sem.
 

Egy vállalkozás fizetőképességét alapvetően a mérlegből,az eredménykimutatásból és a főkönyvi kivonatból lehet megítélni, tehát ha felvesz hitelt, ezen adatokból vélelmezhető, hogy vissza tudja majd fizetni. Fedezet alapú hitelnél természetesen számít a fedezetbe bevonni kívánt vagyontárgy értéke, és rendezett kell legyen annak jogi háttere is: pl. egy fedezetként ajánlott ingatlan tulajdoni lapján nem szerepelhet végrehajtás, vagy más, hasonló bejegyzés.
Fontos, hogy hitelminősítésnél általában csak a bankszámlára érkező bevételt nézik, hiába van több bevétele a cégnek, a bankszámlán kívüli forgalom általában irreleváns.
Bizonyos hiteltípusoknál, ill. összeghatárnál előfordulhat, hogy vizsgálják azt a 2-3-4 üzleti partnert is, akitől a cég bevételének a legnagyobb hányada érkezik.
Projekthitelnél elképzelhető, hogy a bank árbevétel-engedményezést köt ki (ha beindul a kivitelezett projekt, a beérkező bevétel egy része automatikusan a bankhoz kerül, vagy bármikor oda „csatornázható”), értelemszerűen jelzálogjogot is ki szoktak kötni.

Következő bejegyzéseinkben foglalkozunk majd a lízinggel és a faktoringgal.

Szólunk a különböző hitelek előnyeiről és hátrányairól, és arról, hogy egyáltalán mi az, amit nagyon gondosan mérlegelni kell hitelfelvételkor. Azt is körüljárjuk, hogy egy vállalkozásnak egyáltalán mikor érdemes hitelt felvennie.