Az idei évtől ismét kötelező minden vállalkozásnak a kamarai regisztráció.

Kivonat a 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról törvényből:

Hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, a gazdasági kamarákra, valamint  a gazdasági érdek képviseleti szervezetekre terjed ki.

Elöljáróban fontos rögzíteni, hogy a törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a főtevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és az agrárkamarákra nem terjed ki a hatálya.

További kivételt az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2.§ (2) bekezdése állapít meg, melynek alapján a magán-állatorvosi, az ügyvédi, az egyéni szabadalmi ügyvivői, a közjegyzői és az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet folytatók szintén nem kötelesek nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

Gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő.

A kamarai nyilvántartásba bejegyzett gazdálkodó szervezet részére kötelezően nyújtandó térítésmentes kamarai alapszolgáltatások a következők:

·    tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben
·    üzleti partnerkeresés
·    pályázatfigyelés

A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül  köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

A kamarai nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet jegyezhető be, amely a meghatározott kamarai adatlapot kitöltve és cégszerűen aláírva a meghatározott területi gazdasági kamara részére elektronikus úton vagy papíralapon benyújtotta, valamint a  meghatározott kamarai hozzájárulást megfizette.

Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet az e törvény szerinti kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. A felszólítás eredménytelensége esetén a gazdálkodó szervezetet a főtevékenysége szerint illetékes területi gazdasági kamara a kamarai nyilvántartásba bejegyzi és intézkedik a kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt.

A gazdálkodó szervezet a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni.

A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.

A kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni.

A kamarai hozzájárulás összege évi 5000 forint.
A kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamara részére.

A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás. A kamarai hozzájárulás meg nem fizetése esetén azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be

Már működő gazdálkodó szervezetek 2012. január 1-jétől számított 60 napon belül kötelesek a a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

Területi kamarák listája:
http://www.mkik.hu/index.php?id=71

Adatlap és kitöltési útmutató:
http://www.mkik.hu/index.php?id=5737
 

Boldog karácsonyt kívánunk mindenkinek!

Aki vállalkozó, az tudja, ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres legyen, mennyi mindennek kell megfelelni, mennyi mindent kell „jól” csinálni, milyen sok körülményt kell mérlegelni egy-egy üzleti döntés meghozatalánál. Ahhoz, hogy vállalkozásunkat sikerre vigyük, már a tervezés fázisában körültekintőnek kell lenni, és működés közben is folyamatosan tekintettel kell lenni a vállalkozás lehetőségeire, teherbíró, kockázattűrő képességére, és a jelen, valamint a jövőbeni piaci kilátásokra.
Ideális esetben egy vállalkozás indítását alapos, és körültekintő üzleti, és pénzügyi tervezés előzi meg. Ennek nagyon fontos része a vállalkozás jövőbeni lehetőségeinek felmérése is. Természetesen ez sem nyújt 100%-os biztonságot, elég csak a legutóbb, 2008-ban kirobbant általános pénzügyi válságra, és az azt követő gazdasági visszaesésre gondolni.
Definiáljuk hát, jelen esetben mit értünk válsághelyzeten, illetve válságon.

A vállalkozás szempontjából válsághelyzet lehet, ha a cég biztonságos működése veszélybe kerül, például vevők/ partnerek nemfizetése miatt, vagy a cég a rossz szervezés, vezetés miatt kerül válságos helyzetbe, de ezt okozhatja az is, ha a vállalkozás termékei/ szolgáltatásai iránti kereslet hirtelen lecsökken.
Ez utóbbi általában összefügg azzal, ha a gazdaság egésze kerül válságba, és a fizetőképes kereslet csökkenése visszahat a vállalkozás működésére. Sok esetben azonban egy vállalkozás akkor is bajba, válsághelyzetbe kerülhet, ha látszólag a piaci körülmények ezt nem indokolnák. Általánosságban elmondható, hogy kellő körültekintéssel a vállalkozás hibás működtetéséből/ működéséből adódó válsághelyzetek szinte minden esetben megelőzhetőek, a külső körülmények előidézte problémák nem, de a vállalkozásra gyakorolt hatásuk tompítható. Lássuk, hogyan előzhetőek meg, illetve kezelhetőek az egyes problémák.
Mindegyik eset, körülmény más és más beavatkozást igényel.
 
Hogyan előzhető meg a vállalkozás saját hibáiból történő válsághelyzetbe kerülése?

Számos fórumon olvasható, egy üzleti ötlet megvalósításának egyik első, és nagyon fontos eleme a körültekintő üzleti és pénzügyi tervezés. Ennek során megvizsgáljuk a cég által eladni kívánt termékek/ szolgáltatások piacait, az azokban rejlő lehetőségeket, és azt, hogyan, milyen eszközök és erőforrások használatával, bevetésével valósíthatjuk meg céljainkat.
Az üzleti tervezés során kiemelten fontos a vállalkozás jövőjének pénzügyi szempontból való megtervezése, az, hogy mekkora, és milyen időtávban történő befektetésre van szükség, és mikor, mennyi bevételre számítunk. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, mik azok az állandó költségek, melyeket akkor is fizetni kell, ha egyáltalán nincs bevételünk, vagy az a tervezetthez képest később érkezik meg. Amennyiben vállalkozásunkat hitel, vagy egyéb külső forrás igénybevételével indítjuk, legyünk különösen körültekintőek. Nagyon fontos, hogy már itt számoljunk tartalék képzésével, melyből átvészelhető a pénzügyi szempontból nehéz időszak.
Sokan az üzleti tervezést hajlamosak a számokkal való öncélú játszadozásként felfogni. Nincs igazuk. Kétségtelen, fölösleges kiadásnak tűnhet, de még mindig olcsóbb, ha időben kiderül belőle, hogy az elképzelt üzleti ötlet gazdaságilag életképtelen, vagy hibás, mint az, ha valakinek egy rosszul felépített, folyamatosan veszteséget termelő vállalkozásra rámegy akár a teljes egzisztenciája. Röviden: már a tervezés fázisában számoljuk ki, hogy mi történik abban az esetben, ha költségeink 20%-kal meghaladják a tervezettet, bevételeinknek pedig csak a 80%-a érkezik meg.
Rengeteg vállalkozás a ma sajnos az üzleti életben eléggé elterjedt nem fizetés áldozatává válik, márpedig egy bizonyos szint után egyetlen cég sem képes kintlévőségeinek finanszírozására. Gondoljunk bele: ha egy cég elvégezte a munkáját/ eladott egy terméket, és kiállította róla a számlát, de annak ellenértéke nem érkezik meg, attól függetlenül a számla Áfa-és egyéb adótartalmával az adóhatóság felé el kell számolni. Ezen kívül fizetni kell az általunk igénybe vett szolgáltatás, energia, munkaerő árát, és még egyéb költségeket.

Természetesen minden új üzlet kockázattal jár, de ezeket a kockázatokat csökkenteni lehet. Amennyiben új vevővel kötünk szerződést, és halasztott fizetési lehetőséget kér, vizsgáljuk meg az adott vevő fizetési képességét és hajlandóságát. Erre a célra ott vannak az interneten elérhető, ingyenes céginformációs adatbázisok, illetve –némi térítési díj fejében- fordulhatunk különféle egyéb céginformációs szolgáltatókhoz, akik az ingyenes adatbázisokban fellelhető adatoknál részletesebb tájékoztatást tudnak adni. Ha szükséges, kérjünk biztosítékot bankgarancia, készfizető kezesség, vagy egyéb formában. Gondoljuk végig, hogy mekkora az az összeg, amit esetleges nemfizetés esetén vállalkozásunk finanszírozni képes.

Ne feledjük: ha nem kötünk üzletet, még mindig jobb, mint ha olyan üzletet kötünk, ami bevételt nem, csak költséget jelent.

Rengeteg cégnek egyszerűen fogalma sincs arról, hogy „mennyi pénze van”. Magyarul nem követik naprakészen, hogy egy már kiállított számla ellenértéke beérkezett –e, ha nem, mennyit, és miért késik. Ha egy partner késik a fizetéssel, minél előbb lépjünk, tudakoljuk meg a késés okát. Jegyezzük meg: minél hosszabb a fizetési késedelem, annál kisebb az esély rá, hogy a partner fizetni fog. Ha szükséges, vegyük igénybe követeléskezelő cég közreműködését. Ugyan ilyen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mire költjük cégünk pénzét, folyamatosan keressük a lehetőségeit annak, hogy költségeinket csökkentsük. Ennek természetesen nem szabad a cég működésének rovására menni, de egy elvégzett költségelemzés rá tud mutatni azokra a területekre, ahol megtakarítás érhető el. Ahhoz, hogy cégünk pénzügyi helyzetét naprakészen nyomon tudjuk követni, fontos, hogy mind a kimenő, mind a bejövő számlák, ill. azok fizetési határidejét pontosan tartsuk nyilván.

Összefoglalva: ha a vállalkozás indítását gondos tervezés előzte meg, vállalkozásunk adminisztrációját pontosan vezetjük, tisztában vagyunk annak mindenkori pénzügyi helyzetével, nem vállalunk a cég teherbíró képességét meghaladó kötelezettséget, és rendelkezünk tartalékkal a nehezebb időszakokra, máris sokat tettünk cégünk hosszú távon is biztos működéséért.

Sok kis cég esetében felmerül a kérdés, hogy ki végezze el ezeket a feladatokat, hiszen sok cégnél örülnek, ha a napi teendőket el tudják látni, de tervezéssel- elemzéssel nem foglalkozik senki. Jobb esetben rábízzák ezt a cég könyvelőjére, de az itt felsorolt tevékenységek nagy része nem könyvelői feladat. A másik probléma, hogy sok cégnél jelen helyzetben örülnek, ha a feltétlen szükséges kiadásokra van pénz.
Ennek ellenére mégis azt tanácsoljuk: érdemes felkeresni egy kisvállalati tanácsadó céget, ahol részletesen elmondják, a cikkben említett dolgokra miért van szükség, és tanácsot adnak, illetve elvégzik a szükséges tervezést, elemzést. Ennek természetesen ára van, de lényegesen olcsóbb, mintha a cég a nem megfelelő működés miatt tönkremegy, és felszámolás, esetleg végelszámolás alá kerül.
 

Ez az írás a blog.uzletiajanlatok.hu oldalon is megjelent, itt.

 

A bejegyzés átköltözött a honlapunkra. Kattints ide érte.

A bejegyzés frissítés alatt.

A bejegyzés átköltözött a honlapunkra. Kattints ide érte.