Az elmúlt hetekben különböző rémhírek keltek útjára a számlázási szabályok változásáról, most megpróbáljuk a legfontosabbakat összefoglalni.
Hogy mi a számla és mi a kötelező adattartalma, azt az Áfa törvény 168. és 169. paragrafusa tartalmazza.
Számla: minden olyan okirat, amely megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek
Számla adattartalma
- a számla kibocsátásának kelte;
- a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
- a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma,
- termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy
- adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyra az áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;
- a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve és címe;
- az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az áfa törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az áfa törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
- a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, ha ezt az adózást alkalmazza;
- az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
- az alkalmazott adó mértéke;
- az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
- az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő állítja ki;
- adómentesség esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
- a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője kötelezett;
- a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, a különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
- a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
- pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.
Egyszerűsített számla kibocsátásának lehetőségei
Minden marad a régiben, azaz ha valakinek készpénzzel fizetnek, kiállíthatja a készpénzfizetési számlát, de kiegészül egy újabb lehetőséggel:
Egy adóalanynak történő belföldi, átutalással fizetett értékesítés esetében is lehetőség van egyszerűsített számla kibocsátására, ha az adott ügyletről kibocsátandó számlában szerepeltetendő adóval növelten számított végösszeg 100 euro alatt van.
Ezt elég cifrán sikerült megfogalmazni, akit érdekel a hivatalos állásfoglalás, itt elmélyülhet benne.
A lényeg az, hogy a 2013-tól hatályba lépő új lehetőség nem korlátozza, hanem bővíti az egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátásának esetköreit. Nem jelenti azt, hogy csak akkor lehetne egyszerűsített számlát alkalmazni, ha a számlázott végösszeg az értékhatár alatt van.
Természetesen figyelemmel kell lenni arra a szabályra, hogy szerződésenként a havi 1.500.000 ft-ot ha meghalad a készpénzes fizetés, akkor mind a készpénzt fizetőnek, mind a készpénzt elfogadónak az értékhatár feletti rész után 20% mulasztási bírságot kell fizetni.
Arról meg lehet vitatkozni, hogy mi minősül egy szerződésnek ...
További hasznos információk:
