A napokban jelent meg két írás, vállalkozásról, vállalkozókról, vagyis magukat vállalkozóknak mondókról. Az egyik írás itt olvasható, http://doransky.hu/?p=2138, a másik pedig itt: http://marketingizek.blog.hu/2012/03/26/te_mire_vallalkozol_avagy_vallalkozosdi_es_mediasdi_kis_hazankban. 

Az első írás annyiban helytálló, hogy sokan tényleg csak a csodát várják, az előrelépést anélkül, hogy ezért hajlandóak lennének tenni, és kockáztatni. Kétségtelen, sokan vannak olyanok, akiknek öt fő ellenségük van, a négy évszak és a mindenkori kormány. Valószínűleg ezek az emberek sem alkalmazottként, sem vállalkozóként nem lesznek sikeresek, nem fognak előre jutni.

A dolog másik oldala: sajnos a mai magyar gazdasági-jogi-piaci környezet egyáltalán nem mondható vállalkozásbarátnak, ezért sok ember számára fejest ugrani a vállalkozósdiba nem más, mint halálugrás. Ugyanis megfelelő ismeretek, képességek híján egyszerűen lehetetlen, hogy valaki vállalkozóként megállja a helyét. Természetes, hogy előrelépés, üzlet, siker nincs kockázat nélkül, ennek ellenére is azt mondjuk, a bizonytalanba átgondolatlanul belevágva nem szabad vállalkozni. Nyilvánvalóan aki vállalkozni akar, tegye, de csak gondos mérlegelés után.

        A másik, Marketingizék.blog.hu-n megjelent bejegyzés igen sok mindenben nagyon jól árnyalt képet ad a mai magyar vállalkozói attitűdről, különös tekintettel a vállalkozók önfejűségéről. Sokan személyes sértésnek vesznek bármiféle segítő, építő jellegű tanácsot, hozzászólást, ragaszkodnak a saját, sokszor bizony alapjaiban hibás, életképtelen üzleti elképzelésükhöz.

Amivel viszont vitatkoznék, az a poszt utáni komment, ami az üzleti tervezés fontosságát vonja kétségbe. Nyilvánvalóan fontos a piackutatás és a marketing terv, hogy az adott termékből előreláthatóan kinek, és mennyit fogok tudni eladni, de legalább ennyire fontos, hogy mindez milyen költségekkel valósítható meg.

Például holnaptól rózsaszín szélmalmot akarok árulni, elvégzek egy piackutatást, ami megmutatja, hogy el tudok adni belőle havi 10 darabot. Ha viszont a párhuzamosan elvégzett üzleti, ezen belül a pénzügyi tervezés azt mutatja, hogy havi 20 darab alatt garantált anyagi csőd ezzel foglalkozni, hiába van egy csoda marketing tervem, nemhogy nem érdemes, hanem nem szabad belevágni ebbe a vállalkozásba. Tehát az üzleti tervezés szinte minden eleme egyformán fontos, egyik része a másik nélkül önmagában semmit nem ér.

Túl vagyunk jó néhány üzleti terv készítésével kapcsolatos konzultáción és üzleti terv megírásán, és bizony érdekes, ugyanakkor néha elképesztő dolgokat tapasztaltunk. Amit bátran ki merünk jelenteni, az az, hogy egy üzleti terv ugyanolyan fontos egy évi 3-4 millió forintos bevételt remélő vállalkozásnak, mint egy nagy értékű (akár több száz milliós) beruházást tervezőnek, természetesen az említett két esetben eltérő mélységű tervre van szükség.

Találkoztunk olyan vállalkozással, ahol a tulajdonosok százmilliós nagyságrendű kötelezettséget vállaltak, anélkül, hogy megvizsgálták volna, hogy mekkora ráfordítással jár annak a bevételnek a megszerzése, ami biztosítja a cég működését és a tulajdonosok megélhetését. Az üzleti terv elkészítése során bizony kiderült, ahhoz, hogy ez a cég talpon tudjon maradni, további tőke bevonása, és a működés elég komoly átalakítása szükséges. Volt olyan ügyfelünk, aki a velünk folytatott beszélgetés hatására állt el attól az ötletétől, amiről üzleti tervet kért tőlünk, mert már az első konzultáción kiderült, hogy elképzelésébe nem érdemes invesztálni, mert nem lehet úgy megvalósítani, hogy profitot termeljen, márpedig egy vállalkozás fenntartásának ugye ez az elsődleges célja.

Nem nehéz kitalálni, az említett két eset közül melyik a szerencsésebb. Abból, hogy valaki tanácsot kért, üzleti tervet készített/ készíttetett még azelőtt, hogy céget alapított volna és belekezd, befektet, hitelt vesz fel bármire is, még nem volt baj, ennek elmulasztásából annál inkább…

 Az üzleti tervnek alapvetően három kérdésre kell választ adnia:

1. Mit akarok csinálni?
2. Kinek fogom eladni, amit csinálok?
3. Mennyi, és milyen jellegű kiadással jár, illetve mekkora bevétel várható abból, amit csinálok?

         Véleményünk szerint amíg valaki - még azelőtt, hogy elindítja vállalkozását - ezeket a kérdéseket nem tisztázza, addig tulajdonképpen a semmibe ugrik fejest, felelőtlenül jár el. Ha a válaszok, azaz az elvégzett üzleti tervezés azt mutatja, érdemes belekezdeni abba, amit szeretne, onnantól saját képességein, szorgalmán, és némi szerencsén múlik, hogy vállalkozását sikerre vigye. 

Az elmúlt hónapokban-években sok cég, vállalkozás került kritikus helyzetbe bevételeik csökkenése, és költségeik növekedése miatt. Az, hogy mi vezethet idáig, jelen írásnak nem témája, most csak a válsághelyzetbe került vállalkozásoknál felmerülő teendőkről beszélünk.
Ennek az írásnak az ad aktualitást , hogy honlapunkon az elmúlt kb. három hónapban a válságmenedzselést ismertető oldal látogatottsága jelentősen emelkedett, ez pedig elég egyértelmű jelzés, hogy sok cégnél korántsem mennek rendben a dolgok, bajok, problémák vannak.
Általánosságban elmondható, hogy sok cégnél későn ismerik fel, hogy válsághelyzet felé tartanak, a bevételek csökkenése és/ vagy a kiadások növekedése ugyan árulkodó jel kellene, hogy legyen, azonban ezek a közelgő, vagy már meglévő problémáknak nem okai, csupán tünetei.
Sok esetben a cégeknél az első, és szinte egyetlen lehetőségként a hitelfelvételre, vagy más forrás bevonására gondolnak. Ez azonban csak nagyon ritkán jelent megoldást, szerencsésebb esetben csak elodázza a bajt, rosszabb esetben akár véglegesen bedöntheti a céget.

Miért?

Azért, mert ha nem ismertek az okok, hogy miért fordult veszteségesbe a cég működése, akkor ezeket megszüntetni sem lehet, innentől könnyű belátni, hogy a hiány újra fog termelődni, csupán idő kérdése, hogy mikor. Ilyen esetben ennél sokkal átfogóbb, és sokszor bonyolultabb, és időigényes beavatkozás szükséges. Ezt, a cég működésének „normális” keretek közé történő visszaállítását célzó tevékenységet nevezzük válságmenedzselésnek.

A válságmenedzselés első lépéseként fel kell tárni, és rögzíteni az okokat, amiért a beavatkozás szükségessé vált. Más a teendő akkor, ha a vállalkozás bevételeinek csökkenését a kereslet gyengülése, vagy vevők nemfizetése, esetleg egyéb, pl. szezonális ingadozások okozzák, megint más a helyzet akkor, ha pl. bizonyos költségek emelkedtek meg a cég indulása óta, vagy egyáltalán, a vállalkozás, a hibásan, vagy egyáltalán el nem végzett üzleti tervezés miatt eleve veszteséget termel.
Első lépésként rögzítjük a pillanatnyi helyzetet, hogy legyen egy kiindulási alapunk. Ennek során megvizsgáljuk, a vállalkozás milyen költségekkel működik, ezzel szembeállítva a bevételek alakulását, képet kaphatunk arról, hogy a cég egyáltalán adott pillanatban nyereséges e, ha nem, mi az a bevétel, ahonnan a működés nyereséges. Ezután fel kell mérni, és rögzíteni a vállalkozás kötelezettségeit. Ezeket rangsorolni kell, mind esedékesség, mind fontosság tekintetében. Ezzel párhuzamosan azt is rögzítsük, a következő hónapokban mennyi bevétel várható, illetve ha vannak, a cég kintlévőségeit is.

Ezeket az adatokat célszerű egy táblázatban, áttekinthető formában, minimum 6, de inkább 12 hónapra előre rögzíteni.

Válságmenedzselés során az első, és általában a legfontosabb teendő a cég fizetőképességének fenntartása. Ennek érdekében próbáljuk csökkenteni a kiadásokat, illetve szállító partnereinkkel megegyezésre jutni a tartozások átütemezéséről. Ugyan ez a teendő, amennyiben a cégnek hitel, vagy lízing-tartozása van.
Ha cégünknek kintlévőségei vannak, intézkedni kell ezek mielőbbi behajtásáról. Ha a vállalkozás ellen esetleges, cég jövőjét veszélyeztető peres ügyek folynak, szükséges ezek áttekintése, ahol lehetséges, az eljárások felfüggesztése, vagy olyan megállapodás elérése, amely nem veszélyezteti a cég jövőbeni működését.
Ezek után kerülhet sor arra, hogy új intézkedési, ha úgy tetszik, új üzleti tervet készítsünk annak érdekében, hogy a kialakult válsághelyzet a jövőben ne ismétlődjön meg. Ebben a tervben fontos ismertetni okokat, amik a vállalkozás jelenlegi válsághelyzetéhez vezettek. Az okok pontos ismeretében lehet úgy átalakítani a cég működését, hogy az a jövőben biztonságos és gazdaságos legyen. Ehhez szükség lehet az eddiginél szigorúbb gazdálkodásra, a kiadások szerkezetének átalakítására, sajnos mostanában jellemzően esetleg alkalmazottak elbocsátására is.
Ahhoz, hogy az új üzleti tervben foglaltak megvalósításra kerüljenek, egy darabig szükséges lehet a vállalkozás feletti külső kontroll.

Mint látható, meglehetősen bonyolult, és összetett tevékenységről van szó, amely nem ritkán több ember összehangolt munkáját igényli, hogy a válságmenedzselés folyamata eredményes legyen. A fentiekből látható, ha a válságmenedzselés idejében elkezdődik, sok, mégoly nehéz helyzetben lévő cég is megmenthető.

Joggal merül fel a kérdés, hogy a válságmenedzselési folyamat mindig eredményes lehet?

Sajnos nem. Előfordul, hogy egy vállalkozás már nem tudja elkerülni a felszámolást, vagy a végelszámolást.

Mik ennek az okai?

A válságmenedzselés, úgy is mint fogalom, szolgáltatás, valamint lehetőség meglehetősen ismeretlen a magyarországi KKV szektorban. A kisebb cégek vezetői közül nagyon sokan azt gondolják, hogy ez csak nagyvállalkozások számára elérhető szolgáltatás, és ismeretlenségénél fogva sokan kissé „fekete mágiának” tartják.
Sajnos az is eléggé elterjedt cégvezetői magatartás, hogy a vállalkozás életében felmerülő problémák elől sokan fejüket a homokba dugják, azt gondolják, az a probléma, amit nem látnak, amivel nem foglalkoznak, az nem létezik. Emiatt, és a szolgáltatás, a lehetőség ismeretének hiánya miatt sajnos sokan csak akkor fordulnak válságmenedzserhez, amikor már késő, amikor a cég talpra állítása már nem lehetséges. Itt határozottan érvényes az, hogy a vállalkozás működési zavarait látva, minél előbb fordulnak egy válságmenedzserhez, annál nagyobb az esély arra, hogy a cég megmenthető.

Miért?

Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre több a fizetési nehézségekkel küzdő, akár a körbetartozás áldozatává váló cég. Ugyanakkor mind a szállítók, mind pedig a vállalkozást esetlegesen finanszírozó pénzintézetek tisztában vannak azzal, ha cég felszámolás, vagy végelszámolás alá kerül, követeléseiket sok esetben egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis részben fogják viszontlátni. Ezért nekik is érdekük, hogy ne „fojtsák” meg az adóst, hogy vele együtt közösen próbáljanak megoldást találni a tartozások rendezésére. Ugyanez a helyzet az adóhatóságnál is, azt azonban tudni kell, hogy bizonyos adónemeknél a törvény erejénél fogva nincs lehetőség a hátralék részleges, vagy teljes elengedésére.
Ilyen helyzetben különösen fontos a partnerekkel, akikkel megegyezésre törekszünk, az őszinte kommunikáció. Eddigi, ezen a területen szerzett tapasztalataink is ezt igazolják. Lehetőleg ne várjuk meg, hogy minket keressenek a lejárt tartozások miatt, hanem mi jelezzük, hogy várhatóan problémánk lesz a fizetéssel, és ajánljunk megoldást. Tartsuk szem előtt, hogy az idei évtől a hitelezőket az eddiginél jobban védő törvényi változások okán hasonló esetben cégünk léte gyakorlatilag azon szállítóink jóindulatán múlhat, akiknek tartozunk, ezért nagyon fontos, hogy a vélhetően még meglévő bizalmukat ne veszítsék el bennünk, olyan megállapodást ne kössünk, amit nem tudunk betartani.
Mivel egy cég jellemzően több szállítójának is tartozik, bizony nem könnyű feladat ezeket a megállapodásokat összehangolni, viszont nagyon lényeges, ha megállapodtunk, azt mindenképp tartsuk be, elkerülve a további problémákat.
Látható tehát, hogy a válságmenedzselés egész embert kívánó munka, egy vállalkozás vezetőjének, mivel a napi üzletmenetet is vinni kell, mellette szinte soha nincs ideje, energiája ezt a feladatot is ellátni. A válságmenedzser munkája csak abban az esetben lehet eredményes, ha a cég vezetése vele együttműködik, és elfogadja, hogy szinte az összes kérdésben a válságmenedzser dönt.
Ha írásunkat elolvasva úgy érzik, a leírtak akár csak részben is ráillenek az önök cégére, javasoljuk, legalább egy konzultáció erejéig keressenek fel minket, és ne várják meg, ha baj van, hogy az még nagyobb legyen.

Mert ilyen helyzetben fokozottan igaz a mondás: aki időt nyer, életet nyer.

 

2012-re jelentősen átalakultak a különböző adózásra vonatkozó szabályok, és új, eddig ismeretlen adójogi fogalmak, eljárások kerültek bevezetésre. Mivel szigorodtak a bevallási kötelezettség elmulasztása, és az adófizetési kötelezettség késedelmes, illetve nem megfelelő teljesítése miatti szankciók, magasabb lett a különböző bírságok összege is, különösen fontos, hogy bevallási és fizetési kötelezettségének minden magánszemély és vállalkozás időben és pontosan eleget tegyen.

Ehhez kívánunk segítséget nyújtani honlapunkon összegyűjtött információkkal.

Tudják -e, hogy ki tehet adónyilatkozatot, ki választhatja a söralátét adóbevallást? Idén megszűnik az 1 órás cégbejegyzés, ha valaki új vállalkozást alapít, adóregisztrációs eljáráson esik át. 2012-től változott a vállalkozás vezető tisztségviselőjének, az ügyvezető jogviszonyának a szabályozása.

2012-től lépett érvénybe például az alacsony jövedelmű munkavállalók bérének elvárt emelése. Változtak a különböző járulékok, adók, és azok alapja is. Minderről olvashatnak részletesen, táblázatokba foglalt adatokkal Adózás 2012 oldalunkon.

Kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások

• az öregségi nyugdíj
• a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék

Rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.

A korhatár előtti nyugdíjasok akik vállalkozási, társas vállalkozási tevékenységet folytatnak, 2012-től nem minősülnek kiegészítő tevékenységű vállalkozónak, azaz teljes mértékű járulékfizetésre kötelezettek lesznek.

Egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége:

• A minimálbér 112,5 %-a után 27 % szociális hozzájárulási adó.
• A minimálbér 150 %-a után 8,5 % egészségbiztositási és munkaerőpiaci járulék.
• A minimálbér 100 %-a után 10 % nyugdíjjárulék.

2011. évi CLXVII. törvény:

Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő nappal nem állapítható meg.

korhatár előtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó
ca) előrehozott öregségi nyugdíj,
cb) csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
cc) korkedvezményes nyugdíj,
cd) bányásznyugdíj,
ce) korengedményes nyugdíj,
cf) az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
cg) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
ch) az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
ci) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
cj) szolgálati nyugdíj;

A korhatár előtti öregségi nyugdíj havi összegét csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével.

A Tny. 83/B. §-a a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek esetében is irányadó, mely szerint ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér – tehát itt nem a garantált bérminimumot kell alapul venni – havi összegének tizennyolcszorosát, ezen keretösszeg elérését követő hónap első napjától a tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

A 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe, ha a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2008. január 1-jét megelőző kezdő naptól állapították meg.

 

Egy mostanában történt, valószínűleg egyre inkább elterjedő jelenségről szólunk most.

Még decemberben megbízást kaptunk egy vállalkozástól üzleti terv megírására. A megrendelés motivációja az volt, a vállalkozás két tulajdonosa közül az egyik ki szeretne szállni a vállalkozásból, és az ő helyére új társtulajdonost keres a cég, olyat, aki a vállalkozás fejlődése érdekében némi friss tőkét is a cég rendelkezésére tud bocsátani. Így az elkészült üzleti terv a leendő új tulajdonostárs/ befektető tájékoztatását szolgálja.

Abban is megállapodtunk, hogy segítünk lefolytatni a reménybeli befektetőkkel történő tárgyalásokat. A vállalkozás tulajdonosa feladott hirdetést is, melyben jelezte, hogy cégébe befektetőt keres. Az egyik hirdetésre jelentkezett is egy cég, hogy ők kölcsönadnák a szükséges összeget. Mi több, e-mailban elküldött kérésünknek megfelelően egyből szerződésmintát is küldtek.

A szerződésmintát itt olvashatják.

A szerződésminta elolvasása után bizony több helyen kilógott a lóláb. Már eleve furcsa volt, hogy úgy küld valaki a szükséges összegről szóló szerződésmintát, hogy bármiféle személyes kapcsolatfelvételre, tárgyalásra, egyáltalán a pénzt váró cég megismerésére, leellenőrzésére sor került volna.

Maga a szerződésminta –a benne található helyesírási hibáktól eltekintve is- több kérdést felvet. A szerződésből feketén-fehéren kiderül, hogy kölcsönadásról, azaz hitelügyletről lenne szó. Ilyet pedig PSZÁF engedély nélkül vállalkozás nem végezhet üzletszerűen. A vállalkozás tevékenységi körei között nem szerepelt semmiféle pénzügyi szolgáltatási tevékenység. A szerződésmintát küldő céget leellenőrizve kiderült, hogy adószámuk törlésre került. A szerződéstervezetben megjelölt bankszámlaszám sem szerepelt a cégjegyzékben. A „vállalkozás” tulajdonos-ügyvezetőjének lakcíme is érdekes, egy vidéki, vélhetően külterületen lévő cím van megadva. A szerződésből kiderül egyébként, hogy az adósnak 65.000 forintot kellene fizetni költség-előleg jogcímen…

A fenti tények ismeretében nyilvánvalóan erre nem került sor, lévén egyértelmű, olyan céggel állunk szemben, amelyik jogilag nem is létezik, így semmilyen tevékenységet nem folytathat, egyetlen célja a 65.000 forint megszerzése. Természetesen minden indoklás nélkül jeleztük, hogy ajánlatukkal nem kívánunk élni.

Hogy miért írtuk le mindezt?

Mostanában egyre több cég kerül anyagilag nehéz helyzetbe, hitelhez jutni pedig nem könnyű. Ezért várható, hogy elterjednek az ilyen, és ehhez hasonló, zavarosban halászni próbáló fantomcégek, akik más vállalkozások szorult helyzetét kihasználva próbálnak meg gyorsan és könnyen pénzhez jutni. Tény, 65.000 forint elvesztése egyetlen céget sem dönt romba, azonban fölösleges kiadásra egyetlen forint is sok.
Ezért, ha üzleti partnert, befektetőt keresnek, minden esetben ellenőrizzék le partnerüket, kérjenek céginformációt, mérleget, eredménykimutatást, és ellenőrizzék adószámának státuszát, győződjenek meg arról, hogy a vállalkozás a cégjegyzékben feltüntetett székhelyen, vagy telephelyen fellelhető. Minimális odafigyeléssel elkerülhető, hogy ilyen, és ehhez hasonló csalók áldozatává váljanak.

 

Minden vállalkozás egyik állandó kiadása a könyvelés díja. Nem mindegy azonban, mennyit fizet érte, és ezért milyen szolgáltatást kap cserébe.

Az alábbi link alatt található excel-táblázat segítségével ellenőrizni tudja, reális -e az az összeg, amit jelenlegi könyvelőjének fizet. Mi 2012-ben is ezeket az árakat alkalmazzuk.

Ahhoz, hogy a könyvelés során az együttműködés zavartalan legyen, fontos, hogy mindkét fél betartson néhány szabályt. Hogy melyek ezek, ügyfeleinktől mit kérünk, és cserébe mit biztosítunk, itt olvashat, könyvelésről szóló megbízási szerződés-mintánkban.

Amennyiben könyvelő váltáson gondolkozik, ezen a linken olvashat arról, miért érdemes minket választani.