A cím ne tévesszen meg senkit, az, hogy a bankok pontosan milyen szempontok szerint minősítik a vállalkozásokat, ha hitelt szeretnének felvenni, természetesen titkos.
Hitelfelvételkor vizsgálják a vállalkozás gazdasági előéletét, azt, hogy a cég honnan, milyen bevételekre tett szert, fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tett–e, hiszen ezek a dolgok előrevetítik a cég adósként is várható viselkedését. Most ezt a témát járjuk körül, azt, hogy a vállalkozás könyveléséből ezek a dolgok hogyan olvashatóak ki. Azt a kimutatást, ami nyilvántartja, hogy egy cégnek mennyi bevétele van, milyen jellegű és mennyi a kiadása, tartoznak–e a cégnek, ha igen, akkor mennyivel, illetve mennyi és milyen jellegű tartozása van a vállalkozásnak, főkönyvi kivonatnak hívjuk.
Nézzük először a legfontosabbat, a vállalkozás bevételeit. Vizsgálni szokták, hogy a bevételek kitől, milyen vállalkozásoktól származnak, és a bevétel mekkora része érkezik a cég legnagyobb 5-10 vevőjétől. Ez azért fontos, hiszen ismert tény, egy vállalkozás bevételeinek nagy része általában néhány „törzsvásárlótól” származik, azonban ha ezek közül egy, vagy több kiesik, akkor azonnali és jelentős bevételcsökkenés várható. 
Cserében viszont a bejáratott üzleti partnerekre mint pontosan fizető, és biztos bevételi forrásra lehet tekinteni. Ezért előfordul, hogy a bank kéri legfontosabb vevőink mérlegét, eredménykimutatását is, hogy meg tudjon győződni arról, ők is stabilan működő cégek, és – ésszerű kockázatot feltételezve – feltételezhető, hogy hosszú ideig fizetőképes partnereink maradnak. Fontos tudnivaló, hogy sok bank csak a vállalkozás bankszámlára érkező bevételét veszi figyelembe, ami annyiban érthető, hogy csak ezen a módon igazolható 100%-ig hitelt érdemlő módon, hogy az általunk „bemondott” bevétel tényleg be is érkezett. Az is előfordulhat, hogy részletes vevő-listát kérnek tőlünk bevételeink alátámasztására, melyet a könyvelésünkben található vevő-nyilvántartással tudunk igazolni. Ezeknek a számoknak azonban egyezniük kell a főkönyvi kivonatban található számokkal, ezért a főkönyvben semmiképpen ne tüntessünk fel valótlan, a ténylegesnél magasabb bevételt.
Nem szerencsés dolog, ha cégünknek túl sok a fizetési határidőn túli vevő-követelése. Ez ugyanis azt jelenti, hogy sok olyan számlánk van, amit ugyan kiállítottunk, de az ellenértékét még nem kaptuk meg. Ez azt feltételezi, hogy megbízhatatlan, rossz vevőink vannak, a tőlük várható bevételek rosszul tervezhetőek, esetleg meg sem érkeznek, ami veszélyeztetheti a hitel visszafizetését. Emellett megkérdőjelezi a cég vezetésének hozzáértését is. Azt a képet sugallja, hogy a vállalkozást nem kellő körültekintéssel vezetik, nem vizsgálják eléggé a vállalkozás azon partnereit, akiknek halasztott fizetést engedélyeznek, márpedig a hitelező szempontjából ez is egy kockázati tényező.
Lássuk a kiadásokat. Egy vállalkozás legfontosabb kiadásai általában a vállalkozások által használt eszközök, anyagok és igénybe vett szolgáltatások költsége (pl. szerszámok, alapanyag, áru, energia, telefon, biztosítás), a munkabérek, a fizetendő adók, járulékok és az esetleges hiteltörlesztések, lízingdíjak. Ahhoz, hogy hitelt kaphassunk, a cég bevételének az eddig meglévő költségeken felül még a hiteltörlesztés összegét is el kell bírnia. A költségek között természetesen lehetnek olyanok, amik egyszeri, nagyobb kiadást jelentenek, például vásároltunk egy nagyobb értékű gépet, ingatlant, járművet. Ez az adott évben nyilván rontja vállalkozásunk mérlegét, mivel azonban eseti, nem rendszeres kiadásról van szó, a bank ezt általában figyelembe veszi.
A kiadások összegén túl fontos, hogy azokat pontosan, határidőre fizessük, azaz lehetőleg ne legyen lejárt fizetési kötelezettségünk. Ha ugyanis túl sok a határidőre ki nem fizetett tétel, az két dolgot feltételez: vagy anyagi problémái vannak a cégnek, ezért nem tud határidőre fizetni, vagy pontatlan a pénzügyek nyilvántartása, ami hosszabb távon szintén veszélybe sodorhatja a cég működését. Ezt pedig szintén nem nézi a bank jó szemmel a hitelkérelem elbírálása közben.
A főkönyvi kivonat mellett a cég bankszámlakivonata az, ami sokat elárul a vállalkozás működéséről. Ha a bankszámlakivonaton fedezethiány miatt visszautasított tételek vannak, azaz a vállalkozás számláján nem állt rendelkezésre elegendő pénz arra, amit ki kellett volna fizetni, általában két dolgot jelenthet. Vagy egész egyszerűen a cégnek nincs elég pénze, vagy nem követik megfelelően nyomon a bevételek és a kiadások várható összegét és időpontját, nem fordítanak kellő figyelmet a cég likviditására. Ez sem vet jó fényt a vállalkozásra.
Látható tehát, hogy a pontosan vezetett, valós adatokon alapuló könyvelés, és a bevételek-kiadások pontos nyilvántartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a hitelkérelmünk elbíráláshoz szükséges adatokat a banknak meg tudjuk adni. Az, hogy ez így lehessen, részben a könyvelő, részben a vállalkozás vezetőjének a felelőssége. A nyilvántartások precíz, naprakész vezetése a könyvelő felelőssége, az ehhez szükséges adatok, bizonylatok határidőre történő rendelkezésre bocsátása pedig a vállalkozás vezetőjének felelőssége, egyben jól felfogott, saját érdeke.
Az elvárások között szerepel általában egy megfelelően elkészített 
Az érem másik oldala, vajon miért kerül egy vállalkozás pénzügyileg nehéz helyzetbe, miért jut el a felszámolásig? Ilyenkor mindenki szeret a kedvezőtlen külső körülményekre, és a már említett körbetartozásra hivatkozni, azonban sok esetben felmerül a tulajdonos, vagy a vállalkozás vezetőjének felelőssége, esetleges hozzá nem értése is. Sok vállalkozást anélkül indítanak el, hogy legalább minimális szinten vizsgálnák, a végezni kívánt tevékenység egyáltalán gazdaságilag életképes–e, és működés közben sem követik kellő figyelemmel nyomon a cég pénzügyi helyzetét, nem fordítanak elegendő figyelmet az üzleti partnerek vizsgálatára, arra, hogy kivel kötnek üzletet, holott erre ma már az interneten több, ingyenesen hozzáférhető adatbázis is rendelkezésre áll. Ez, és a kedvezőtlen gazdasági környezet pedig sok céget hoz kilátástalan helyzetbe.
