Szerintem…

„Van egy ötletem, vállalkoznék, mit ajánlotok?” Xanaxot, vagy Váliumot.

Ahány helyen teszed fel kérdésedet, annyi féle választ kapsz majd. Kérdezz bár fórumon, Facebook-csoportban, ismerősöktől, esetleg családtagoktól, mondanak majd mindent. És annak az ellenkezőjét is. A válaszokban talán egyetlen közös lesz: 10-ből kilencen úgy kezdik, hogy szerintem…

Na, ezt felejtsd el. Az, hogy a pörköltbe a főzés közepén, vagy végén öntünk vörösbort, az szerintem kategória. Egy vállalkozás nem az. A szerintem egy vállalkozás összerakása során egy nem létező, értelmezhetetlen fogalom. Az üzleti tervezés egyetlen pontját sem lehet szerintemre alapozni. Szerintedre sem. Sem az én, sem a te véleményed nem számít. Két dolog számít: a realitások, és a piac. És az ezekből levezethető számok.

Lila plüsslajhár

Nézzünk egy –sajnos gyakori-, ámde teljesen az életszagú példát (nem gyakran, csak kb. napi szinten látjuk). Hősünk zuhanyzás közben megcsúszik, beüti a fejét, a beálló enyhe agyrázkódásnak köszönhetően elhatározza, hogy vállalkozni fog. Támadt ugyanis hirtelen egy világmegváltó ötlete, kitalálja, hogy lila plüsslajhárokat fog forgalmazni.

Lássuk be, lila plüsslajhár nélkül nem lehet élni. A képet árnyalja, hogy a vállalkozáshoz szükséges mindenféléből egyelőre csak az ötlet van meg. Nem baj, ezen nem akadunk fent, a lelkesedés sok mindenen átsegít (meg a boldog tudatlanság is).

Hősünk délután találkozik egy-két barátjával/barátnőjével, és eléjük vezeti a lilalajhár-projektet. „Szerintem tök jó ötlet, csináld!” „Szerintem hülyeség, felejtsd el!” „Szerintem csinálj azonnal céget, és hajrá!” „Szerintem nem vagy normális! Aki ma Magyarországon vállalkozik, az hülye! Eszedbe ne jusson!” Oké.

Ez eddig mondjuk 4 vélemény. Gyerünk tovább. Hősünk keresgél egy kicsit a Facebookon. Az jó, mert ami a Facebookban nincs benne, az nem is létezik.

Talál is egy-két-három motivációs, meg vállalkozói csoportot. azokban is felteszi a kérdéseit. És elkezdenek ömleni a válaszok, hozzászólások. „Szerintem csináld, most azonnal, menni fog!” „Szerintem legyél Katás, mert az egyszerű, és jó, most mindenki az!” „Nekem ugyan gőzöm sincs, de tudok egy kiváló onlájnmarketingest, meg két coachot, arra biztosan szükséged lesz, ugyanitt boiler eladó!”  

Végső megoldásként felkeres egy-két meetupot. Rengeteg felettébb elszánt, és lelkes emberrel találkozik. Akad köztük olyan, aki már azt is kitalálta, az amerikai piacon megjelenő weboldala milyen színű lesz, igaz, azt nem tudja, hogyan kell helyesen kiállítani a számlát. Nincs ezzel baj, mindenkinél mások a prioritások. És így tovább...

(Közben csendben örülünk, hogy lám, milyen örvendetesen fejlett vállalkozói kultúrával rendelkező országban élünk, hiszen hazánk a tízmillió adószakértő, és KKV tanácsadó országa. Igaz, a válaszolók jelentős része vállalkozással legfeljebb úgy találkozott, hogy morog, hogy bezárt a sarki kisbolt, ezért munkába menet máshol kell megvenni a reggeli kakaós csigát, de hát több is veszett Mohácsnál.)

Hősünk, megjárva ezt a webkettes Odüsszeiát, minek következtében a feje olyan, mint Bábel tornya volt, kicsit hátralép, és rájön, ugyanott van, ahonnan elindult. Elment egy csomó ideje, de a holdugatás fázisán nem jutott túl, releváns információt nem kapott arra nézve, hogy akkor most mégis mi a fenét csináljon.

Nem tagadom, fent leírtak szükséges mennyiségű iróniát tartalmaznak, ettől még –és ez nem vélemény, hanem tapasztalatunk- a valóságot tükrözik. Sajnos.

Ismét csak tapasztalat: ha hasonló cipőben járva nekiállsz kérdezősködni, hasonló válaszokat fogsz kapni. Éspedig annak megfelelőt, ahogy a válaszoló saját életén keresztül viszonyul a vállalkozások világához. Ennyi erővel egy platánfától is kérdezősködhetnél, nagyjából ugyanannyira vinne közelebb a célodhoz.

Megint csak tapasztalat: ha úgy érzed, hogy az imént olvasottak akár részben igazak Rád, akkor még ne kezdj vállalkozásba. Gyűjts információkat, tanulj. Olvass adózásról, vállalkozói pénzügyekről, arról, mi kell ahhoz, hogy ötletedből a végén pénz legyen. Olvass üzleti tervezésről, piackutatásról, marketingről.

Megtetted.  Hogyan tovább? 

Just do it

Szűkítsük a kört: végre olyan közegbe kerülsz, ahol támogatnak, ahol azt mondják, hajrá, csak csináld! Nem. Ne csináld. Még ne. Igen, bele lehet ugrani minden előkészület nélkül, csak pillanatok alatt sokba kerülhet. Nagyon sokba. Igen, lesz, aki azt mondja majd, ne törődj semmivel, hallgass a megérzéseidre, és csináld! Majd úgyis lesz valahogy. Persze, hogy lesz.

Ha nincs sok pénzed, akkor max. fél évig tömködöd a lyukakat és dobod be a törülközőt. Ha kicsit több van, akkor egy évig, ha menet közben kerítesz némi pénzt, akkor mondjuk másfél évig.

Meg a motiváció. Igen, tök szép, és jó dolog. Sajnos motivációból még egyetlen vállalkozó sem élt meg.

Te sem fogsz. Motivációért cserébe sehol nem adtak kenyeret a boltban. A világért sem akarok senki lelkébe gázolni, a tiédbe se, mindössze halkan jegyzem meg, a Himalája hegyoldala rengeteg, egykoron felettébb motivált ember holttestével van tele.

Kétségtelenül fontos az, hogy szeresd, amit csinálni akarsz, és tegyél érte meg rengeteg mindent. Még fontosabb, mindezt lehetőleg átgondoltan, úgy, hogy felkészülsz, és tervezel előtte. Ne azért tedd meg, mert én mondom. Hanem azért, mert magadnak teszel vele jót. Pontosabban a saját zsebednek. Írd meg nekem nyugodtan, hogy szerinted máshogy van, ez megint csak nem hit, vagy vélemény kérdése.

Láttunk belülről egymilliárd (igen, 1.000.000.000) forint feletti éves árbevételű céget, amit meg sem lett volna szabad csinálni. Mert kb. negyed óra számolás után kijött volna, hogy az életben sem fog tudni nyereségesen működni. Ez megint csak nem hit, vagy vélemény kérdése, hanem mind közönséges matek.

Ha megkérdezel valakit, biztosan lesz olyan, aki erre is azt mondja, hogy szerinte máshogy van. Megteheti. Te pedig megteheted, hogy nem foglalkozol vele. Mi több: tedd meg.

Egyrészt bármibe is kezdesz, egy vélemény van, akié számít, akié mindenek felett van. Az illetőt piacnak hívják.

Másrészt –vélhetően- nem az ismerőseid, barátaid/barátod/barátnőd/férjed/feleséged lesz/lesznek a vevőid. Vagyis nem nekik kell megfelelned, nem nekik kell, hogy jó legyen az, amit majd csinálsz. Így véleményük üzleti szempontból (a TE szempontodból) kb. irreleváns.

Egy vállalkozás az nem lányregény, hogy az érzelmekről szóljon. Szokj hozzá, hogy olyanhoz fordulsz tanácsért, információért, aki jártas az adott területen. Hidd el, aki ilyen, annak nem véleménye, hanem tudása és tapasztalata van, amit átad neked. Kezdő vállalkozóként az egyik legjobb befektetés ilyenért fizetni.

Tedd meg mindezt azért is, mert vállalkozóként azonnal kapsz valamit, ha akarod, ha nem: felelősséget.

Függetlenség és felelősség

Vállalkozói képzésünkön mindig feltesszük a kérdést, ki miért indított/indít vállalkozást. A 3 leggyakoribb válasz (a válaszok kb. 90%-a): több pénz, függetlenség, jobban tudnám csinálni, mint a főnököm/a cégtulajdonos.

Három gondolat, három mítosz, amik lehet, a te fejedben is élnek. Nézzük. Több pénz. Vagy igen, vagy nem. Általában lehetséges, de nem az elején. És később sincs rá garancia. Függetlenség. Felejtsd el. Az elején rengeteget dolgozol, később sokat. Egyetlen változás történik: főnököd helyett teendőid osztják majd be az életedet. Az a bizonyos vágyott függetlenség persze idővel elérhető, csak nem úgy, ahogy most elképzeled. És a legfőbb akadály később sem a pénz, sokkal inkább a szervezettség lesz.

Jobban tudnám csinálni, mint a főnököm: minden bizonnyal. Lehet, hogy jobban tudod csinálni. Ha tudod, hogy mit kell csinálni. Biztosan hallottad már a kibicnek semmi sem drága, továbbá a más micsodája kontra csalán fizikai tettleginzultálásáról szóló mondásokat. Legyünk őszinték: ez mindenkiben benne van, jobb esetben csak volt. Benned is, bennem is. Hajlamosak vagyunk megmondani másoknak azt, hogy mit és hogyan kéne csinálniuk. Értelemszerűen anélkül, hogy tudnánk, az illető mit is csinál pontosan.

Ne aggódj, ha vállalkozásra adod a fejed, vissza fogod kapni. Neked is legalább 10 ember fogja megmondani, szerintük mit kellene csinálnod. Szerintem továbbra se foglalkozz velük, fentebb elmondtam, miért ne.

Ami viszont ismét csak nem hit kérdése: vállalkozóként legalább ötször annyi mindennel kell majd foglalkoznod, mint alkalmazottként. Úgyhogy ezzel az „én biztosan jobban tudnám csinálni, mint a főnököm/a cég vezetése” kijelentéssel csak óvatosan. Mondom ezt úgy, hogy sok esetben látni, hogy a vezetés nem túl biztos lábakon áll. Senki, én sem születtem úgy, hogy tudjam, hogy kell vállalkozni. Te sem, meg a mostani főnököd sem. Viszont tanulható. Ha hajlandó vagy rá, akkor igen, akkor van esély, hogy jobban csináld. Szóval szép dolog a pénz, a függetlenség és az önmegvalósítás, csak nem adják ingyen.

Még valami. Mindezekkel együtt egy nagyon komoly dolgot veszel a nyakadba. Felelősséget, mégpedig vállalkozói felelősséget. Megdöbbentően kevés szó esik róla, pedig nem ártana időben szembesülni vele.      

Nem is csak a közvetlen, és közvetett anyagi felelősségre gondolok (bár az sem elhanyagolható!), hanem a mellette ott lévő jogi felelősségre is. Ha előzetesen tájékozódni próbálsz, ezekről nem nagyon fogsz hallani. Arról sem, hogy vállalkozóként mindezt neked kell megoldani, úgy, hogy nagyon sokszor nehezen fogsz pontos információhoz jutni. És arról sem, mondhat bárki bármit, a végső döntés, így a felelősség csak és kizárólag a tiéd. Megszűnik annak a lehetősége, hogy másra mutogass.

Őszintén kimondom: erre a szervezőmunkára, erre a felelősségvállalásra nem mindenki alkalmas. Nem mindenkinek való a vállalkozás. Igen, ha felkészületlenül beleugrasz, nem másoknak, hanem neked fog fájni.

A négy évszak, és a mindenkori kormány

Biztosan kerül olyan ismerősöd (mindenkinek akad), aki öt fő problémával rendelkezik, akinek öt fő ellensége van. Ezek: a négy évszak, meg a mindenkori kormány. (A hatodik saját maga, de mivel a barátunk, ezt ciki lenne nyíltan belemondani az arcába)

Ennek a típusnak van egy meghatározó tulajdonsága: iszonyatos energiákat képes mozgósítani, hogy kitalálja, mit miért NEM lehet megcsinálni. Ezen energia töredékéből ki tudná találni, hogy mit miért LEHET megcsinálni. Véletlenül se vedd magadra, tudom, TE nem vagy ilyen. Ha néha netán mégis, villámgyorsan állj át a kifogáskeresésről a megoldáskeresésre. Egyébként is egy tök jó dolog, vállalkozóként pedig nagyban hozzájárul a túlélésedhez és elméd épségének megőrzéséhez.

Mert probléma, és megoldandó feladat lesz számolatlanul. Ha felkészülsz 137 ilyenre, akkor automatikusan jön további, legalább 19. Fényre jönnek, osztódással szaporodnak, ahogy tetszik. Minden ellenkező híresztelés ellenére ezek egy része elkerülhető, másik részükre fel lehet készülni.

Azt biztosan hallottad már, ha nem, biztosan fogod, hogy ma, Magyarországon lehetetlen vállalkozni. Tény, hogy a jelenlegi (belföldi) gazdasági-jogi környezet nem túl vállalkozásbarát. Ettől még nem tartom elfogadható hivatkozási alapnak arra nézve, ha valami mégsem sikerül. Ezek a körülmények előre pontosan ismertek, mi több, mindenkinek ezen a nehezített pályán kell boldogulni.  

A piacromboló, üzleti modelljüket szándékos adócsalásra alapozó cégeket most hagyjuk, pedig ez a történet is megérne egy misét. Ha belevágsz, sajnos velük is számolnod kell. Nem tudom, mikor jutunk el oda, hogy mindenki megértse, a szabályokat betartva bizonyos összeg alatt lehetetlen tisztességes, érvényesíthető garanciával bíró szolgáltatást nyújtani, vagy eladni valamit.

Kérem, céduláját helyezze a kupac tetejére

Ha ezt problémaként felveted, biztosan rengeteg jó ötletet kapsz. Mert miért pont erre ne kapnál. Ismét csak sokan elmondják, szerintük mit kellene csinálnod. Javaslom, legkésőbb a 4. ötletnél kérd meg őket, hogy ötletüket írják fel egy cetlire, majd helyezzék el a kupac tetején. A továbbiakban pedig észrevételeikkel forduljanak egy téglafalhoz. Mindenkinek jobb lesz így. Főleg neked. Ha ezen kijelentésedet nehezményeznék, bátran figyelmeztesd őket: nem ők készülnek kockáztatni a pénzüket, hanem te. Nyugodtan mondd, ha ennyire jól tudják, hajrá, lehet elkezdeni csinálni. Nem reprezentatív mintánk szerint ilyenknor 98%-os arányban azonnal alábbhagy a lelkesedés.

A vállalkozás „tudománya” minden ellenkező híreszteléssel szemben igenis tanulható. Egy vállalkozás –szintén minden ellenkező híreszteléssel szemben- tervezhető. A TE döntésed, hogy hiteles forrásokból tanulva ezt megteszed, avagy felkészetlenül, minden józan észt nélkülöző döntések mentén vágsz bele, hogy aztán bukás esetén lehessen mindenki mást hibáztatni. Nem vitatom, az utóbbi könnyebb, az előző viszont eredményesebb.

Azt sem állítom, hogy amit leírtam, az egyetlen helyes út lenne. Azt viszont igen, hogy sokkal eredményesebb. Nem, nem nekem. Hanem annak, aki ezt választotta. És ez a kijelentésem nem vélemény, hanem sokéves munkán alapuló tapasztalat.

A leírtakban a valósággal történő bármiféle egybeesés a véletlen műve. Így az is, ha akár csak egy picit is magadra ismernél belőle.

Amikor 1996-ban első cégemet csináltam, nagyon jól jött volna, ha valaki ezeket elmondja nekem. De nem mondta.

Ha még mindig vállalkoznál, nézz bele ebbe a videónkba! Elmondunk benne néhány dolgot, mire figyelj oda vállalkozásod elindítása előtt!

Én most annyit tudok neked segíteni, ha írsz a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu e-mail címünkre, elküldök egy listát, tele hasznos olvasnivalóval, ami segít neked időt, és pénzt megtakarítani, ha vállalkozásod elindítása előtt állsz.