2012. július 1.- én lép életbe az új Munka törvénykönyve. A Munka Törvényköve az egyik legfontosabb, olyan vállalkozásokat érintő törvény, ahol alkalmazottak vannak. Jelentősen változik többek között a szabadság kiadásának törvényi szabályozása.

Az alábbiakban ismertetjük a Munka törvénykönyve változásának egyes részeit. A dőlt betűs részek a jelenleg hatályos, a félkövér betűvel szedett részek a júliustól életbe lépő változásokat írják le. 

I. rész
A próbaidő

81. § (1) A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.
(2) A próbaidő tartama harminc nap. Harminc napnál rövidebb próbaidőt kollektív szerződés vagy a felek is megállapíthatnak. Harminc napnál hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt a felek, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kollektív szerződés állapíthat meg. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

45.§ (5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

Átirányítás

83/A. § (3) Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani.

53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

A szabadság kiadása

134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.
(2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató
a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig,
b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.
(4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.
(5) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(3) A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen.
(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(6) A munkáltató - a felek megállapodása alapján - a 116-117. §-ban foglaltak szerinti szabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve itt érhető el.

A júliusban életbe lépő új, teljes törvény a magyarorszag.hu jogszabálykeresőjével található majd meg.

Kinek kell megfizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat?

Mennyi az élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke?

Mi az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésének a határideje?

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj alá tartozó tevékenységnek minősül:

·    élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása;
·    élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása;
·    élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést;
·    takarmány előállítás vagy forgalmazás;
·    állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása;
·    növényvédő-szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása;
·    állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala;
·    élő állat szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése;
·    szaporítóanyag előállítása vagy tárolása;
·    növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése;
·    állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának határideje május 31., a bevallást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) részére kell teljesíteni. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig. Az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidőig lezárt üzleti év alapján kell bevallaniuk.

A díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1%-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette.
Fontos megjegyezni, hogy a díj alapja nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag a fenti tevékenységekből származó árbevétel, illetve jövedelem, vagyis amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed.

Könnyítést tartalmaz a törvény a termelői szerveződés, vagy a tagjai által alapított vállalkozáson keresztül történő értékesítés esetére, amikor is a bevétel után számítandó felügyeleti díjat maga a termelői szerveződés vagy vállalkozás is megfizetheti akkor, ha a fizetési kötelezettséget a szerveződés vagy vállalkozás szerződésben átvállalta.

Egyszerűsített bevallás és százalékos díj helyetti átalánydíj vonatkozik a kizárólag végső fogyasztó számára értékesítő mikro-vállalkozásokra, amelyek évi húszezer forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni. továbbá kisvállalkozásokra is, melyek évi hétszázezer forint díj mellett az egyszerűsített bevallást választhatják.

Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.
Könnyítést tartalmaz a törvény abban az esetben is, ha a felügyeleti díj összege nem éri el az ezer forintot. Ebben az esetben be kell vallani, de nem kell megfizetni a díjat.

A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatához a bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az ügyfélkapus rendszer aktiválását bármelyik okmányirodában, kormányhivatali és adóhatósági ügyfélszolgálaton és a külképviseleteken személyesen lehet kezdeményezni, részletesebb információ a Kormányzati portálon található.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének részletes szabályairól szóló végrehajtási rendeletet ad ki áprilisban. Ezzel összhangban a bevallást támogató elektronikus rendszert a NÉBIH 2012. május 1-én helyezi üzembe honlapján.

A díjat a NÉBIH részére átutalással kell megfizetni. A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a hatóság mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege ötszáz millió forint.

További információ itt, a NÉBIH honlapján.

A bejegyzéshez forrásként használtuk a www.elelmiszer.hu oldalt.

Kedves látogatóink, ügyfeleink, és leendő ügyfeleink!

Ahogy egy korábbi bejegyzésünkben megemlékeztünk, honlapunk, a www.vallalkozas-okosan.hu április elején volt egy éves. Oldalunkat továbbra is fejlesztjük, bővítjük, reményeink szerint hasznos, és informatív tartalmakat helyeztünk el rajta. Ahhoz, hogy ez a jövőben is így lehessen, most az Önök együttműködését, segítségét kérjük.

Az alábbi kérdőív kitöltésével kérjük, mondják el véleményüket honlapunkról. A kérdőív kitöltése kb. 2 percet vesz igénybe, teljes mértékben anonim, nem igényel semmiféle regisztrációt, nem kell semmiféle elérhetőséget megadni, nem rögzít semmiféle személyes adatot.

Együttműködésüket előre is köszönjük.

Bizonyára sokan voltak már úgy, hogy volt egy jó üzleti ötletük, de sajnos anyagi lehetőségek, vagy a túl szigorú hitelhez jutási feltételek miatt sajnos nem tudták megvalósítani. Bizonyára a fiatalabb korosztály között is sokan vannak, akik szeretnének saját lábukra állni, saját vállalkozást indítani. Számukra nyújt lehetőséget egy új, vissza nem térítendő támogatást biztosító program. A támogatás 35 éves korig ítélhető oda, bővebb információ az alábbi linkeken érhető el:

http://www.vallalkozoinegyed.hu/20120418/palyazat-fiataloknak-vallalkozova-valashoz

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/foglalkoztataspolitikaert-elelos-allamtitkarsag/hirek/a-fiatalok-vallalkozova-valasat-segito-palyazat-indul

A pályázaton való részvételhez üzleti terv benyújtása is szükséges, ennek elkészítését most kedvezményes áron vállaljuk azoknak, akik ezen a pályázaton szeretnének elindulni, és várjuk őket, ahogy természetesen mindenki mást is egy ingyenes konzultációra, mielőtt elindítja vállalkozását.

    2011. április 7.-én jelent meg honlapunk, a www.vallalkozas-okosan.hu. Célunk az volt, hogy aki vállalkozni szeretne, vagy már vállalkozik, mindenki számára könnyen érthető, „emberi” nyelven megfogalmazott információkhoz tudjon jutni, melyeket eddig máshol csak nehezen, esetleg sehogyan sem érthető módon tálalva talált csak meg.
    Örülünk, hogy az elmúlt egy évben 16.500 érdeklődőnek segíthettünk abban, hogy honlapunkat felkeresve hasznos információkhoz juthattak vállalkozás indításáról, üzleti tervezésről, adózásról, könyvelésről. Örülünk a sok pozitív visszajelzésnek, amiket kaptunk, hogy weboldalunkat olvasva megértették például azokat az adózásról, járulékfizetésről szóló információkat, melyeket máshol nem.
    Ez is azt mutatja, hogy igenis le lehet ezeket a dolgokat úgy írni, hogy azok is megértsék, akik vállalkozóként, vagy leendő vállalkozóként saját szakmájukban járatosak, de nincsenek azoknak a gazdasági, jogi, számviteli tudnivalóknak a birtokában, melyekre egy vállalkozás vezetéséhez szükség van. Ezért továbbra is várunk mindenkit, aki szükségét érzi egy ingyenes, személyes beszélgetésre, ahol ezeket a dolgokat elmagyarázzuk, témába vágó kérdéseket megválaszoljuk.
    Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hosszú távon sokkal eredményesebb az, ha ügyfeleinket nem mindenféle „csoda recepttel” látjuk el, melyben benne van a tévedhetetlen, 100% sikert garantáló forgatókönyv leírása (ilyen ugyanis nem létezik), hanem kérdéseket feltéve, velük együtt gondolkodva, személyre, cégre szabva teszünk javaslatot, ajánlunk megoldást a felmerülő kérdésekre, problémákra. Tevékenységünket a jövőben is hasonló szellemben végezzük majd.
    Honlapunkon és Facebook-oldalunkon is folyamatosan teszünk közzé új tartalmakat, aktuális, vállalkozásokat érintő információkat, érdemes ezért időről-időre mindkettőt felkeresni.
    Kívánunk minden leendő és meglévő ügyfelünknek, érdeklődőnek sikeres és eredményes vállalkozást, és keressenek minket bátran a jövőben is!

 

Mindenkinek nagyon boldog húsvéti ünnepeket kívánunk!