Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0620-413-1281 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Igen, szeretném, hogy ötletemből forint legyen!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megtudd, hogyan! Tervezzük, és csináljuk meg együtt üzletedet!

Vállalkozásodról írok érthetően és szórakoztatóan. 


Vállalkozás okosan a Facebookon

Betegségbiztosítás

2012.05.19. 13:26 Szianita

 
 
Tájékoztató az adómentes díjú betegségbiztosítás finanszírozhatóságáról
 
 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében adómentes – a díjfizetés időpontjában – a kifizető által magánszemély javára kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítás díja. Azaz adómentes az említett biztosítás díja abban az esetben is, ha ezt a biztosítást például a munkáltató köti és fizeti a dolgozója javára.

Adózóktól származó információk alapján megjelenőben vannak a biztosítási piacon olyan konstrukciók, amelyek az adómentes díjú betegségbiztosítás intézményét egyes nagy értékű egészségügyi szűrővizsgálatok (ún. menedzserszűrések) finanszírozására kívánják felhasználni. Az előbbi szűrővizsgálatok a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) alapján egyébként adóköteles juttatásnak minősülnek, munkavállaló esetében bérjövedelemként vagy egyes meghatározott juttatásként viselnek közterheket. Az új, visszaélésszerű biztosítási konstrukció lényege az, hogy a biztosító minimális kockázatot vállal, ugyanakkor a konstrukció keretében lehetővé teszi a teljes körű szűrővizsgálatot. Így a szerződő, azaz a kifizető a szűrővizsgálat árát (amely vagy a szűrővizsgálaton résztvevő munkavállalónál vagy a kifizetőnél adóköteles) biztosítási díjként fizeti meg, amely a hatályos szabályok szerint adómentes. Az ilyen konstrukció célja egyértelműen a jogszerűtlen adóelőny elérése.

A betegségbiztosítások jellemzői

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) fogalmi besorolása szerint a betegségbiztosítás a nem-életbiztosítási ágba tartozik. A betegségbiztosítás sztochasztikusan (véletlenszerűen, váratlanul) bekövetkező betegségekre, egészségkárosodásokra (mint biztosítási eseményekre) nyújt biztosítási védelmet, amely védelem keretében fedezetet képez a nem várt esemény miatti, sokszor jelentős összegű kiadásokra.

A betegségbiztosítások esetében biztosítási eseménynek a kockázatviselés időtartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkező betegség, kóros állapot minősül. A kockázatviselés előtt felismert betegségekre a biztosítási védelem nem terjedhet ki, hiszen a már bekövetkezett és a biztosan bekövetkező eseményekre jogszerűen biztosítási jogviszony nem is hozható létre. Ennek különös jelentősége van a biztosítók kockázat-elbírálási gyakorlatának megítélése szempontjából.

Jogszerű magatartást feltételezve a betegségbiztosítás szerves részét képezi az egészségügyi szűrési vizsgálat. Az egészségügyi szűrés a betegségbiztosításhoz a következő módon illeszkedik.

Az egészségügyi állapot felmérése a biztosító kockázatvállalásának nélkülözhetetlen eleme. A kockázat-elbírálás egyébként a Ptk. és a Bit. rendelkezései alapján a biztosító elemi kötelezettsége. A biztosítónak fel kell mérnie a jövőbeni kockázatokat, ennek megfelelően kell kalkulálnia a díjakat, és a jövőbeli biztosítási szolgáltatások teljesítéséhez elégséges tartalékokat kell képeznie. De az egészségügyi szűrési vizsgálatoknak van egy – talán még ennél is fontosabb – másik funkciója is. Az egészségügyi ellátás költsége jelentősen függ attól, hogy a betegségek, a kóros állapotok felismerése a betegségek kialakulásának kezdetén vagy éppen előrehaladott állapotában történik-e meg. A felismerés idejének és a költségek (az egészségügyi kiadások) alakulásának kapcsolata egyértelmű. Ezért a betegségbiztosításoknak elválaszthatatlan részét kell képeznie az egészségügyi protokollok szerinti gyakorisággal elvégzett szűrésnek is. Ez nyilván érdeke a biztosítottnak és a biztosítónak is. A betegségbiztosítások egészségügyi szűrési elemét akár úgy is lehet értelmezni, mint például a vagyonbiztosítások esetében a kármegelőzési vagy a kárenyhítési funkciót. Ezek alkalmazásával kisebb lehet a kár, a kárelhárítás költsége, ezen keresztül pedig a biztosítási díj. Betegségbiztosítások esetében a szűrési funkció ebben az értelemben – közvetve akár – fogyasztóvédelmi funkciónak is tekinthető.

Egy betegségbiztosítás esetében szűrővizsgálat formájában a biztosított magánszemély nem kap semmilyen „ingyenes juttatást” a biztosítótól, lévén, hogy a kalkulált biztosítási díj értelemszerűen e vizsgálatokra is fedezetet nyújt. Ha a biztosítás – tartalma szerint – betegségbiztosítás, annak díja abban az esetben is adómentes, ha olyan biztosításokról van szó, amely esetében a biztosító, illetve az egészségügyi szolgáltató a rá vonatkozó protokollok alapján megköveteli az említett szűrővizsgálatok periodikus elvégzését. Természetesen léteznek olyan betegségbiztosítások is, amelyek díja alacsony és a szolgáltatások erősen korlátozottak, ezért a biztosító szűrővizsgálatokat sem ír elő. Fontos látni, hogy a szűrővizsgálatok indokoltsága, mibenléte annak fényében ítélhető csak meg, hogy egy adott betegségbiztosítás milyen biztosítási eseményekre és milyen összegben nyújt biztosítási védelmet.

A betegségbiztosítások visszaélésszerű alkalmazása

Ha egy adott betegségbiztosítási szerződésben nincs, vagy csak marginális a sztochasztikus elem, tehát nincs, vagy alig van benne valódi kockázatot jelentő biztosítási esemény, és a biztosítási díj – eltekintve a közreműködők adminisztrációs költségétől és hasznától – valójában csak a jelentős értékű szűrővizsgálat ellenértékét ellentételezi, akkor az ilyen betegségbiztosítási szerződés színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul.

Ha a kifizető mégis ilyen szerződés alapján viseli a biztosítás díját, a biztosítási díj nem tekinthető adómentesnek, a díj adókötelezettségét a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani, tehát munkaviszony esetén a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülhet, illetve – az Szja törvény 70. § (1a) bekezdése szerinti esetben – egyes meghatározott juttatásként válhat adókötelessé.

[NGM Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztály: 8608/2012, NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály: 3708509301/2012]

Forrás: apeh.hu

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalkozas-okosan.blog.hu/api/trackback/id/tr724525787

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása