Vállalkozói alapismeretek – vállalkozói képzés – Vállalkozás Okosan
Eldöntöttük, hogy vállalkozók leszünk. Merre induljunk? Melyek azok a lépések, amelyeket meg kell tenni, ha vállalkozást szeretnénk indítani?
Először is ki kell választani a vállalkozási formát. Lehetünk egyéni vállalkozók vagy alapíthatunk bt-t vagy kft-t. Melyiknek mi az előnye és mi a hátránya?
Egyéni vállalkozás alapítása ingyenes, szüneteltethető és megszüntethető jogi segítség nélkül.
Bt alapításához szükséges egy beltag és egy kültag. Jegyzett tőke előírási kötelezettség nincsen. Nem lehet szüneteltetni, csak megszüntetni, ami akár évekig is tarthat. Ügyvéd szükséges hozzá.
Kft alapítása akár egy személyben is lehet, de lehetnek többen is tagok. Minimum 3 millió ft-os jegyzett tőke szükséges hozzá, és ügyvédi szolgáltatásra is szükség van.
Ha már kiválasztottuk, hogy milyen vállalkozási formában szeretnénk működni, meg kell találni a megfelelő adózási módot.
Egyéni vállalkozóként – alapesetben – az szja törvény szabályai szerint kell adózni.
Vállalkozásod inítása előtt jó pár dolgot végig kell gondolnod. Ebben a videónkban elmondjuk, mit.
Választási lehetőségek:
- tételes költségelszámolás: a bevételekből levonásra kerülnek a vállalkozás érdekében felmerült költségek, és a fennmaradó pozitív összeg után az adó 10%, amelyet negyedévente adóelőleg formájában be kell fizetni. Éves elszámolásban, ha a vállalkozás nyereséges, további 16% vállalkozói osztalékadót és 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ebből látszik, hogy ez az adózási mód választása annak jó, akinek vannak költségei.
- átalányadózás: azok a vállalkozások, akiknek jellemzően nincsen túl sok költségük, választhatják ezt az adózási formát, alapesetben a bevétel 40%-a költségként elszámolható, a fennmaradó összeg után kell megfizetni a 16% szja-t. Annak jó, akinek nincsenek költségei. Induláskor választható.
- kisadózók tételes adója – KATA: ha éves szinten a bevétel nem haladja meg a 6 millió ft-ot, az adó havi 50.000 ft, értékhatár átlépés esetén az adó 40%, amelyet a túllépett összeg után kell megfizetni az éves bevallás esedékességekor. Szintén azoknak a vállalkozásoknak jó, akiknek nincsenek költségei. Induláskor választható.
- egyszerűsített vállalkozói adó – EVA: a bevétel 37%-a az adó. Induláskor nem lehet választani.
Egyértelmű döntést a vállalkozás várható bevételeinek és költségeinek ismeretében lehet hozni. Eldöntendő kérdés még az is, hogy a vállalkozás áfás legyen vagy alanyi mentes. Ha jellemzően magánszemélyeknek értékesít, akkor valószínűleg jobb, ha alanyi mentes lesz. Abban az esetben is jó lehet az alanyi mentesség választása, ha nincsenek olyan költségei, amelyek áfát tartalmaznak. Ha viszont vannak külföldi kapcsolatai, akkor nagyon meg kell gondolni az alanyi mentesség választását, mert előfordulhatnak olyan esetek, ahol meg kell fizetni az áfát, de nem vonhatja le az alanyi mentesség választása miatt.
Társaságok adózása
A gazdasági társaságok – bt, kft – alapesetben a társasági adó hatálya alá tartoznak. A bevételekből levonva a költségeket, a fennmaradó pozitív adóalap után az adó mértéke – fő szabály szerint – 10%. Ha év végén a vállalkozás nyereséges, és osztalékként szeretné kivenni a tulajdonos a nyereséget, az osztalékadó mértéke 16% és további 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Viszont nem kötelező kivenni az osztalékot, míg az egyéni vállalkozásnál erre nincs lehetőség, ott a nyereség után kötelező leadózni az osztalékadót és az ehot.
Betéti társaságok választhatják a katát, a kft-k nem. Kft részére van egy választási lehetőség, a kisvállalati adó – KIVA -, mely pénzforgalmi szemléletű, azaz a befolyt és kifizetett pénzösszegek után kell megfizetni a 16%-os kivát, de minimum a személyi jellegű ráfordítások után. Kivánál a munkabérek után nem kell megfizetni a 27%-os szociális hozzájárulási adót és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást. Pontosabban fogalmazva az adó mértéke nem 28,5%, hanem 16%, mert ugye a kivát meg kell fizetni a munkabérek után. Kiva annak a vállalkozásnak jó, akinél sok munkavállaló van, és jelentős beruházási költségei lesznek, mert ezzel jelentősen csökkenthető az adóalap.
Akár egyéni vállalkozást, akár gazdasági társaságot alapítunk, a munkabérek, tagi jövedelmek, vállalkozói kivétek után meg kell fizetni a közterheket. Fő szabály szerint ha egy helyen megfizetésre kerül legalább a minimálbér után a járulék, akkor máshol nem kell, de ezt minden egyes esetben vizsgálni kell. Ha viszont bárhol valós jövedelmet kapunk, akkor a közterheket minden esetben meg kell fizetni. Mit is jelent ez pontosan? Ha pl. van egy 8 órás munkaviszonyunk, ahol megfizetik utánunk a járulékokat, akkor mint egyéni vállalkozó, nem kell járulékot fizessünk, ha nem veszünk fel fizetést az egyéni vállalkozásból (vállalkozói kivét). Ha viszont fizetésre sor kerül, akkor bizony meg kell fizetni a járulékokat, függetlenül attól, hogy a 8 órás munkaviszonyunkban már legalább a minimálbér után kifizették utánunk a közterheket.
Mielőtt vállalkozást indítunk, mindenféleképpen menjünk végig az összes választási lehetőségen, hogy a legoptimálisabb megoldást válasszuk.
További hasznos vállalkozói alapismeretekről vállalkozói képzésünkön hallhat. Gyakorlati tanácsokkal segítjük az induló vállalkozásokat.
Nézz bele vállalkozói képzésünkbe!
