Kata után: átalányadó, vagy Kft?
2013 óta létezett a kisadózó vállalkozók tételes adója, közismert nevén a KATA. Ezt a népszerű adózási formát először csak szigorították, és bár meg nem szűnt, de egy 2022 nyári törvénymódosítással gyakorlatilag beszántották. Csak dióhéjban: katás már csak főállású egyéni vállalkozó lehet, aki –a taxisokat kivéve- csak magánszemélytől szerezhet bevételt. Bár a bevételi értékhatár évi 18 millió forintra emelkedett, az üzleti megrendelők kizárása miatt a kisadózás rengeteg vállalkozó számára immár nem opció.
Biztos, hogy az átalányadó a megoldás?
A kata ellehetetlenítésével sokan azonnal az átalányadóra gondoltak, mint ideális menekülési útra. Nos: sajnos kb. egyetlen dolog biztos, aki korábban katás volt, és most kénytelen más adózási mód után nézni, szinte biztos, hogy a katánál többet fog fizetni. Azaz bármelyik megoldást választja, mindegyik fájni fog. A kérdés az, hogy mennyire.
Látatlanban egyetlen dolgot lehet kijelenteni: nem biztos, hogy mindig, minden esetben az átalányadó a megoldás. Hiszen egyéni vállalkozóként szóba jöhet még a tételes költségelszámolás szerinti, vállalkozói SZJA alatti adózás is. Ha pedig ex-katásként valaki úgy dönt, hogy feljebb lép, és céget alapít, a normál költségelszámolás (TAO alá tartozás) mellett a kisvállalati adót, a kivát is választhatja.
Az átalányadózó ugyanúgy lehet áfa alany, mint bármilyen más adózás alatt működő vállalkozás. Ez azonban az átalányadó alatt szerzett bevételeket, és bevételi értékhatárokat nem érinti, ott mindig, minden esetben nettó, áfa nélküli számokat értünk.Így a kérdésre a jó válasz az, hogy mindig, minden esetben ki kell számolni, hogy a lehetőségek közül melyik lesz az ideális vállalkozási, és adózási forma.
Átalányadó: mi ez, és hogyan működik?
Az átalányadó egy kizárólag egyéni vállalkozók, és mezőgazdasági őstermelők által választható adózási mód. Az átalányadó lényege, hogy van egy –tevékenységtől függően változó mértékű- elismert költséghányad, amellyel a bevétel csökkenthető. Az így keletkező adóalap után kell megfizetni a vállalkozást terhelő adókat azzal, hogy van egy ún. mentesített jövedelemrész. A mentesített jövedelemrész után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
Nagyon fontos, hogy átalányadó esetén főállású vállalkozói tevékenység után ún. havi minimum járulékfizetési kötelezettség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a bevételtől függetlenül a mindenkori minimálbér, vagy garantált bérminimum után a járulékokat meg kell fizetni. Átalányadózásnál fő szabály szerint az elismert költséghányad alapesetben a nettó árbevétel 40%-a. (Fontos tudni, hogy bevétel alatt itt a befolyt, azaz pénzügyileg ténylegesen teljesült bevételeket értjük.) Néhány tevékenység esetén ez az érték 80, illetve pl. kizárólag kiskereskedelmi (bolti, vagy akár on-line, azaz webshop) tevékenység esetén 90%.
Az átalányadó esetében is van bevételi értékhatár. 40%-os költséghányad mellett az éves bruttó minimálbér tízszerese. Ez 2023-ban 27.840.000 forint. Webshop, kiskereskedelemi tevékenység esetén az átalányadó bevételi értékhatára az éves minimálbér ötvenszerese lehet, ami 2023-ban 139.200.000 forint.
Az átalányadó részletszabályairól, azok gyakorlati alkalmazásáról honlapukon ide kattintva olvashatsz.
Igen, érdekelnek a további lehetőségek, és szeretnék helyes tervezéssel több pénzt keresni vállalkozásomból! Szeretném tudni, hogyan érhetem el!
Ezért feliratkozom a hírleveletekre!