Mit jelent a pénzforgalmi elszámolás az adózásban?
Mi a pénzforgalmi elszámolás gyakorlati jelentősége?

Ha valaki vállalkozik, bevételeiről, költségeiről, adó és járulékfizetési kötelezettségeiről nyilvántartást köteles vezetni, és azokról meghatározott időben és formában adatot köteles szolgáltatni az adóhatóságnak. Ez a nyilvántartás kétféle lehet: pénzforgalmi szemléletű, vagy kettős könyvvitel. A pénzforgalmi szemléletű elszámolás azt jelent, hogy a vállalkozás életében történt gazdasági eseményeket a tényleges pénzmozgás megtörténte esetén dokumentálja. Kettős könyvvitel esetén ugyanez a rögzítés a gazdasági esemény megtörténtekor, valós időben történik, annak pénzügyi teljesülésétől függetlenül.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Gazdasági esemény az, ha pl. valamit eladtunk, kiállítjuk róla a számlát, és a számla ellenértékét 15 nap múlva kell a vevőnek kifizetni. Pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás esetén ezt az eseményt akkor kell nyilvántartásunkban rögzíteni (azaz a számlát lekönyvelni), mikor azt kiegyenlítették. Kettős könyvvitel esetén az eseményt a számla kiállításakor kell rögzítsük, azaz a kiállított számlát könyvelésünkbe, és így adóbevallásunkba beállítani.

Ahogy ebben a bejegyzésünkben erről már szóltunk, ha bevételünk keletkezik, a bevétel után áfát kell fizessünk. A kétféle nyilvántartás működéséből látszik, pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás esetén áfa fizetési kötelezettségünk csak akkor áll be, ha a számlánkat ténylegesen ki is fizették (hiszen a számla csak ekkor kerül be nyilvántartásunkba), kettős könyvvitel esetén a számlát azonnal, annak kiállításakor szerepeltetnünk kell könyvelésünkben, vagyis adófizetési kötelezettségünk keletkezik akkor is, ha azt csak 30, 60 nap múlva, esetleg akkor sem fizetik ki. Fentiekből következik, hogy egy vállalkozásnak – likviditási szempontokat figyelembe véve - a pénzforgalmi elszámolás az előnyösebb a két lehetőség közül, hiszen azt választva nem kerülhet a cég olyan helyzetbe, hogy meg nem kapott bevétel után kelljen adót fizetnie. Ezáltal nem kerül veszélybe a cég fizetőképessége, legalábbis emiatt nem.

Akkor miért nem választja minden cég a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást?

Azért, mert a törvények ezt nem teszik lehetővé. Erről a kérdésről a Számvitelről szóló törvény rendelkezik. Ez pedig azt mondja ki, hogy kettős könyvvitelt köteles vezetni minden olyan vállalkozási forma, mely e törvény hatálya alá tartozik. A törvény kimondja (Sztv. 2/A § (1) pont), hogy nem tartozik ide az egyéni vállalkozó, a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, és az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózó betéti társaság sem. A többi jellemző cégforma (Kft., részvénytársaságok, nem Eva alá tartozó betéti társaságok) kettős könyvvitelt kötelesek vezetni.

A jelenlegi gazdasági környezetben viszont sok, kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak problémát okoz a ki nem fizetett számlák miatti adófizetési kötelezettség teljesítése. Ezért a tervek szerint jövő évtől a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások is választhatják a pénzforgalmi szemléletű áfa fizetést, amennyiben éves árbevételük a 125 millió forintot nem haladja meg, és néhány további feltételnek is eleget tesznek. Ez az elképzelés jelenleg még törvénytervezet formájában létezik, ha elfogadásra kerül, a részleteket itt ismertetjük.