Adóköteles-e a Vatera?

Ha sokat vagy nagy haszonnal üzletel valaki az interneten, jobb, ha bevallja az szja-nyomtatványban. Az adózási szabályok szerint ugyanis a webes aukciós oldalakon való kereskedés is lehet üzletszerű, szóval adóköteles. Ezt neki is állt vizsgálni a NAV.

Ha némi pénzért megválnánk a régi szekrénysortól, eladnánk a több száz darabos DVD-gyűjteményünket vagy a régi gyerekruhákat, akkor kézenfekvő megoldásként az apróhirdetés vagy valamelyik internetes aukciós portál jut eszünkbe. Ám oda kell figyelni: ha sok a bevétel, gyakran és rendszeresen árulunk igencsak hasonló dolgokat, akkor könnyen egy adóellenőrzés kellős közepén találhatjuk magunkat.

Az internetes aukciós oldalakon vagy apróhirdetés segítségével árult tárgyak után bizonyos esetekben adózni kell. Az adóhivatal a honlapján azt írja: az internetes értékesítésből származó látens jövedelmek elértek egy olyan „kritikus tömeget”, amelyen túl a hatályos szabályozás már nem volt adekvát a jelenség társadalmi súlyával, jelentőségével. Emellett természetesen megjelentek a lehetőséget visszaélésszerűen kihasználók, akik az ilyen értékesítéssel jelentős jövedelmeket vontak ki az adózás alól.

Adómentesség évi 600 ezerig jár

Három esetben figyelhet ránk fel az adóhivatal: ha az aukcióból vagy hirdetésből ítélve nagy lehet a bevételünk vagy hasznunk, ha gyaníthatóan üzletszerűen végezzük a kereskedést, vagy ha sok hasonló terméket értékesítettünk.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lapunknak azt mondta: ha valakinek a bevétele 600 ezer forintnál több, vagy pedig 200 ezer forintnál több a kereskedésen szerzett jövedelme, akkor bizony be kell vallania az szja-bevalláskor ezeket a pénzeket, és rendesen befizetni a személyi jövedelemadót utána.

Ám az összeghatárokon kívül más tényezők miatt is vizsgálódhat (és esetleg utólag megállapíthat adóelmaradást) a hivatal. Linczmayer Szilvia adószakmai szóvivőt arról kérdeztük, hogyan járnak el az apróhirdetések vagy aukciós felhívások értékelésénél, s milyen tranzakcióknak milyen terhei vannak.

Alább közöljük a Hír24 tippjeit arra, miként érdemes ingóságaink értékesítését és az ebből származó jövedelem bevallását intézni, ha nem üzletszerűen értékesítünk kisebb-nagyobb használati tárgyakat. (Az üzletszerű értékesítés persze nem tilos. Ám az adóterhe jóval magasabb: áfát és egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, és ehhez adószámot is ki kell váltani.)

Mindenről gyűjtsünk számlát!

Az adóhivatal alapvetően a jövedelmet szeretné megadóztatni, ám ennek mértékét elég nehéz megítélni. Általánosságban egy terméket kevesebbért tudunk eladni, mint amennyit újkorában fizettünk érte (kivéve, ha értékes gyűjteményről, műalkotásról van szó), így nem lenne adóköteles az értékesítés, csak ha a 600 ezres bevételi plafonba ütközünk.

Ám a pontos elszámoláshoz tudnunk kell bizonyítani, hogy mennyiért is vettük eredetileg az eladott ingóságot. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, (mert például. örököltük vagy 10 éve vettük, s a nyugta már nincs meg akkor az értékesítés összegének a negyede a tiszta jövedelmünk. (Ez csak ingó értékesítésnél igaz, ha üzletszerű, akkor önálló tevékenységből származó jövedelem, s ez a kedvező szabály nem alkalmazható.) Tehát ha valaki 1000 forintért adott el egy könyvet, akkor abból 250 forintot kell jövedelemként bevallani (ha elérjük a bevallási kötelezettség korlátját az év során).

Ha valaki 2000 forintért vásárolt egy könyvet, és busás haszonnal 10000-ért el tudja sózni, akkor a jövedelme az adószabályok értelmében 8000 forint, tehát azután kell a 16 százalékot (1280 forintot) kifizetni adóként. Ha nincs meg a számla, akkor a jövedelem az adószabályok miatt 2500 forint, az adó pedig 400 forint.

Így lehet elkerülni az üzletszerűséget

Nézzünk egy tipikus esetet: valaki megszorul anyagilag, és pénzzé akarja tenni az értékes könyvtárát, bútorait; vagy örökölt, és nincs szüksége a drága holmijaira. Ilyenkor egyrészt érdemes arra ügyelni, hogy lehetőleg ne egy adóévre essen 600 ezer forintnál több bevétel. Ha mégis e fölötti bevételre teszünk szert, akkor be kell vallani.

Ilyen nagy összegnél már arra is ügyelni kell, hogy egy esetleges vizsgálat esetén bizonyítani tudjuk, hogy nem üzletszerű tevékenységről van szó. Jó, ha bizonyítani tudjuk, hogy nem vásároltuk az általunk árult dolgokat, hanem kaptuk vagy örököltük. Azt is nézik a revizorok, vajon ugyanolyan cikkekből adunk-e el sokat.

Ha felmerül a gyanú, hogy valójában az eladó nem is egy mezei magánszemély, aki a megunt DVD-it próbálja meg eladni, hanem egy „boltot” üzemeltet a weben, akkor hiába érvel azzal, hogy „nem üzletben árusítok, ezért nem is lehet üzletszerű”. Mert ez nem attól függ, mégis sokan így akarnak kibújni az adó megfizetése alól. Az e-kereskedelemre ugyanolyan adótörvények vonatkoznak, mint a „valódi” boltokra.

Például volt egy sárvári nő, aki a Vaterán árult új cipőket, minden méretben lehetett tőle rendelni – ő lebukott, hiszen virtuális cipőboltot üzemeltetett. Egy másik érdekes esetről is mesélt Linczmayer Szilvia: volt egy személy, aki egy év alatt több mint ezer Kinder-tojás figurát árverezett el sikeresen. Az adóhivatal 3 millió forint szja-t állapított meg. Ezeket a figurákat megvásárolta, majd továbbadta.

Talált a NAV egy játékkereskedőt is, aki jóval a boltok árai alatt kínálta a portékáját, és így egy év alatt 9 millió forintos bevételt könyvelhetett el. Az eladó azzal védekezett, hogy ezek használt játékok voltak, csak ő, hogy drágábban adhassa, újként tüntette fel, ám az ausztriai és németországi bankkártyás fizetései (ott vette meg a termékeket játéknagykerekben kedvezményes áron) épp az ellenkezőjét bizonyították.

Ha nem tudjuk megvédeni az álláspontunkat, akkor jó nagy adóelmaradást kell törlesztenünk: a bevallott szja-n túl egészségügyi hozzájárulást és áfát is kell(ett volna) fizetnünk. Ez alól csak az kivétel, ha ugyan üzletszerű a tevékenységünk, ám az összeghatár alatt marad. Ha például valaki úgy gondolja, hogy jó üzlet a babakocsi, és ezért vásárol ötszázat Kínából, ám csak hármat ad el (és ezzel nem haladja meg a 600 ezer forintot a bevétele), akkor csak az áfát kell megfizetnie.

Próbavásárlással csapnak le az adóellenőrök

Az e-kereskedelem eddig egy olyan terület volt, ahol sokan azt gondolták, hogy meg lehet úszni az adófizetést. Éppen ezért, ezt kiemelten ellenőrzi az adóhatóság idén is, az átlagosnál jóval nagyobb valószínűséggel számíthatnak ellenőrzésre az interneten kereskedők.

A NAV a rendszerességet, az üzletszerűséget vizsgálja, az ellenőrök figyelik az elektronikus kereskedelmet, próbavásárolnak. Nézik a hirdetéseket, és ha valaki gyanúsan gyakran árul, vagy gyanúsan sok termékkel van jelen, akkor számíthat ellenőrzésre. Nem az a cél, hogy a magánszemélyeket megsarcolja a NAV – tette hozzá Linczmayer Szilvia.

Ha úgy találja az adóhivatal, hogy rendszeres, üzletszerű a magánszemély kereskedése, akkor az adóhatósági határozattal szemben számos jogorvoslati lehetősége van. A bírósági út is nyitva áll, azonban eddig még egyetlen adózónak sem sikerült bizonyítania például azt, hogy az ő értékesítése ne üzletszerű lett volna – mondta Linczmayer Szilvia.

Speciális esetnek számít, ha valaki saját kezűleg gyártott termékeket árul apróhirdetéseken vagy e-piacokon keresztül. Ez ugyanis önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, nem ingó értékesítésből származónak. Ezt a tevékenységet akár szimpla adóazonosító jellel is lehet végezni. Ám ha biznisszé kezd válni – tehát üzletszerű – akkor az áfatörvény miatt adószámot kell kiváltani és áfát fizetni. Linczmayer Szilvia szerint ilyenkor érdemes alanyi adómentességet kérni, és ha nem éri el az évi ötmillió forintot a bevétel, akkor áfamentes lehet a tevékenység (és erre is vonatkozik a 600 ezres bevételi határ).

• Forrás: FN24