I. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. § rendelkezéseinek áttekintése

Vevői minőségben teljesítendő, tételes összesítő jelentés (számlánként):

„31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.”

(Ennek teljesítésére a 1365A számú áfa bevallás 1365M-02 jelzésű lapja szolgál.)

Eladói minőségben teljesítendő, tételes összesítő jelentés (számlánként):

„(2) Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.”

(Ennek teljesítésére a 1365A számú áfa bevallás 1365M-01 jelzésű lapja szolgál.)

Vevői minőségben teljesítendő, összesítő jelentésben összevontan (összevont adat):

„(3) Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 000 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó bevallásában nyilatkozik:

a) a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és

b) ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.”

(Ennek teljesítésére a 1365A számú áfa bevallás 1365M jelzésű főlapjának 06. sora szolgál.)

Számla módosítása esetén, vevői/eladói minőségben teljesítendő összesítő jelentés (számlánként):

„(4) Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmiadó alap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.”

(Ennek teljesítésére a 1365A számú áfa bevallás 1365M-01-K és/vagy 1365M-02-K jelzésű lapja szolgál.)

Számla érvénytelenítése esetén, vevői/eladói minőségben teljesítendő összesítő jelentés (számlánként):

„(5) Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában - ideértve a módosított számlát is - áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.”

(Ennek teljesítésére a 1365A számú áfa bevallás 1365M-01-K és/vagy 1365M-02-K jelzésű lapja szolgál.)

Az eva alany által, csak eladói minőségben teljesítendő összesítő jelentés, tételes:

„(6) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében a (2) és (4)-(5) bekezdésnek megfelelően, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során - nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.”

(Ennek teljesítésére majd a 2013. évről benyújtandó eva bevallás lesz alkalmassá téve.)

Az összesítő jelentés minősítése a bevallás javítás és a mulasztási bírság szempontjából:

„(7) A 34. § és a 172. § alkalmazásában az (1)-(6) bekezdés szerinti nyilatkozatra (általános forgalmi adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

Az „új” pénzforgalmi adózást választó adóalanyok számláinak kezelése az összesítő jelentésben:

„(8) A pénzforgalmi elszámolást választó általános forgalmi adó alany által kibocsátott számla esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adózó első alkalommal adólevonási jogot érvényesít, adómegállapításra kötelezett.

(9) A pénzforgalmi elszámolást választó általános forgalmi adó alany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít.”

II. Mikor kell először benyújtani, és abban mely számlákról kell először adatot szerepeltetni

A belföldi összesítő jelentésre vonatkozó rendelkezések 2013. január 1-jén lépnek hatályba. Ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés (az Art-nek a 2012. évi LXIX. törvény 39. §-ával beiktatott, 193. §-a) alapján a 31/B. §-t először azon adómegállapítási időszakról teljesített általános forgalmi adó-bevallási kötelezettség esetén kell alkalmazni, amely adómegállapítási időszak kezdete 2013. január elsejére, vagy ezt követő időpontra esik. Vagyis először a 2013. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakról benyújtott áfa bevallásban az adóelszámolás során figyelembe vett, és a feltételeknek megfelelő számlákra vonatkozóan kell benne adatot szerepeltetni. Ebből következően előfordulhat, hogy olyan számlát is szerepeltetni kell benne, amelynek kibocsátására 2013. évet megelőzően került ugyan sor, de az abban feltüntetett általános forgalmi adót 2013. év első adómegállapítási időszakában kell megállapítani, vagy jogszabályi lehetőséggel élve az adózó az alapján adólevonási jogát 2013. évben gyakorolja.

A 2013. január 1-jén vagy azt követően kibocsátott módosító, érvénytelenítő számlák esetében csak akkor kell a módosítással, érvénytelenítéssel érintett (és a feltételeknek megfelelő), az alkalmazási hatályt megelőzően kibocsátott számlákról (és a módosítás, érvénytelenítés hatásáról) adatot tételesen szerepeltetni, ha már a 2013. január elsejével kezdődő adóelszámolási időszak(ok)ban számolta el az eredeti számlát az adóalany (vagyis, ha arra, az értékhatárra tekintettel már fennállt a belföldi összesítő jelentés tételi kötelezettsége). Például egy 2 100 000 Ft-os adótartalmú, 2012 októberében kibocsátott, és a 2012. októberi havi bevallásban – fizetendő adó megállapításaként vagy levonási jog gyakorlásaként – elszámolt számla 2013 januárjában történő módosítása esetén, amelynek módosító hatását a 2013. januári bevallás során veszi figyelembe az adóalany, nem kell az Art. 31/B. § (4)-(5) bekezdését alkalmazni, és a belföldi összesítő jelentésben erről tételesen nem kell adatot szerepeltetni.

A számlánként teljesítendő jelentés esetén feltétel, hogy a számlában áthárított általános forgalmi adó a 2 000 000 Ft-ot elérje, vagy meghaladja. Az összevont jelentésnél feltétel, hogy vevői minőségében az adóalany ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számla alapján legalább 2 000 000 Ft-os értékben gyakoroljon adólevonási jogot. Ez utóbbi esetben az adott időszakban elszámolt eredeti számlákat és módosító, érvénytelenítő számlákat – kibocsátási időpontjuktól függetlenül – együttesen kell figyelembe venni.

III. Milyen ügyleteknek kell az összesítő jelentésben szerepelni

• Az összesítő jelentést mindig az adott adómegállapítási időszakban elszámolt általános forgalmi adóval összefüggően kell elkészíteni. Az adóelszámolás során a 1365A nyomtatvány főlapjain a fizetendő és/vagy a levonható adó körében számításba vett adóval összefüggő, és az Art. 31/B. §-ában előírt, előzőekben említett feltételeknek megfelelő számlákról illetve összevont adatról kell az előírt adatokat benne szerepeltetni (partnerenként, irányonként, tételesen, illetve összevontan).

• A belföldi, adóalany partnerrel folytatott, egyenes adózás alá tartozó ügyletekről kell teljesíteni, ahol van áthárított adó.

• Az ügyletet teljesítő adóalany jelentéstételi kötelezettsége akkor áll fönn, ha az ügyletről általa kiállított számlában áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 000 000 Ft-ot (számla módosítás esetén akkor, ha a számlában áthárított áfa összege akár a módosítás előtt, akár annak következtében akár módosítás előtt és után egyaránt eléri vagy meghaladja a 2 000 000 Ft-ot; számla érvénytelenítés esetén akkor, ha az érvénytelenített számlában  áthárított áfa összege éri el vagy haladja meg ezt az összeget).

• A terméket beszerző, igénybevevő adóalanynak a jelentéstételi kötelezettsége azokról a számlákról áll fenn,

a) tételesen: amelyekben a rá áthárított áfa összege eléri a 2 000 000 Ft-ot (számla módosítás esetén akkor, ha a számlában áthárított áfa összege akár a módosítás előtt, akár annak következtében akár módosítás előtt és után egyaránt eléri vagy meghaladja a 2 000 000 Ft-ot; számla érvénytelenítés esetén akkor, ha az érvénytelenített számlában áthárított áfa összege éri el vagy haladja meg ezt az összeget) és abban a bevallásban, melyben ezen számla alapján bármilyen összegben levonási jogot gyakorol.

b) összevontan: amelyeket ugyanazon adóalany bocsátott ki részére és amelyek alapján az adott bevallásban legalább 2 000 000 Ft összegben gyakorol levonási jogot.

Előfordulhat, hogy míg az értékesítőnek egy adott számlát szerepeltetnie kell az összesítő jelentésben, a vevőnek azt nem kell beállítania (például személygépkocsi értékesítés esetén, ha az áthárított adó elérte a 2 000 000 Ft-ot, de a vevő adólevonásra nem jogosult, mert nem továbbértékesítésre, vagy bérbeadási célra szerezte be, vagy bármilyen más esetben, ha a vevő nem adóalanyi minőségében vagy adóalanyi minőségében, de nem adólevonásra jogosító termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében szerezte be a terméket, vette igénybe a szolgáltatást).

Előfordulhat időszakbeli eltérés a partnerek egymásra vonatkozó nyilatkozataiban amiatt, hogy az eladói oldalon a fizetendő adó körében szerepeltetett számlában áthárított adót a vevő nem ugyanabban az adómegállapítási időszakban veszi figyelembe levonható adóként, mivel a levonási jogát később is gyakorolhatja, az elévülési időn belül.

Nem kell az összesítő jelentésben szerepeltetni

• eladói minőségben a nem adóalanynak teljesített értékesítéseket,

• eladói minőségben a külföldi, magyar adószámmal nem rendelkező adóalanynak teljesített értékesítéseket,

• se eladói, se vevői minőségben a belföldi vagy határon átnyúló, fordított adózás alá tartozó értékesítéseket/beszerzéseket,

• azon különös adómegállapítás körébe tartozó ügyleteket, ahol a számla áthárított adót nem tartalmazhat (pl. különbözet szerinti adózás alá tartozó használt termék értékesítést, a kompenzációs feláras rendszerbe tartozó értékesítés esetén alkalmazott felvásárlási jegyet vagy ennek hiányában kibocsátott számlát).

IV. Az áfa bevallás és az összesítő jelentés rendszere

Az Art. 31/B. § alapján az adóalany a bevallásban az előzőekben említett rendelkezések alapján nyilatkozik a belföldi, egyenes adózású, megfelelő értékhatárt elérő értékesítései, illetve adólevonási jog gyakorlásainak alapjául szolgáló beszerzései számláinak adatáról. Az áfa bevallás ennek teljesítése érdekében kiegészült az ehhez szükséges nyomtatványrésszel, amely a 1365 számú áfa bevalláson belül a 1365M megnevezésű alnyomtatvány, melynek lapjai szolgálnak az összesítő jelentés adattartalmaként előírtak feltüntetésére. E változással 2013. évtől a 1365 számú áfa bevallás kötegelt nyomtatvány (az adózók által a ’08-a típusú bevallásból már jól ismert, ún. kötegelt bizonylat formájában került kialakításra). Az általános forgalmi adó kötelezettség levezetésére szolgáló főnyomtatványhoz tartozó lapok jelölése 1365A, a belföldi összesítő jelentésre rendszeresített nyomtatvány rész jelölése 1365M. Ez utóbbinak részei: 1365M főlap, Összesítő jelentés kereskedelmi partnerenként a belföldi, egyenes adózás alá tartozó forgalom számlánként részletezett és/vagy összevont tételeiről. A 1365M-01 részletező lap, az egyes partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékértékesítés/szolgáltatás nyújtás tételes részletezésére szolgál. A 1365M-01-K módosító lap, az egyes partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékértékesítés/szolgáltatásnyújtással kapcsolatos számlamódosítások és -érvénytelenítések tételes részletezésére került rendszeresítésre. A 1365M-02 lap szolgál az egyes partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékbeszerzés/szolgáltatás igénybe vétel tételes részletezésére. A 1365M-02-K módosító lap, az egyes partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékbeszerzéssel/szolgáltatás igénybe vétellel kapcsolatos számlamódosítások és -érvénytelenítések tételes részletezésére szolgál.

Fontos! A belföldi összesítő jelentést az áfa bevallás keretében kell elkészíteni, az adott adómegállapítási időszakban a bevallásban elszámolt adó megállapítása során figyelembe vett fizetendő illetve levont adóösszegekkel összefüggő olyan számlákról, melyek az Art. 31/B. §-ában foglalt, előzőekben említett feltételeknek megfelelnek.

A belföldi összesítő jelentést az áfa bevallás részeként, a 1365A jelzésű, kötegelt nyomtatvány 1365M jelzésű nyomtatvány részében kell teljesíteni. A tájékozódást és felkészülést elősegítendő a NAV honlapján tervezetként először 2012. szeptember 28-án került bemutatásra, majd 2012. december 3-án közzétételre az áfa bevallás tesztverziója, amely már letölthető.

V. Gyakran ismétlődő kérdések az összesítő jelentéssel kapcsolatban

1. Van-e lehetőség arra, hogy az adóalany értékhatártól függetlenül valamennyi számláját szerepeltesse benne? Az adóhatóság bevallás befogadó, feldolgozó programja az összeghatárra vonatkozóan ellenőrizni fogja-e az adatokat?

Nincs lehetőség arra, hogy az adóalany az összes, értékhatárt el nem érő számláit a belföldi összesítő jelentésben szerepeltesse (kivéve, amikor a vevői oldal összevontan 2 000 000 Ft adótartalmat elérő vagy meghaladó számláinak összevont adatát kell feltüntetni egy partnerrel összefüggően), ezt a belső feldolgozó program figyeli is, az elsődleges eredeti számlánkénti tételes adatok lapjain mindenképpen. Az ilyen jellegű hibák hibajavítási egyeztetések során lesznek rendezhetők, ezért nem javasolt, hogy az adózók a bevallás benyújtás „megkönnyítése” érdekében a teljes áfa-analitikájukból beküldjék az összes számla-adatot, mert azt hibajavításkor tudják majd rendezni, amelynek keretében az értékhatár alá eső tételes adatsorok a jelentésből törlésre kerülnek. Az előbb vázolt hibajavítás következtében azonban, ha a bevallásban kiutalási kérelem szerepel, úgy a kiutalásra nyitva álló határidő a hiba kijavításának napjától kezdődik. Az Art. 31/B. §-ban szabályozott kötelezettséget a 2013. január 1-jétől hatályos jogszabályi előírások szerint kell teljesíteni.

A korrekciós lapokon értelemszerűen előfordulhat alacsonyabb adóösszeg szerepeltetése is, mivel arra a lapra a tárgyidőszakban elszámolt korrekciós tételek részletezése (és előzményei) fognak kerülni, ahol ez előfordulhat.

2. Az Art. 31/B. § (3) bekezdése értelmezésével kapcsolatban a 2 000 000 Ft-os értékhatár számítása esetében a ténylegesen levont, áfa bevallásban szereplő összeget kell vizsgálni, vagy a számlán szereplőt, és melyik adatot kell az összesítő jelentésben e bekezdésnek megfelelően szerepeltetni?

Amennyiben az igénybevevő egyazon partner által kibocsátott több számla alapján összevontan 2 000 000 Ft-ot elérő vagy meghaladó összegben gyakorol levonási jogot, az áthárított adóról az összesítő jelentésben adatot kell szerepeltetni a 31/B. § (3) bekezdése alapján, azt egy partnerre vonatkozóan, összevontan kell a 1365M főlapon a 6. sorban feltüntetni. Bár az összesítő jelentésben, a (3) bekezdés alapján történő feltüntetés feltételének teljesülését az adott adóelszámolási időszakban levont (értékhatárt elérő) adó összege alapján kell megállapítani, az említett adathelyen nem a ténylegesen levont adóösszegek összevont adatát, hanem az adott partnertől származó számlákban szereplő áthárított adóösszeget kell feltüntetni (ez lehet magasabb a ténylegesen levont adónál).

Tekintettel a (3) bekezdés megfogalmazására, előfordulhat olyan eset is, hogy van egy 2 000 000 Ft-ot meghaladó adó összeget tartalmazó számla, melyet egyedileg is, a tételes összesítőben szerepeltetni kell (feltéve, hogy az adott számla alapján az adóalany bármilyen összegben adólevonási jogot gyakorol), és amellett vannak az adott partnertől egyedileg a 2 000 000 Ft-nál kisebb adóösszeget tartalmazó beszerzési számlák is. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az összevonással eléri az összesítő jelentés-tételi összeghatárt az adóalany. Ekkor a 2 000 000 Ft adóösszeget elérő egyedi számlát a tételes lapon és a 1365M főlap 04. sorában kell feltüntetni, és a maradék, „kis összegű” számlákon szereplő áthárított adó adatát kell összevontan a 1365M főlap 6. sorában szerepeltetni.

A (3) bekezdés alkalmazása során, az összevont adat szerepeltetésének feltétele egy adott partner viszonylatában az, hogy az értékhatárt elérő, legalább 2 000 000 Ft összegben történjen meg a levonás az adott partnertől származó számlák alapján az adott adóelszámolási időszakban. Figyelemmel kell lenni azonban az Art. 31/B. § egyes bekezdéseinek megfogalmazására, mert az összesítő jelentésben – összevont adatként is – mindig a levonási jog gyakorlásával érintett számlában szereplő áthárított adóösszeget kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a levonást esetleg nem a teljes, számlában szereplő adóösszeg tekintetében gyakorolta az adóalany, mert például arányosítással állapítja meg a levonható adót.

3. Devizás számlák esetén az adóalap és adó összegére vonatkozó adatok csak devizában kerülnek feltüntetésre, ugyanakkor a számla kötelező tartalmi eleme az áfa összege Ft-ban. Ebben az esetben az összesítő jelentésben a devizában szereplő adatokat kell-e szerepeltetni, vagy a Ft-ban megadott adó összeget és az annak alapján „visszaszámított” adóalap összeget?

Az Art. 31/B. §-a úgy rendelkezik, hogy „a számlában feltüntetett” adó alapját illetve adó összegét kell az összesítő jelentésben szerepeltetni. Tekintettel arra, hogy a bevallásban az adatokat az Art. 1. számú melléklet I. A) 1. pontjának rendelkezései alapján forintban kell feltüntetni, így az annak részét képező összesítő jelentésben is az adó és adóalap adatokat forintban kell szerepeltetni. A bevallott fizetendő és levonható adóval összefüggően az adóalap adatot is meg kell határozni forintban, és ezt a forintban kifejezett adóalap összeget kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozati lapon is.

4. Milyen adatokat kell az összesítő jelentésben szerepeltetni akkor, ha a partner adott számláját többször is módosítja?

Erre vonatkozóan a bevallás 1365M-01-K lapjának és 1365M-02-K lapjának kitöltési útmutatójában foglaltak szerint kell eljárni, végigvezetve az adott számlával kapcsolatos előzményi adatokat, külön kimutatva az aktuálisan korrigált bevallásban figyelembe vett (elszámolt) számszaki hatást.

Amennyiben egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akár a korábbi bevallási időszakokban, akár a tárgyidőszaki adómegállapítási időszakban, akkor a teljes számlasorozatot meg kell adni, azaz az eredeti számla és az aktuális módosító számla/számlák mellett (között) a közbülső módosító számlákat is fel kell tüntetni, célszerű kiállításuk sorrendjében. (Ugyanígy kell eljárni számla érvénytelenítése esetében is.) Ezek megkülönböztetésére kerültek kialakításra az E (eredeti), a K (nem a tárgyidőszakban elszámolt) és KT (a tárgyidőszakban elszámolt) számlatípust jelölő kódértékek. Azokat a módosító tételeket, amelyek a bevallás fősoraiban az adókötelezettség megállapításánál a tárgyidőszakban kerültek elszámolásra, KT kóddal kell jelölni. Korábbi tárgyidőszaki módosító számlát is szerepeltetni kell a korrekciós lapon a levezetésben, de mivel annak számszaki hatását nem abban a tárgyidőszaki bevallásban veszik figyelembe, hanem már korábban elszámolásra került, azt K kóddal kell jelölni. Eredeti számlának mindig az első, a teljesítésről kibocsátott számlát kell megjelölni. Azon számlákat, amelyek számszaki hatást nem eredményező javításon estek át, például termék megnevezést, cím elírást javítanak csak, nem kell a korrekciós lapon feltüntetni.

Az adózók korrekciós-bizonylat kibocsátásának eltérő gyakorlata szerint például vannak olyan adózók, akik/amelyek csak módosító számlát állítanak ki, vagy vannak olyanok, akik ezt két lépésben oldják meg, érvénytelenítő („stornó”) számlát és új számlát állítanak ki, egyesek hivatkoznak az eredeti számlára, mások a már módosult előzmény számlára hivatkoznak csak. Az Áfa tv. 170. §-ának előírásai alapján egyértelműen egyik eljárás sem vitatható, de elvárás, hogy a módosítások láncolatában is mindig visszavezethetőnek, összekapcsolhatónak kell lenni az eredeti és a korrekciós bizonylatok sorozatának.

5. Ugyanabban a bevallási időszakban megtörtént egy 2 000 000 Ft áfa tartalmú számla kibocsátása és helyesbítése is, és mindkét számlát megkapja a partner, akkor a számla kibocsátónak mindkét számlát szerepeltetni kell, vagy csak az utóbb kibocsátott helyeset?

Amennyiben egy adott bevallási (adóelszámolási) időszakon belül az értékesítő az általa kibocsátott számlát még ugyanabban a bevallási időszakban módosítja (helyesbíti), és mindkét számlát megkapja a partner (a számla rendelkezésre állásának adóalap csökkentés esetén lehet jelentősége), és az egyik vagy akár mindkét számlában áthárított áfa 2 000 000 Ft összeghatár feletti, akkor ebben a bevallási időszakban mindkét számlát be kell tenni az áfa bevallás belföldi összesítő jelentés részébe. Ennek indoka az, hogy ebben a bevallási időszakban a bevallásban szereplő áfa-kötelezettség a két számla együttes tartalma (eredménye) alapján került meghatározásra, ezáltal az Art. 31/B. § (2) bekezdés és (4) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően, az ebben a bevallási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettségre, és a módosító hatás ugyanebben a bevallásban történt figyelembe vételére tekintettel az összesítő jelentésben is szerepeltetni kell mindkét számlát, amennyiben az említett bekezdésekben szereplő összegkorlátra vonatkozó feltételeknek megfelelnek.

6. Csoportos helyesbítő számla feltüntetése hogyan történjen, melyik számlát kell eredeti számlaként feltüntetni, mi a helyesbítő számla teljesítési időpontja, mi a helyesbítés dátuma?

Amennyiben egy módosító („helyesbítő”) számlában több eredeti (előzmény) számlát is korrigálnak egyidejűleg, a módosítás („helyesbítés”) dátuma értelemszerűen a módosító okirat kelte lesz, ez azonban nem teljesítési időpont, és nem feltétlenül egyezik meg a módosítás elszámolásának időpontjával. Adódhat önellenőrzést eredményező helyesbítés, vagy adódhat – jellemzően az adóalap meghatározott feltételeknek megfelelő csökkentése miatt az Áfa tv. 77-78. §-ában foglaltak szerint elszámolható korrekció esetén – a bizonylat rendelkezésre bocsátásához/-állásához kapcsolódó időpontban elszámolható korrekció. A helyesbítésnek (módosító számlának) nincs teljesítési időpontja, a teljesítési időpont mindig az eredeti számlákban foglaltak szerinti teljesítési időpont (kivéve, ha éppen a teljesítési időpont korrekciója történik). Csoportos helyesbítő számla esetén, a korrekciós lapon az összes olyan érintett eredeti (előzmény) számlát és annak az Art. 31/B. §-a szerinti adatát fel kell sorolni, amelynél az egyes számlák adótartalma eredetileg külön-külön, vagy a módosítást követően, annak következtében a 2 000 000 Ft-os értékhatárt eléri, és ezért szerepeltetni kell az összesítő jelentésben. Emellett mindig figyelemmel kell lenni az alapvető áfa-elszámolási szabályokra. Az adott adóelszámolási időszakban az áfa-kötelezettség megállapításánál figyelembe vett, és az áfa bevallás 1365A jelzésű főlapjain elszámolt korrekciót eredményező számlát és annak eredeti (előzmény) számláját (számláit) kell az összesítő jelentésben feltüntetni.

7. Csoportos adóalany esetében kell-e adatot feltüntetni, ha a tagok egyedi számláiban szereplő áfa összegek nem érték el a 2 000 000 Ft-ot?

Csoportos adóalany esetében a tagok által bonyolított ügyletekből (teljesített értékesítésekből átvett előlegekből, beszerzésekből) tevődik össze a csoport, mint áfa adóalany áfa bevallásban elszámolandó adókötelezettsége. Amennyiben az értékesítési oldalon az adott bevallási időszakban a tagoknál egyetlen olyan ügylet sem fordult elő a bevallásban szerepeltetett fizetendő adó körében, amelyről kibocsátott számlában feltüntetett adó összege a 2 000 000 Ft-ot elérte vagy meghaladta, akkor nem kell a belföldi összesítő jelentés 1365M-01 lapján adatot szerepeltetni, még akkor sem, ha egy adott partnerrel összefüggően a csoport által összesítetten áthárított adó elérte a 2 000 000 Ft-ot.

A csoportos adóalany, vevői minőségében, a tagok által történt beszerzések alapján levonható adóként elszámolt adó összegekből a belföldi összesítő jelentésben akkor szerepeltet adatot a 1365M főlapon egy partnerre vonatkozóan összevont adatként a 6. sorban, ha az adott partnerrel bonyolított ügyletekben a tag(ok)ra a számlában áthárított, és az adott bevallásban a csoport által levont adó összege összevontan elérte a 2 000 000 Ft-ot..

8. Gyűjtőszámla esetében milyen teljesítési időpontot kell feltüntetni az összesítő jelentésben?

Amennyiben az adott napon, vagy az adott naptári hónapban, vagy azonos adómegállapítási időszakban (ha az hosszabb egy hónapnál), az adóalany ugyannak a személynek, szervezetnek több, számla kibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, és arról – az előzetes megállapodásuknak megfelelően – gyűjtőszámlát bocsát ki, annak teljesítési időpontja nincs. Az abban felsorolt egyedi teljesítések bármelyikének a napját fel lehet tüntetni teljesítési időpontként, célszerű a számlázott időszak legutolsó teljesítésének a napját megjelölni.

9. Amikor az adóalany a számla módosítását („helyesbítését”) nem egy módosító számlával végzi el, hanem érvényteleníti („stornózza”), és új számlát bocsát ki a helyes összegeknek megfelelően, azt hogyan kell a korrekciós lapon szerepeltetni? Elegendő-e az új, helyes adatokat tartalmazó számlát feltüntetni?

Amennyiben számla érvénytelenítésére kerül sor, és az Art. 31/B. § (4)-(5) bekezdésének figyelembevételével nyilatkozattételi kötelezettség terheli az adóalanyt, úgy az összesítő jelentésben mind az érvénytelenítő („stornó”), mind pedig az új számla adatait szerepeltetni kell, és mindkét számlát KT jelöléssel kell ellátni. Ennek oka, hogy a korrekciós lapokon (a 1365M-01-K vagy 1365M-02-K) csak mindkét bizonylat szerepeltetésével lehet megállapítani az érvénytelenítő és új számla kibocsátása révén megállapított (korrigált) adófizetési kötelezettséget, azaz az adott bevallási időszakban elszámolt korrekció számszaki hatását. Mindezek mellett természetesen az eredeti számla előírt adatait is szerepeltetni kell.

Például: az adóalap csökkenése miatt az eredeti számlában áthárított adó 600 000 Ft-tal csökkent, melyet az adóalany a példa szerinti esetben a bizonylat rendelkezésre bocsátásának időszakában számolhat el, ezért ebben az időszakban érvényesíti a bevallásában. Ennek feltüntetése a következők szerint történhet.
Eredeti számlában áthárított adó:        2 100 000 Ft E jelölés

Stornó számla ezt törli:                     -2 100 000 Ft KT jelölés

Új számla szerinti helyes összeg:      +1 500 000 Ft KT jelölés

Az eredeti számla nem ebben az időszakban került elszámolásra. A korrekciós lap adataiból kimutatott eredmény: -2 100 000+1 500 000= -600 000, ami a tárgyidőszaki bevallásban elszámolt összeggel megegyező.

10. Kötelező-e a partner nevét is feltüntetni 1365M lapokon?

A partner nevének feltüntetése nem kötelező az Art. 31/B. § alapján (csoportos adóalanynak nincs is neve), opcionális, de a feltüntetésre a nyomtatványon lehetőség van, és az adóalanyt segítheti a partnerek név szerinti megkülönböztetése.

11. Szerepeltetni kell-e a rontott számlákat is az összesítő jelentésben, ha például program hiba miatt vagy más technikai hiba miatt a kiállított számlák hibásak, amit még az átadás előtt észlelt az adóalany?

Mivel a kibocsátott (és az értékhatároknak megfelelő) számlákról kell az összesítő jelentésben adatot szolgáltatni, és a kibocsátás a vevő részére történő átadást, eljuttatatást, rendelkezésére bocsátást is kell, hogy eredményezze, a rontott, ezért a vevő felé el sem indított számlákat nem kell szerepeltetni az összesítő jelentésben.

12. Teljesítési időpontként mi legyen feltüntetve az összesítő jelentésben, Áfa tv. szerinti vagy számvitel szerinti vagy pénzforgalom szerinti? (Például, ha egy folyamatos teljesítésű, 58. § szerinti elszámolású ügylet számláját kell bevallani.)

Az Art. 31/B. § úgy rendelkezik, hogy a számlával összefüggő adatok körében az Áfa tv. 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról (ez az Áfa tv-ben foglaltak szerint meghatározott teljesítés időpontja és az előleg átvételének, jóváírásának időpontja), ennek hiányában (vagyis, ha a számla kibocsátás időpontja nem tér el a teljesítési, kézhezvételi időponttól és ezért azt nem kell külön a számlán szerepeltetni, ezáltal a számla kibocsátása egyúttal teljesítési időpontnak is minősül) a számla kibocsátás keltéről kell adatot szolgáltatni az összesítő jelentésben. Ebből következően a számlán az Áfa tv-nek megfelelően meghatározott és feltüntetett teljesítési (kibocsátási) időpontot kell szerepeltetni az összesítő jelentésben, függetlenül attól, hogy számviteli szempontból esetleg mást kell teljesítési időpontnak tekinteni, valamint attól is, hogy a pénzforgalmi szemléletben adózó adóalanynak a számla szerinti teljesítési időponttól eltérő időpontban (ezáltal esetleg más, a megfizetettséghez kapcsolódó adómegállapítási időszakba tartozóan) kell a fizetendő adót megállapítania, vagy más időpontban keletkezik az adólevonási jog.

13. Hogyan kell az előlegszámlát és a végszámlát feltüntetni, ha a 2 000 000 Ft-os értékhatárt egyik vagy másik (vagy együtt, vagy külön-külön is) eléri, kell-e mindkettőt szerepeltetni?

Amennyiben az előleg átvételéről kibocsátott számlában 2 000 000 Ft elérő összegben szerepelt áthárított áfa, ami után az adott bevallásban az adóalany fizetendő vagy levonható adót elszámolt, akkor azt szerepeltetni kell az összesítő jelentésben. Amennyiben az előleg átvételéhez kapcsolódóan az előlegszámlában ilyen nagyságrendű adó nem volt, akkor az előleg számláról még nem kell adatot szerepeltetni akkor sem, ha már ismert, hogy a teljesített ügylet teljes ellenértékét terhelő adó a 2 000 000 Ft-ot eléri majd. Ilyenkor a végszámlának az adatait (az ügylet teljes adóalapját és adóját) kell majd az összesítő jelentésben szerepeltetni, függetlenül attól, hogy esetleg az előleg fizetésre tekintettel, nem a végszámlában szereplő teljes ellenértékre eső adóösszeget kell elszámolni az adott (az előleget tartalmazó bevallás adómegállapítási időszakánál későbbi) adómegállapítási időszakban.

Abban az esetben, ha az előleg számlában is és a végszámlában is eléri az azokban feltüntetett áfa összege a 2 000 000 Ft-ot, az Art. 31/B. §-ának megfogalmazásából levezethetően – amennyiben az adott adómegállapítási időszakban az adott számlával érintett ügyletet az adóelszámolásban figyelembe vette az adóalany – az előleg számla is és a végszámla is feltüntetendő az összesítő jelentésekben.

Figyelem!

Ne felejtsük el, hogy a közösségi kereskedelmi kapcsolattal összefüggően – Közösségen belüli termékbeszerzés, Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalanynak nyújtott vagy tőle igénybe vett, az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése szerinti teljesítési hely szabály alá tartozó szolgáltatások – továbbra is fennáll az összesítő nyilatkozat-tételi kötelezettség, melyet továbbra is külön nyomtatványon, az ’A60 számú nyomtatványon kell teljesíteni.

Forrás: nav.gov.hu