Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0620-413-1281 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Igen, szeretném, hogy ötletemből forint legyen!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megtudd, hogyan! Tervezzük, és csináljuk meg együtt üzletedet!

Vállalkozásodról írok érthetően és szórakoztatóan. 


Vállalkozás okosan a Facebookon

Üzleti tervezés: így fejleszd nyereségesre vállalkozásodat – 15 lépés, amivel eléred, hogy bármikor leugorhass az Adriára vitorlázni, III. rész

2018.07.26. 09:25 prosequor

  

11. A halálzóna

A halálzóna egy magashegymászásban használt fogalom. Magas hegyek megmászásakor (magas: <4000 méter) a magassághoz a hegymászók szervezetének alkalmazkodni (akklimatizálódni) kell. Évtizedek alatt az a gyakorlat alakult ki, hogy annyi nap akklimatizációra van szükség, ahány ezer méter magasságban vannak. 

Kivéve a halálzónát. Ennek magasságát a szakirodalom 7000-7500 méterre teszi. Ez az a magasság, amihez –legyen valaki bármennyire jó fizikai állapotban – szervezete akkor sem tud alkalmazkodni. Ebben a magasságban a túlélés nagyon sokszor már a szerencsén is múlik.  

Márpedig a szerencse az üzleti tervezés során nem tervezési tényező. Vállalkozóként előre látnod kell, mi történik veled 7000 méter fölött.


Tapasztalatunk szerint sok, egyszemélyesként induló vállalkozás akkor kerül ide, mikor eléri, majd meghaladja a 8-10 fős létszámot, és/vagy árbevétele pedig átlépi az éves nettó 100 millió körüli lélektani határt. 

Ez az a kritikus pont, ahol sajnos sok cég, és cégvezető elvérzik.

Vállalkozóként, cégtulajdonosként szerencsére a hegymászóknál lényegesen jobb helyzetben vagy. Velük ellentétben megfelelő tervezéssel fel tudsz készülni, hogy a halálzóna számodra ne legyen végzetes. Úgy, hogy neked semmit nem kell a szerencsére bíznod.

Amennyiben eldöntötted, hogy vállalkozásod fejlesztését ebbe az irányba viszed tovább, tudatosan készülnöd kell rá. A felkészülést legalább fél, de inkább egy évvel azelőtt kezdd meg, hogy ideérnél. 

Az biztos, hogy a napi, operatív munka kisebb-nagyobb részét át kell adnod. Mellette látnod kell vállalkozásod következő fél-egy évét. Tervezned kell. Nem, nem akkor, mikor már ott vagy. Előtte.

  
Ezért kell delegálnod

Ekkora cégméretnél már egész egyszerűen nem tudsz mindent egyedül csinálni. Jó pár olyan dolgot, amit eddig te csináltál, át kell adnod másnak. Delegálnod kell.

Tipikus hiba, hogy vezetőként nagyon sokan azt gondolják, mindent nekik kell csinálni, mindenről nekik kell dönteni.Főleg ez előbbi az egyik lehető legnagyobb pazarlás, amit saját magad, és céged ellen elkövethetsz.

Ha delegálsz, teremtsd meg a feltételeit annak, hogy munkatársaid is azzal tudjanak foglalkozni, ami a dolguk. Vezetőként ez a te dolgod, a te felelősséged. 

Amiért fizeted őket. Ugyanis ez a fizetés annak az ára, hogy ők munkájukkal pénzt tegyenek a zsebedbe. A 7. pontban foglalkoztunk az időd értékével. Nem csak a te időd, de munkatársaidé is drága. A te felelősséged annak megteremtése, hogy el tudják végezni azokat a feladatokat, melyekkel megbíztad őket. 

 

Ne húszezressel gyújts tüzet

Volt nálam konzultáción egy környezetbarát, kifejezetten high-tech, így nyilván nem alsó árkategóriás épületgépészeti rendszereket tervező és kivitelező vállalkozás vezetője. A beszélgetés során kiderült, van egy mérnök munkatársa, nyilván ennek megfelelő fizetéssel. A munkaköre árajánlatok, dokumentációk készítése, illetve a folyó munkák költségeinek ellenőrzése volt. 

Ehhez képest munkaidejének legalább a felében lóti-futi, illetve kb. adatrögzítői, asszisztensi szintű feladatokat látott el. Jól látod: ez pontosan olyan, mint újságpapír helyett húszezresekkel tüzet gyújtani. Felesleges pazarlás. Megteheted, lelked rajta. Csak utána ne mást hibáztass, ha ott állsz pénz nélkül, pontosabban a céged beleállt a földbe, és nem érted, miért.

A cég cash-flowja simán elbírta volna két-három feladat kiszervezését, vagy egy új alkalmazott felvételét. Ez biztosíthatta volna a további növekedést. Semmiféle intézkedés nem történt, mivel az „drága” lett volna. Ez volt az a pont, amikor udvariasan elköszöntem. 

Ha már ég a tűz, és a cégvezető tüzelő helyett húszezreseket kíván dobálni rá, mert csak, ott nekem nincs dolgom.

 


Az üzleti- és pénzügyi tervezésről, arról, hogy mit kell tenned azért, hogy idáig eljuss, és innen tovább lépj, beszéltünk. Ha jól végezted, tisztában vagy vele, van-e víz a medencében, amibe ugrani készülsz. Víz van, az ugrás sikerült, most már csak úsznod kell. Egyben tudomásul venni, innen nem egyedül úszol.

One-man showból végérvényesen vállalkozást, csapatjátékot kell csinálnod.

 

Az évek alatt három fő okot láttunk, amiért ez nem működött

 

Mindenhez IS értés 

Köztudott, hazánk a tízmillió szövetségi kapitány/adótanácsadó/táplálkozási szakértő/webfejlesztő, stb. országa. Attól, hogy valaki vállalkozó lesz, nem változik meg egy csapásra a gondolkozása. Mivel jobban ért hozzá, miért bízná másra?   

Pénzhiány

Induló vállalkozásnál, ahol minden fillér számít, egy ideig teljesen indokolt és érthető a dolog, hogy amit lehet, próbálsz készpénzkímélő módon megoldani. Hahó: ez már régen volt. Most már nem lehet kifogás.

Információ hiánya kiszervezésről, delegálásról 

Valós félelem. Nem csináltál még ilyet, ellenben hallottál egy csomó rémtörténetet. Persze, hogy félsz.Sok éves tapasztalatunk, hogy ez az a pont, ahol sok konkurensed megreked. Te ne tedd. Ha a 3 közül bármelyikben magadra ismersz, céged érdekében változtass rajta.


Feladat – hatáskör – számonkérés

A házi feladat innentől látszólag egyszerű: fent említett három pont kidolgozása és beüzemelése cégedben. 

Árbevételed, és nyereséged növekedése értelemszerűen a korábbinál több feladat elvégzésével jár együtt. Ez több ember szervezett, adott esetben összehangolt és ellenőrzött munkáját követeli meg. Pontosan tisztázott feladat-, és felelősségi körökkel. 

Szépen lerajzoltad a szükséges a folyamatokat. Tisztában vagy a munkaerőigénnyel, és azzal is, hogyan ellenőrizz. Már csak végre kell hajtanod.


Feladatok

Céged működésének ismeretében tudod, mi mindent kell megcsinálni. Először ezeket szedd össze. Döntsd el, melyiket hogyan oldod meg: ehhez a 14. pont ad még segítséget neked. 

Hatáskörök (felelősségi körök)

Megvannak az elvégzendő feladatok. Legyen szó alkalmazottról, vagy külső szolgáltatóról, pontosan rögzítsd, kinek mi a feladata, miért felel. Alkalmazott esetében értelemszerűen munkaszerződéssel, külső szolgáltató esetén megbízási, vagy vállalkozói szerződéssel. Jogi axióma, hogy minden szerződés annyit ér, amennyit be lehet tartatni belőle. Ettől még csinálj minél pontosabb szerződést, erre ne sajnáld a pénzt.

Ellenőrzés

Ha egy feladat végrehajtását kiadtad, ellenőrizd. Ez szintén elsődlegesen a te felelősséged. Neked kell felállítani az ellenőrzés, a beszámoltatás rendszerét a cégedben. Alapelv, minél rövidebb idő telik el egy hiba keletkezése óta, annál könnyebb megtalálni, és az okát kideríteni. Bónusz: minél hamarabb lépsz, annál kevesebb pénzed bánja. 

 

Megtörtént eset: ketten vittek egy céget. Egyikük felelt a napi munkáért, a szakmai dolgokért. A másik intézte az adminisztrációt meg a pénzügyeket. Az egyikük mindennemű kontrollja nélkül. Idővel mindenféle hivatalos levelek érkeztek. Beszállítóktól, a NAV-tól, bírósági végrehajtótól: a cég nagyjából mindenkinek tartozott. 

Másik ugyanis nagyjából az utolsó utáni forintot is kilopta a cégből. Ami rendszeres ellenőrzéssel simán megelőzhető lett volna. 

Ha úgy érzed, elég gazdag vagy hozzá, te se ellenőrizz.       

 

Ezért kell tervezned

Mire idáig eljutsz, ideális esetben pontosan tisztában vagy vele, mi történik vállalkozásodban. Ismered főbb folyamataidat, azok idő- és költségvonzatát.

Van egy többé-kevésbé kialakult működési- és kontrolling-rendszered. Azaz kidolgoztad és aktualizáltad üzleti terved működési, és személyzeti terv részeit.

Vállalkozásodnak ebben a fázisában üzleti tervednek ez a két része kulcsfontosságú résszé lép elő. Jól tervezve sok-sok pénz marad a zsebedben, ha nem foglalkozol vele, jó pár köteg húszezrest dobálsz majd el feleslegesen.

Működési terv: üzleti tervednek azon része, amely bemutatja, honnan szerzed be, vagy hogyan állítod elő/végzed el vállalkozásod termékeit, szolgáltatásait.

Saját célra írt üzleti terv esetén nagyon fontos eleme lesz kontrollingodnak, illetve pénzügyi tervezésednek. Swot elemzésed (részletesen a 15. pontban) elkészítéséhez is nélkülözhetetlen.

Ha hitelért mész, ott a banki kockázatelemzésnél fogják szétkapni ezt a részt. Ennek roppant egyszerű, prózai oka van: a felvett hitelt vállalkozásod bevételéből fizeted vissza. Bevételed keletkezésének egyik feltétele, hogy legyen mit eladnod, szolgáltatnod. Ha ezek folyamatossága ésszerű kockázatok mellett nem biztosított, akkor rizikós adósnak számítasz, ennyi.

 

Személyzeti terv: üzleti tervednek ebben a részében mutatod be vállalkozásod tulajdonosi szerkezetét, kulcsembereit. Itt ismerteted azt, hogy kinek mi a beosztása, a feladata a cégnél, és ki alá/fölé van rendelve.

Magadnak történő tervezésnél egyik fő szempont a munkaerőigény áttekintése, rögzítése. A másik fő szempont munkatársaid feladatköreinek és alá-fölé rendeltségi viszonyának ismertetése.

Bank, vagy befektető a kidolgozott koncepció részeként mindig egy kicsit egy csapatot is finanszíroz. Ez azt jelenti, akkor ad pénzt, ha úgy látja, az anyagi mellett a szükséges humán tőke is biztosított. Rendelkezésre áll cégedben az a szaktudás, ami a befektetést profittá tudja konvertálni. Ezért ide készített üzleti tervedben be kell mutatnod vállalkozásod kulcsembereinek szakmai életútját, elért eredményeit. Ha alvállalkozókat, külsős partnereket veszel igénybe, akkor értelemszerűen róluk ugyanezt.

Ide kattintva egy kérdéssort tudsz letölteni, mely segít neked üzleti terved ezen két részét kidolgozni. (10. sz. melléklet)

   

Múlt – jelen - jövő

Ezen adatok, tervek egy része a múlt, egy része a jövő. A múltbeli adatok fontosak, mert immáron tények, és nem feltételezések. Ezért támaszkodni tudsz rájuk a jövőbeni tervezés során.

Vállalkozásod olyan, mint a foci: előrefelé játszod. Ha akkor kell gondolkoznod, hogy mit is csinálj, mikor ott állsz a kapu előtt, mikor már helyzet van, az késő. Tervezz, készülj előre.  

Legyen két-három forgatókönyvre kidolgozott terved. Mindegyikben legyen benne a várható munkaerő- és finanszírozási igény. Ha ez megvan, tudod, merre mész tovább. Vállalkozásod fejlődése, rosszabb esetben csak túlélése nem a szerencsén múlik majd.

Öt egyszerű kérdés vállalkozásodról:

 

  • Hogyan alakult az elmúlt időszakban (3 év, vagy 8 negyedév, vállalkozásod korától függően) az árbevétel/adózás előtti eredmény aránya?
  • Hogyan alakult ezen időszakban egy vevőd megszerzésének a költsége?
  • Mennyi az átlagos vevőköltés?
  • Adott költségszerkezet mellett mi az a minimális árbevétel, amire szükséged van most/szükséged lesz 1 év/2 év múlva?
  • Ha a jelenleginél 30%-kal több vevőt kellene kiszolgálnod, hogyan oldanád meg?

Ha fenti 5 kérdésből legalább háromra nem tudod azonnal a választ, akkor vakon repülsz. Nem tudod, mi történik cégedben. Nem tudod, adott fejlődési pálya mellett cégedben mi lesz egy, másfél év múlva.

Pénzt veszítesz, ha akkor állsz majd neki tervezni, mikor már csinálni kéne.

 

12. Finomhangolás, újratervezés

Mikor ide eljutsz, ha még nem tetted meg, elő kell venned komplett üzleti tervedet, leporolni és aktualizálni. 

Nem, egyáltalán nem azért, mert korábban rossz üzleti tervet írtál.

Hanem azért, mert az induláshoz képest csomó minden most már máshogy van vállalkozásodban. Ezt pedig le kell követned, át kell látnod.

Ez pedig csak üzleti, és főleg pénzügyi terved felülvizsgálatával lehetséges. 

 

A tervezés drága! (Nem)

Igen, pénzbe fog kerülni. 

Sajnos nagyon sokszor nem csak laikusoktól hallom azt, hogy de hát úristen! A tervezés drága! Mégpedig tök drága!

Az. Hát még a hiánya, az milyen drága lehet.

Tapasztalataink szerint általában évi 50-60 millió forint körüli éves árbevétel az a határ, mikor egy csomó mindent újra át kell tekinteni, számolni. Esélyes, hogy ez nálad is így van.

Ha azt mondom, ennél a cégméretnél simán elmehet tervezésre, különféle átvilágításokra éves bevételed 1-2%-a, sokkot kapsz. Hiszen 100 milliós árbevétel esetén ez a 2% 2.000.000 forint. Első hallásra rengeteg. 

Tavaly ősszel átnéztük pénzügyi szemmel egy ügyfelünk vállalkozását. Csak az adózáson sikerült teljesen legálisan évi kb. 800.000 forintot találni, az előző évek 40-60 milliós árbevételéhez képest. És van még a cégben tartalék. Még mindig sokallod ezt az összeget?

Egy Macbook ára durván félmillió forint. Sokan megveszik, mert menő. Ha arra költesz el 500 ezret, azzal hosszú távon mennyi pénzt keresel a cégednek? Igen, pontosan nulla forintot

Ha ugyanezt tervezésbe fekteted, az simán visszahozza évente két Macbook árát. Vagy egy jobbféle családi nyaralásét.

Jegyezd meg: nem táblázatokra, meg auditra, meg szoftverre költöd ezt a pénzt. Arra fordítod, hogy nyugodtan elmehess vitorlázni. Arra, hogy több időd maradjon. Ami alatt akár pénzt is kereshetsz, hiszen ezért vállalkozol. 

Tény, hogy elsőre soknak tűnhet egy pénzügyi terv akár 4-600 ezer forintos munkadíja. Ami mellé gyakran jönnek további kiadások. Költened kell piackutatásra, hiszen egy termékeddel, szolgáltatásoddal fejlődni akarsz. Ehhez új marketingstratégiára, és annak kivitelezésre lesz szükséged. Ez sincs ingyen.

 
Adózz! Fizess!

Oké, de mennyit? Nem lehetne kevesebbet? De. Simán lehet. Tipikus fejlődési pálya lehet az, hogy valaki elkezdi katás egyéni vállalkozóként, majd ahogy megéri, céget alapít. Esetleg a meglévő vállalkozása mellé. Ilyenkor általában tételes költségelszámolás szerint adózó Kft jön létre. 

A katával egy időben, 2013-ban vezették be a Kivát, a kisvállalati adót. Bár népszerűsége messze elmaradt a várttól, mostanra mértékének csökkentése okán –főleg árbevételarányosan magas bérköltséggel bíró cégeknek- megfontolandó alternatíva lehet. Ha legalább 4-5 embert foglalkoztatsz, érdemes kiszámolni, jobban jársz-e vele. 

Erre egy részletes bevétel-költségelemzés (pénzügyi tervezés) után lehet válaszolni, saját érdekedben egy adótanácsadó bevonásával. Az ő munkadíja szintén egy egyszeri, ámde sokszorosan megtérülő kiadásod lesz.

Hogy ne érjen meglepetés, ezen a szinten simán számolhatsz akár 300-350 ezer forintos munkadíjjal. Cserébe egy 100-150 millió éves nettó forgalmat hozó cégnél akár évi 2-3 milliós adómegtakarítás is elérhető, teljesen törvényes módon.

A Te döntésed, hogy befizeted, vagy mostantól inkább megtartod magadnak.    

 

Havi 1 millió forint a tiéd. Kell?

Oké, eldöntötted, hogy tervezel. Ahogy azt is, hogy bevetsz egy újabb csodafegyvert: vállalatirányítási (ERP) rendszert fogsz használni. Merthogy vevőnyilvántartásod (CRM), meg valamiféle pénzügyi nyilvántartásod már van, igaz?

Itt álljunk meg egy pillanatra. Egy jó rendszer bevezetése nem olcsó. Szándékosan nem a drága szót használom. Azt mondom, magas egyszeri kiadást jelenthet.


Hogy megéri-e? Igen! 

Ezen a szinten céged árbevétele legyen csak 50 millió forint/év. Havi 22 munkanappal és 8 óra munkaidővel számolva ez óránként 23.674 forint. Tegyük fel, van 5 alkalmazottad. Fejenként és naponta csak fél órájuk megy el azzal, hogy adatot, információt keresgélnek, mert több helyről kell összebogarászni. Ez 5 embernél napi 2,5 óra kiesést jelent. Ez alatt az idő alatt biztosan nem csinálnak pénzt. Ez a két és fél óra neked egész pontosan 59.185 forint bevételkiesést jelent. Egy hónap alatt kicsit több, mint 1,2 millió forint. 

Te mit tennél ezzel a pénzzel? Kidobálod az ablakon, mint eddig? Vagy inkább télen elmész belőle síelni egy jót, nyáron pedig valahová a tengerpartra a családoddal? Csak rajtad múlik.

Rövid keresgélés után pl. a következő ajánlatot találtam az interneten: felhőalapú igénybevétel esetén 5 felhasználónál a havidíj 17.000 forint + áfa. Az 1,2 milliónak nem egész 1,5%-a. Természetesen szükség lehet mellé némi kiegészítésre, egyedi fejlesztésre.

Legyen ennek egy egyszeri, 2-300 ezer forintos költsége. Még mindig bőven millió alatt vagyunk. Ugye, nem kell folytatnom?

 

A költségcsökkentés hamis mítosza

Időről-időre visszatérő téma. Külön „iparág” épült rá. Vegyedmegezt, csakittcsakmost 5000 forinttal olcsóbb havonta. Vagy havi 10.000 forintért felrúgsz egy régóta tök megbízhatóan működő alvállalkozói kapcsolatot, mert jött valaki, lyukat beszélt a hasadba, oké, legyen, mostantól csinálja ő. Sajnos sokszor kiderül, a végén a többszörösébe kerül.

A másik gyakori jelenség: a hatékonyság növelését rosszul értelmezve valaki nekiáll szételemezni a vállalkozását. Látja, hogy úristen, erre elmegy 4 millió, arra 12, oda kifizetek 7,5 milliót évente, hát nehogy már ne lehessen olcsóbban! Máris többet fogok keresni! Lehet. Mindent lehet, legfeljebb nem érdemes.

Ezt a mondatot nyomtasd ki, keretezd be, vésd kőtáblába, bármi: egy alapjaiban hibás üzleti modellt, rossz cégstruktúrát költségcsökkentéssel még soha, senki nem rázott gatyába! Kiadások megnyirbálásával még senki nem vitt pluszba ilyen céget.

 

Nézzünk egy gyors példát, gyors matekkal:

Egyik ügyfelünk cége, 2016-ban 47 milliós nettó árbevétel, nagyságrendileg 13 milliós bérköltség, és 22 milliós anyagköltség + igénybe vett szolgáltatás mellett. A további költséget jelentő amortizáció most irreleváns. 

Tegyük fel, időt, energiát nem kímélve lefaragják a működési költségeket 5%-kal. A 35 milliós összköltség csökken 1,75 millióval. Azaz ennyivel nő a cég nyeresége. Ebből társasági adót fizetsz, ha osztalékként kiveszed, további 29% adó jön rá. A két tétel összesen 157.511, és 461.825 forint. 

Így a végén 1.130.664 forintért bohóckodtál. 

Az ajánlatkérésekre, tárgyalásokra, szerződéskötésekre, új alvállalkozókkal való együttműködés beüzemelésére elment egy csomó idő és erőforrás. (Ha emiatt csak egy embert veszel ki a munkából, aki ezzel foglalkozik, máris bevételt is csökkentettél. Ha csak nem a többiek dolgoznak helyette addig, túlórában, ahol nő a hibázás valószínűsége, aminek anyagi vonzata lehet, mármint a bérpótlékon kívül.)

 

Ugyanezen idő alatt szerezz csak 3 új ügyfelet, legyen csak 5 milliós egy-egy szerződés. Példánkat tekintve teljesen reális adat. A beszámolóból könnyű a megadott költségek ismeretében profithányadot számolni (feltételezve, hogy a profit a bevétellel lineárisan mozog): 25%, így 15 milliós árbevétel esetén 2.250.000.

És ez csak az egyszeri, első bevétel, és annak haszna. Költségcsökkentésből még soha, senki nem szerzett egyetlen új vevőt sem. Jó marketinggel igen. Meglévő adataidra támaszkodva tudsz átlagos vevőélettartamot, átlagos vevőköltést, így átlagos vevőértéket kalkulálni.

Tudok neked valós számokat is mondani. Egy könyv értékesítési kampányára elköltöttek 60.423 forintot, és ez 418.000 forint bevételt hozott. Egy kisebb rendezvény promója 28.156 forintba került, és valamivel több, mint félmilliós nyereség mellett 1.092.000 forint bevételt hozott. Egy nagyrendezvény hirdetésére eddig 73.977 forint ment el, és 2.000.000 forint bevételnél tart a kampány. Végül egy kis értékű infoterméknél elköltött 75.794 forint 646.800 forint árbevételt hozott.

Azaz 238.350 vevőszerzésre, eladásra fordított forint 4.156.800 forint bevételt hozott. Ha az áfát levonom, akkor is minden hirdetésre költött forint majdnem a hússzorosát hozta. És ebben az így megszerzett új vevők további költése nincs benne. Mondjam tovább? 

(A számokat a Kreatív Kontroll Kft., avagy a Marketingszöveg.com marketingvezetőjétől kaptam. Balázs, nagyon köszönöm az adatokat!)      

Bármibe hajlandó vagyok veled fogadni, ez neked is többet fog hozni egy év távlatában, mint az, ha pár kiadásodat lefaragod.

Van még kérdésed? Legyen!Tedd fel magadnak a kérdést: hogyan tudok új ügyfeleket szerezni? Tervezd meg, hogyan szolgálod ki őket, és azt is, mire költöd majd, amit kerestél rajtuk.   

 

A hibázás költsége

Ha veszel egy autót, akkor mindig a gyártóval szerződsz. Ha garanciaidőn belül elromlik egy alkatrész, a gyártónak kutya kötelessége orvosolni a hibát. Nem mutogathat a beszállítóra, hogy de hát ezt a Bosch hozta nekem, azt meg a ZF. Ezt majd szépen lebokszolják egymás között.

Hasonló a helyzet, ha te vagy az autógyártó: a vevő veled szerződik. Ha bármilyen hibás teljesítés miatt vevődnek kára keletkezik, azért neked kell helytállni. Vevődnek semmi köze hozzá, hogy a kárt te, vagy valamelyik beszállítód, alvállalkozód okozta.

Házon belül rajtad múlik, mit, hogy csinálsz. Alvállalkozódnál, beszállítódnál nem.

Többek között erre is gondolj, amikor évi néhány tízezer forint pillanatnyi előnyért felrúgsz egy több hónapja, több éve jól működő, bejáratott kapcsolatot.

 

13. TCO – Total Cost of Ownership (összesen ennyibe kerül neked a cucc) 

A következő pontban annak eldöntésével foglakozunk, ha oda kerülsz, alkalmazottat vegyél-e fel, esetleg automatizálj, netán szervezz ki valamit mindenestül?

Ahhoz, hogy helyes döntést (=nem fizetsz ki érte feleslegesen pénzt) tudj hozni, ismerkedj meg egy nagyon fontos pénzügyi fogalommal. 

Ez a TCO (Total Cost of Ownership): magyarul egy dolog birtoklásának a teljes költsége. 

Mivel magyarul nincs rá jó rövidítés, az angolt fogom használni. A TCO megmutatja neked, mibe kerül vállalkozásod egy eszközének (igen, ebben az értelemben véve egy alkalmazott is ide számít) birtoklása, annak teljes élettartamára vetítve. 

Azaz arra az időre, amíg azt a dolgot használod, vagy éppen azt a szolgáltatást igénybe veszed. TCO kalkulációjához számolnod kell mind a közvetlen, mind a felmerülő közvetett költségekkel.

Mondok egy példát. Van egy munkatársad, havi 300.000 forint a bruttó bére. Munkáltatóként még további 63.000 forint járulékot kell utána fizetned. Így csak a felmerülő bérköltség 363.000 forint lesz havonta. Ezen kívül telefont adsz neki, számítógépet, egyéb eszközöket használ, irodát kell neki biztosítani. Ha beteg lesz, vagy nyaralni megy, gondoskodni kell a helyettesítéséről. Képezned kell. 

Ez mind-mind további kiadás. Simán kitehetik fizetésének 20-30%-át is. Így belekerülhet akár havi 450.000 forintba. Az éves szinten 5 millió forint. 

Sok ez, vagy kevés? Ha megtérül, nem sok. Ha nem térül meg, sok. A ráfordítás (TCO) mellett mindig vizsgálni kell a dolog (jelen esetben munkatársad) által létrehozott értéket is. 

 

Pénz, profit és érték

Eddig mindig profitot emlegettem, itt érték alatt nem feltétlen csak arra gondolok. Hanem arra, ami vevőid szerint, az ő szemükben érték. Az a plusz valami, amiért odaadják neked azt a pénzt, amiből elmehetsz majd vitorlázni.  

Tegyük fel, céged kereskedelemmel foglalkozik, átlagos árrésed 15%. Ebben az esetben munkatársadnak évente 33.300.000 forint bevételt kell hoznia ahhoz, hogy saját költségeit kitermelje. És akkor a céged, meg te még sehol nem vagy. Még csak ott tartasz, hogy azért dolgoztál, és kockáztattál sokat, hogy valakinek munkát és fizetést biztosíts úgy, hogy azon profitod még nem keletkezett. Ez eddig oké, de…

Kizárólag pénzügyi szemmel nézve a kérdés az, a TCO értékére vetítve hogyan tudod a lehető legjobb megtérülést kihozni. Feltéve, hogy ebben vevőid is partnerek.

Cipőket árulsz. Kis haszon, nagy forgalom elv. Valahol bérelsz egy olcsó üzlethelyiséget, teleszórod áruval, meghirdeted, olcsó, jönnek a népek, beszalad, próbál, kasszánál fizet, távozik.

Most képzeld el, hogy egyedi, méretre készített cipőt szeretnél. Időpontot foglalsz, elmész. Elegáns belvárosi bemutatóterem. Leültetnek, megkínálnak egy pohár pezsgővel. Jön a mester, beszélgettek az elképzeléseidről. Megmutatja elkészült munkáit, elmondja, milyen anyagokból, milyen fazonokból választhatsz. Elmondja, melyiket milyen célra ajánlja, vagy éppen nem ajánlja. 

Közben lábadról méretet vesznek, utána megcsinálják a kaptafát, elkészítik az elképzeléseidnek megfelelő cipőt. Értesítenek, amikor kész van, és átveszed egy nevedre szóló kis certifikáció kíséretében. A TE cipőd.

Az első esetben nagy forgalom, kis haszon. A második esetben kisebb forgalom, de nagyobb haszon. Így az abszolút profit megegyezik. Kitalálod, növelni szeretnéd vállalkozásod jövedelmezőségét. Kiszámolod, hogy TCO és megtérülés szempontból neked olcsóbb lenne webáruházon keresztül értékesíteni, mert ki tudsz vele váltani egy alkalmazottat.

 

És most képzeld el: ha te a második példában említett ügyfél vagy: vennél ilyen cipőt webáruházon keresztül? Vagy egy olcsó, lakótelepi garázsboltban, a kartonok között turkálva?

Pedig ott az üzlethelyiség bére is jóval kevesebb, mint a belvárosban. Persze, hogy nem vennél. A drága cipő biznisz egy ilyen lépéssel egy másodperc alatt állna bele a földbe.

Mert az ügyfeleknek nem adná azt az értéket (a kézzelfogható terméken kívül), amit elvárnak. Amiért odaadják neked a pénzüket.

Az olcsó cipő biznisznél viszont simán működhet egy webáruházas modell. Ezek a vevők nem feltétlen igénylik a magas szintű személyes kiszolgálást. A webáruház nem megy szabadságra, nem mond fel, nem kel bal lábbal, nem udvariatlan, ha nem tetszik neki a vevő arcformája.

Ezért a ráfordítás – megtérülés elemzésénél, mielőtt eldöntöd, milyen megoldást választasz, mindig vizsgáld bizniszednek ezt az oldalát is.

 

Ezzel kapcsolatban még két megjegyzés: ha üzleti modelled eleve rossz, akkor munkatársadnak esélye nincs, hogy a foglalkoztatására fordított összeg megtérüljön. Nem fog tudni elegendő profitot kitermelni hozzá. Ez nem az ő hibája, vagy felelőssége lesz, hanem vállalkozóként a tiéd. Emlékezz a 6. pontban említett háromlábú szék példájára. Anélkül ezt sem fogod tudni eldönteni (segítek: működési terv).

Ha pedig felvetted, biztosítsd a lehetőségét, hogy azt csinálja, ami a dolga. Azzal tudjon érdemben foglalkozni, amiért felvetted. Ez közös érdeketek.

 

Fentiek fényében gondold át: valóban alkalmazottra, vagy más megoldásra van szükséged? Helyettesíthető, kiváltható az ő munkája? Ha igen, megéri? Az a más megoldás ugyanúgy el fogja juttatni a pénzt a vevő zsebéből a te zsebedbe?

Ha eldöntötted, nézzük, mit mérlegelj még az anyagiakon túl! 

 

14. Alkalmazott, alvállalkozó, vagy kiszervezés?

Mindegyik mellett, és ellen is szólnak érvek. Éppen ezért első körben ne azzal foglalkozz, hogy melyiket választod. Maga a választás részletkérdés. 

Sokkal fontosabb az, hogyan döntöd el!

A 4., illetve az 5. pontban említettem, nagyon fontos, számodra pénzt érő információk, hogy vállalkozásodban mit csinálsz, mennyi ideig és mennyiért csinálod.

Remekül érthető példa erre a könyvelés. Céged tevékenységétől, a feldolgozandó bizonylatok számától, és a beadandó bevallások függvényében egy 30-40 milliós éves árbevételű cég könyvelésére havi nettó 60-80 ezer forint reális összeg lehet.

Egy ilyen cég könyvelése legyen havonta átlagosan 20-25 óra munka. Ha erre felvennél egy könyvelőt, csak a fizetése belekerülne legalább havi 300 ezer forintodba, miközben a munkaidejének csak a töredékét töltené ki. Könnyű belátnod, hogy ebben az esetben sokkal jobban jársz, ha a könyvelést külső szolgáltatóra bízod.

 

Csak a pénz számít. Vagy mégsem?

Ez a példa kizárólag pénzügyi szempontból vizsgálja a kérdést. Vannak további nézőpontok is. 

Mindig mérlegeld: azt tudást, amit így megveszel (és ami pénzt fog neked termelni) mennyibe kerülne, ha magadnak kéne megszerezni? Mennyi idődbe kerülne, és az alatt mennyi pénzt veszítenél? 

Elárulom: az esetek kb. 95%-ában lényegesen többet, mint amennyibe egy alkalmazott, vagy egy alvállalkozó kerül.

Azaz időd értékét innen nézve is mérlegeld. Nem csak bekerülési érték oldalról, hanem az adott idő alatt megkereshető profitot is nézd.


4 ok, amiért valószínű, hogy te is félsz a kiszervezéstől

Egy induló, kis cégnél maximálisan érthető (bár nem mindig indokolható), hogy a lehető legtöbb dolgot igyekeznek házon belül tartani, ott megoldani.

Ez általában a következő 4 dolog miatt történik:

a) Tőkehiány. Főleg induló fázisban „amire nem muszáj, nem költünk” felfogás. Az elején, mikor kevés a pénz, és főleg vevőszerzésre megy el, még érthető. Utána már kevésbé.

Ha céged elindult, és folyamatos bevételed van, minél hamarabb kezdj el megszabadulni azoktól a dolgoktól, amik csak az idődet viszik, ellenben pénzt közvetlenül nem hoznak. Most már legalább néhány tízmilliós árbevételnél tartasz. Egész más az időd értéke, mint induláskor. 

Az autód tetején sem cipelsz feleslegesen egy nagy szekrényt, hogy visszafogja a tempót, és növelje a fogyasztást. A cégedben se tedd. Felesleges ballasztokkal ne köss le pénzt, emberi erőforrást. Ne vedd el az elől, amiért csinálod a céged: hogy bevételt hozzon neked. 

Ne termelj hát veszteséget magadnak azzal, hogy mindent magad, vagy házon belül próbálsz megoldani. A pénzhiány önmagában immár nem érv. Pipa.

b) Mindenhez IS értés. Köztudott, hazánk a tízmillió szövetségi kapitány/adótanácsadó/táplálkozási szakértő/webfejlesztő, stb. országa. Attól, hogy valaki vállalkozó lesz, nem változik meg egy csapásra a gondolkozása. Mivel jobban ért hozzá, miért bízná másra? 

Biztosan hallottad már az egyetlen (írj ide egy bármilyen szakmát) sem ért hozzá, különben is, azt én majd jobban tudom! kezdetű mondatot. Szerény javaslatom: vállalkozóként ezt a felfogást ne tedd magadévá. Ha mégis így történt, mihamarabb engedd el.

Nem vitatom, hogy egy Chuck Norrisba oltott Superman vagy. Ellenben egy nap nekik is csak 24 órából áll. Neked is. Úgyhogy hiába értesz mindenhez, ha napi 79 órányi feladat van. Fogadd el, hogy más is ért hozzá, és hadd csinálja. Hiszen azért bíztad meg vele. És azért fizeted.

c) Információhiány. Sokan nem tudják eldönteni, mit miért, és hogyan szervezzenek ki. Remélem, ennek a fejezetnek (és ennek a cikknek) a végére neked ilyen gondod nem lesz.

A helyzet az, hogy mire ide eljutsz, van időd felkészülni. A most tárgyalt megoldandó feladatok egyike sem olyan, melyek céged fejlődése közben váratlanul, csontvázként esnek ki eléd a szekrényből. Úgyhogy készülj erre az időszakra.

Gyűjtsd az információkat, tervezz, számolj, és ha kell, vedd igénybe ezzel (jellemzően szervezetfejlesztéssel, esetleg humán erőforrás fejlesztéssel) foglalkozó szakember segítségét

d) Alvállalkozókról hallott/szerzett rossz tapasztalatok: az a biztos, amit én megcsinálok! Tény, hogy sajnos van alapja. A túlkínálat ellenére minden szakmában, minden területen akad több-kevesebb kókler. Ha egy adott területre semmilyen rálátásod nincs, nem, vagy csak nagyon nehezen fogod tudni kiszűrni őket. 

Sajnos nem tudok neked tutibiztos tanácsokkal szolgálni abban, hogyan találd meg a tuti partnert. Netes tájékozódás, referenciák kérése, ajánlatok kérése lehet a járható út. És ugyanúgy ellenőrizd partneredet beszállítóként, mint vevőként is.  

 

Szezonalitás

Ha egy szolgáltatásra, vagy annak egy részére csak időlegesen, vagy szezonálisan van szükséged, abba szinte biztosan nem éri meg beruháznod. Képzeld el, van egy webáruházad. Kialakult egy üzletmenet, ennek megfelelő méretű raktárat tartasz fent a szükséges munkaerővel együtt. 

Tudod, hogy a karácsony előtti pár hétben forgalmad jelentősen megnő. Erre az egy hónapra azonban nem bővítesz, hanem inkább megbízol egy logisztikával foglalkozó céget, hogy kezelje le az átmenetileg megnövekedett csomagforgalmadat. Erre a pár hétre teljesen felesleges lenne egész évben ki nem használt raktárkapacitás után bérleti díjat fizetned.

Garanciák, biztonság

Említettem már, vállalkozóként termékeddel, szolgáltatásoddal teljes felelősséggel tartozol ügyfeleid irányába. Esetleges minőségi, határidővel kapcsolatos, vagy bármilyen probléma esetén nem kifogás, hogy nem te, hanem x, y vagy z beszállító, esetleg alvállalkozó a hibás. Nem. A hibás te leszel, ennek minden következményével együtt. 

Házon belül tartva minden jobban a szemed előtt van. Több ráhatásod van a folyamatokra, probléma esetén hamarabb be tudsz avatkozni. Cserébe közvetlen költségeket tekintve drágább lehet, mint kiszervezve.

Kiszervezés esetén jobban ki vagy szolgáltatva. Egy másik cég életére nyilván sokkal kevesebb rálátásod van. Sokkal kevesebb a beleszólási lehetőséged, mint saját vállalkozásodban. Körültekintő szerződéssel csökkentheted a kockázatot.

Kiköthetsz különféle garanciákat hibás, vagy késedelmes teljesítés esetére. Mindegyiknek van egy közös, rossz tulajdonsága: pontosan annyit érnek, amennyit a másik fél betart belőlük, illetve probléma esetén érvényesíteni tudsz.Teljesen nulla kockázatod e téren sosem lesz.

Ez az ára annak, hogy céged működését ezen a módon egy merev, drágán fenntartható struktúrához képest olcsóbbá, és rugalmasabbá tudod tenni. 

Transzparencia  

Akár az eladói, akár a vevői oldalon állsz, törekedj az átlátható, transzparens működésre. Ez egy nagyon komoly, bizalomépítő, bizalmat erősítő dolog.

Képzeld bele magad mindkét fél helyzetébe: vevőként milyen céggel kötnél szívesen üzletet? Biztos vagyok benne, olyannal, aki átláthatóan működik, ellenőrizhető referenciákkal, igazolható tényekkel alátámasztva bemutatja, hogy meg tudja oldani problémádat a számodra megfelelő módon.

Másik oldalról nézve: kinek szolgáltatnál, adnál el szívesen? Nyilván olyannak, akinél meg tudsz róla győződni, hogy fizetőképes. Mellé olyan korrekt feltételekben tudsz vele állapodni, ami biztosítja, hogy menet közben nem fog a hajad kihullani a közös munkától.

Ennek érdekében javaslom, bátran tegyél elérhetővé magadról minden olyan információt, ami ezt erősíti, és értelemszerűen üzleti titkaidat nem sérti.


„De hol a fenében találok tutira megbízható alvállalkozót?”

Rossz hírem van: fogalmam sincs. Sajnos ennyi év elteltével sem tudok neked jó választ adni. Vállalkozó ismerősök, és saját tapasztalatunkból is kiindulva a realitás az, sokszor csak a második, vagy harmadik alvállalkozó lesz az, aki beválik.

Olyan ez, mint az ismerkedés: az elején mindenki a szebbik arcát mutatja, aztán vagy úgy marad, vagy nem. Lakva ismerni meg az embert, tartja a mondás. Ez itt is így van. Menet közben derül majd ki, mennyire működőképes a dolog.

Két oka van, hogy alvállalkozót keresel: vagy nem te akarsz az adott dologgal foglalkozni, vagy nem értesz hozzá, azért. Utóbbi esetben megoldhatatlan problémának tűnik, hogy azért keresel valakit, mivel nem értesz hozzá, akkor hogyan döntöd el, hogy az illető vajon jó választás-e, vagy nem? 

Ez főleg kezdő vállalkozóként sodorhat nagy bajba: pillanatok alatt el tudsz égetni egy csomó pénzt anélkül, hogy ellenőrizni tudnád, jó helyre ment-e. 

 

Univerzális, 100% biztonsággal tutira működő tanáccsal sajnos nem tudok szolgálni, néhány hasznos tippel igen:

• Pontosan határozd meg, mire keresel alvállalkozót. „Kék fém izét akarok venni”, ez nem pontos. „Strandkorlátkék, 1 x 1 méteres, maximum 15 kiló súlyú lábakon álló izé kell”, ez pontos. Ebből már el lehet indulni ajánlatadás felé.

• Ha nem vagy teljesen biztos benne, pontosan mit is szeretnél, leendő alvállalkozód kérdésekkel segít neked. „Pontosan mire kell ez az 1X1 méteres strandkorlátkék izé? Emberek fognak ugrálni rajta? Tengerimalacok szaladgálnak majd rajta? Kint, vagy csak a szobában fogják használni?” és így tovább. Nem egyből egy kéznél lévő akármijét akarja rád sózni, mondván, véletlenül neked pont erre van szükséged.

• „Gugli a barátod.” És az ellenséged is. Mindent megtalálsz rajta, továbbá mindennek az ellenkezőjét is. Ettől függetlenül, mielőtt nekiállsz ajánlatokat kérni, tájékozódj. Legalább 2, de inkább 3 forrásból. Ne akarj beszállítódnál okosabb lenni. Attól, hogy elolvastál 5 blogbejegyzést egy témában, még nem leszel az. Viszont annyira felkészültél, hogy ajánlatkérés közben tudd, mire kell figyelni, tudd, mit kell megkérdezni.

• Kiszemelt partnereidről tájékozódj. Nézd meg a hivatalosan elérhető cégadatait, beszámolóit. Ezen kívül nézd meg weboldalát, FB-aktivitását, esetleges céges blogját, ha van, keress róla értékeléseket, véleményeket.

• Ha van vállalkozó ismerősöd, kérj tőle ajánlást. Szinte biztos, vagy ő, vagy valamelyik ismerőse fog tudni neked olyan valakit ajánlani, akivel neki jó tapasztalatai vannak. • Ha Facebook-csoportokban kérdezősködsz, óvakodj azoktól, akik problémád megismerése nélkül azonnal ugranak, hogy magamat ajánlom!

• Felejtsd el a gyanúsan olcsón dolgozó, szomszédpistike-típusú ajánlatokat. Szomszédpistike lehet nagyon aranyos, nagyon kedves fiatalember, akivel tök szívesen elbeszélgetsz, ha hazafelé menet összefutsz vele a gangon. Ebből sajnos nem következik az, hogy hosszú távon megbízható, stabil partnered lesz.
 
Természetes, hogy számít a pénz. A helyzet viszont az, hogy csodák nincsenek. Feltéve, hogy egy cég nem adót csalva, feketén dolgozik, adott minőséget, adott szolgáltatást bizonyos összeg alatt nem lehet biztosítani. Így a többinél mondjuk 40%-kal olcsóbb ajánlat hivatalból gyanús. Hosszú távon nem biztos biztos, hogy nem jársz jól vele.

• Felejtsd el azt a leendő partnert, aki nem hajlandó egy korrekt, mindkét fél érdekeit szem előtt tartó, a helyzetnek megfelelő részletességű szerződést összeállítani veled, és azt aláírni.

• Legyen meg a szimat, a személyes szimpátia is. Nem lehet ez a fő szempont, de ha ez nincs meg, ha nem érzed úgy, hogy meg tudsz bízni a másikban, inkább ne szerződj vele. Hosszú távon őt is, magadat is rengeteg kellemetlenségtől kíméled meg ezzel.   

 

Szervezz ki jól, adózz kevesebbet!

Ha valamit nem akarsz cégen belül, saját gebinben elvégezni, azt kiszervezed, vagy rábízod egy alvállalkozóra. A két fogalom látszólag egyforma: mindkét esetben az akármit megcsinálják neked, kapsz egy számlát, kifizeted, örülsz. 

A gyakorlatban mégis alapvető különbség van a kettő között: éspedig az, hogy alvállalkozói teljesítéssel iparűzési adót spórolhatsz. Képzeld el, asztalos vagy, és speciális technológiával előkészített, jópofa, színes dizájn ajtókat csinálsz. 

Választhatsz: vagy te végzel el minden munkafolyamatot, veszel fel rá alkalmazottat, beruházol eszközökbe, stb. Vagy azt mondod: megbízol valakit, aki helyetted elvégzi a felületkezelést és az alapozást. Ezt a munkát te kifizeted neki, de megrendelődnek értelemszerűen továbbszámlázod. Amennyiben így teszel, ez közvetített szolgáltatásnak minősül, és csökkenti fizetendő iparűzési adód alapját. 

Ebben a ligában már nem tíz-, esetleg százezrekről beszélünk. Simán szó lehet tízmilliós tételekről. Ha nettó 100 milliós árbevételed mellett iparűzési adód alapját 15 millió forint közvetített szolgáltatás csökkenti, máris megtakarítottál 300.000 forint adót. Egy jó családi nyaralás árát.

Míg kiszervezésnél (tipikusan ilyen a könyvelés egy adott cégméretig, vagy rendszergazdai szolgáltatás) mindössze arról van szó, hogy bár te is meg tudnád csinálni, helyette mégis külső szolgáltatóra bízod. De ezt a külső szolgáltatást kizárólag saját javadra, saját céged boldogulása érdekében veszed igénybe.

 

Alkalmazott, EKHO, vagy Kata?

Napi szinten felmerülő kérdés, hogyan lehetne a bér-, és főleg a járulékköltségeket ésszerűsíteni? 

Van rá lehetőség, ha egy-egy munka-, vagy feladatkört nem klasszikus alkalmazotti jogviszonyban végeztetsz valakivel, hanem vállalkozóként, mégpedig kisadózóként szerződtetve foglalkoztatod.

Másik –részben hasonló lehetőség- az EKHO: az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás.

Menjünk sorban. Ha valakinek szeretnél nettó 200.000 forint bért adni, az neked munkáltatóként 2018-ban, ha az illető nem vesz igénybe adókedvezményt, kb. 370.000 forintodba kerül. Ha ugyanezt a pénzt katás vállalkozóként utalod át az illetőnek, ő kifizeti belőle a havi 50.000 forint fix adót, az éves iparűzési adót és a könyvelőt. Ez azt jelenti, nála marad havi több, mint 300.000 forint.

EKHO választása esetén a mindenkori minimálbér erejéig ugyanúgy kell mindent fizetni, mint alapesetben. (Bruttó bér után összesen 21% szociális hozzájárulási adót, és a munkavállalót terhelő levonásokat, összesen a bruttó bér 33,5%-át.) A minimálbér feletti részre viszont csak 19,5% munkáltatói befizetés, és 15%, munkavállalót érintő levonás esik.Változatlan, 370.000 forint bérköltséggel kalkulálva EKHO esetén 200.000 helyett 230.000 nettó bért tudsz adni.

Mindhárom megoldásnak vannak előnyei, és hátrányai.

Normál alkalmazottként bárkit, bármilyen feladatra foglalkoztathatsz, cserébe ez a legköltségesebb megoldás.

Az EKHO, némi kedvezményért csak meghatározott munkakörök, tevékenységek esetében alkalmazható, adott kifizetési összeghatárig.

Nem kérdés, amennyiben a szerződés nem munkaviszony leplezésére szolgál, ésszerű kereteken belül a kata a legolcsóbb megoldás. Te azért fogod szeretni, mert adott keretet tekintve így tudsz a lehető legtöbb, ténylegesen megmaradó pénzt kifizetni. Hasonló okok miatt fog neki örülni az, akivel tudsz így szerződni.

Szinte biztos, hogy ellenvetésként hallod majd, hogy „de hát katásként nincs fizetett szabadság, meg alig lesz majd nyugdíjam!”. 

Ezzel kapcsolatban határozott véleményem a következő. Ha 500.000 forintot szánsz egy feladat elvégzésére, és ezt fizetésként adod oda, az illető kb. 275.000 forintot kap kézhez havonta. Katásként megmarad neki kb. havi 440.000. Ez havonta 165.000, évente 1.980.000, majdnem kétmillió forint.

Ebből a különbözetből talán nem irreális elvárás, hogy mindenki gondoskodjon magának nyugdíjcélú megtakarításról, illetve tegyen félre valamennyit váratlan helyzetek esetére. Havi 50.000 forint közteherért cserébe nyugdíjas éveire ne várjon az államtól elnöki lakosztályt a Gresham-palotában.

Ide kattintva egy letölthető kalkulátort találsz, ez pedig a használati utasítás hozzá. (11. sz. melléklet) Megmondja neked, adott nettó bér, illetve kifizetés mennyibe kerül neked, mint munkáltatónak normál adózás, EKHO vagy Kata alkalmazása esetén. Azt is kiszámolja, ha van egy meghatározott kereted, abból az említett 3 esetben mennyit kap kézhez, akinek kifizeted. Van mellette egy összefoglaló, ahol elolvashatod, mire kell kiemelten figyelned EKHO, vagy Kata választásakor.

Példák – ahol jó lehet a Kata, és ahol nem

Egyik ügyfelünk nagy cégeknek fejleszt különböző szoftvereket. Bejött egy-két nagyobb megbízás, több emberre volt szüksége. Mivel ezek a munkák egyrészt projekt-jellegűek, másrészt bárhonnan végezhető, egyedül egy végső határidőt kell betartani, egyértelmű, hogy nem alkalmazottként vett fel fejlesztőket, hanem katás alvállalkozói megállapodást kötött velük. 

Ha viszont gyártó céged van, és fixen ott kell állni két műszakban 5-5 embernek, őket egész biztosan csak alkalmazottként tudod foglalkoztatni. Meghatározott helyen és időben, pontos utasításokat betartva, a te eszközödet használva dolgoznak. Ez pedig a kisadózásról szóló törvény értelmében nem minősíthető vállalkozói tevékenységnek, hanem csakis munkaviszonynak. 

 

A lényeg: egy alkalmazott felvétele, vagy éppen egyes munkafázisok kiszervezése, vagy automatizálása soha ne cél legyen. 

A cél mindig az, hogy ésszerű kockázatvállalás mellett a lehető legbiztonságosabban és leginkább költséghatékonyan tudj adott profitot megtermelni. Minden más ennek következménye, okozata. 

Számolj, tervezz és mérlegelj: ha megéri új munkatársat felvenni, tedd meg. Ha jobban jársz egy új szoftver bevezetésével, akkor amellett dönts.


 

15. SWOT-elemzés, és végrehajtás

Minden ötletelés, minden terv csak annyit ér, amennyit a gyakorlatban is megcsinálsz belőle. Ha már számolsz, tervezel, azt ne íróasztalod fiókjának csináld. Onnan nem fog megtérülni, amit erre költöttél. 

Mielőtt végső döntésedet meghozod, hátra van még egy nagyon fontos dolog: a SWOT-elemzés.

 

A SWOT-elemzés

A SWOT egy angol mozaikszó: Strength (erősségek), Weaknesses (gyengeségek), Opportunities (lehetőségek) és Threats (veszélyek) angol megfelelőjéből áll össze. Nincs rá igazán jó magyar szó, ezért ezt használjuk. Máshol is így fogsz vele találkozni.

Ezért kell neked is SWOT-analízis

Vállalkozóként az adófizetés mellett egyetlen dolog biztos: a kockázatvállalás. Vállalkozóként folyamatosan kockázatot vállalsz, ezt nem tudod elkerülni. Ha nem vállalsz kockázatot, nyereséged sem fog nőni. 

Tim Williams (korunk egyik legjobb stratégiai tanácsadója, javaslom, LinknedInen kezdd el követni) szerint: all profit is derived from risk. Magyarul profitod az általad vállalt kockázattól függ. Éppen ezért kockázataidat ne elkerülni próbáld, hanem kezeld őket.

Ez az, amiért szükséged van SWOT-analízisre.  Ehhez először fel kell mérned várható kockázataidat, rendszerezni, majd súlyozni őket. Ezután ki kell dolgoznod, hogyan kezeled, ha valamelyik bekövetkezik. Elkészült SWOT-elemzésed ennek a folyamatnak lesz hasznos és nélkülözhetetlen eszköze.

 

Az egész sokkal egyszerűbb, mint gondolnád. Nézd csak:

A felső sorban objektív, belső tényezőket látsz: ezek rajtad múlnak, ezeken külső hatásoktól függetlenül tudsz változtatni.Az alsó sorban tőled független, külső körülmények vannak. Ezeken változtatni nem tudsz. Ezeket ki tudod használni (lehetőségek), illetve alkalmazkodni tudsz (veszélyek) hozzájuk.

SWOT tényezők – példák

Hosszas fejtegetés helyett néhány egyszerű példán keresztül megmutatom neked, hogyan értelmezd a SWOT elemzés egyes kategóriáit. Azt, hogy egy erősség miért lesz erősség, és miért nem lehetőség.

Példák erősségekre:

  • Kiváló piacismeret – egy olyan, meglévő tudás (szellemi érték) a cégben, minek használatával több pénzt tudsz csinálni, mint versenytársaid
  • Megbízható szervizháttér – olyan gépet árulsz, ami vevődnek minden percben mérhető profitot termel. Számára létfontosságú, hogy ez a gép minél kevesebbet álljon. Ha erős szervizháttérrel ezt biztosítani tudod, jobb feltételeket kínálsz, mint a konkurencia. Több vevőd lesz. 
  • Kiváló lokáció – ha benzinkutat akarsz nyitni, az út városból kifelé vezető oldala jobb választás, mint a befelé menő. Az ok egyszerű: főleg nagyvárosok esetén, aki a városba befelé megy, általában azért teszi, mert dolgozni megy. Vagyis siet. Nem fog megállni, hogy tankoljon. Annál inkább munkából hazafelé, mikor már nem rohan. Innentől a többi egyértelmű: adott átmenő forgalmat alapul véve sokkal több potenciális vevőd van. 

Példák gyengeségekre:

  • Kevés induló tőke – visszafogja az indulást. Nehezebben tudsz piacot szerezni, kevesebb kockázatot vállalhatsz, több idő, mire vállalkozásod elkezd profitot termelni.
  • Rossz megtérülés – induló vállalkozó vagy, megfelelő tapasztalat híján elsőre nem minden úgy sikerül, ahogy kellene. Ezért jó adag pénzt rosszul költesz el, kevesebb hasznot hozol ki belőle, mint lehetett volna.
  • Alacsony piaci ismertség – ha három termék van a polcon, nem a tiéd után nyúl a vevő. Eleinte konkurenciádhoz képest jóval többet kell reklámra költened, ami egy ideig rontja nyereségességedet.

Példák lehetőségekre:

  • Alacsony konkurencia – speciális tudásod van, amire alapozva olyan szolgáltatást nyújtasz, amit rajtad kívül kevesen. Remek lehetőség a fejlődésre, lévén kicsi rá az esély, hogy a konkurensek megjelenésével például árharcba kelljen kezdened.   
  • Jövedelmezőség javítása – miután beletanultál a vállalkozósdiba, egyre jobban csinálod a dolgokat. Ugyanakkora ráfordításból immár több hasznot csinálsz, mint 1 éve.
  • Új termékek, szolgáltatások bevezetése – piacodat megismerve új cuccokkal állsz elő. Ha jól csinálod, magasabb bevételre, és több profitra teszel szert. Hamarabb mehetsz vitorlázni.

Példák veszélyekre:

  • Alapanyag, nyersanyag kiesése – pálinkát főzöl, és a jég elveri a termést. Nem, vagy csak jóval drágábban tudsz készterméket előállítani.
  • Kialakuló munkaerőhiány – ma Magyarországon ez számos iparágban valós kockázattá vált. Nem, vagy nagyon nehezen találsz munkaerőt, aki biztosítaná céged működését.
  • Jogi – gazdasági környezet megváltozása – emlékezz a 2008-as világméretű pénzügyi válságra, ami nagyjából padlóra küldte a hazai újautó-kereskedelmet. Hasonló kockázat lehet egy váratlan adóemelés, vagy egyes, téged érintő hivatalos előírások változása.   

 

Az egyes pontokat a következő módon dolgozd ki: ….ez azért erősség (gyengeség, stb.), mert…

Példánknál maradva: ingatlanirodámban van egy kiváló értékesítőm. Ez azért erősségem, mert kiválóan ismeri a piacot, nagyon jó az emberismerete, ezért 50%-kal több üzletet köt, mint mások. Ez nekem több elégedett ügyfelet, és több hasznot hoz. 

A magasabb profitból könnyebben tudok fejleszteni, jobban tudom képezni munkatársaimat, többet tudok hirdetni, ha kell. 

Ez egyértelműen egy erősség.

Csavarjunk egyet a dolgon: ez az erősség egyben egy veszély is. „Ez azért veszély, mert ha átcsábítja a konkurencia, egy nagyon jó munkaerőt veszítek.” 

Tedd fel magadnak a kérdést: hogyan tudom megelőzni, hogy ezt a szuper munkatársamat elszipkázza valamelyik konkurensem? Ha ez mégis bekövetkezne, hogyan pótolom úgy, hogy ez nekem a lehető legkisebb kiesést jelentse?

 

Ezzel máris teljesítettél még egy nagyon fontos dolgot: a kockázatkezelést.

Kockázatkezelés alatt azon folyamatot értem, melynek során:

  • felméred vállalkozásod működése közben előálló belső, és külső kockázatokat
  • azokat súlyozod (rangsorolod)
  • és intézkedési tervet készítesz azok kezelésére

 

Tippek, tanácsok SWOT elemzéshez, és kockázatkezeléshez 

  • A nem létezőnél bármilyen SWOT-elemzés jobb! Igen, házi feladat, amit saját érdekedben el kell végezned.
  • SWOT elemzésed cégeddel együtt változik. Vállalkozásod fejlődési ütemétől függően időnként vedd elő, és frissítsd.
  • SWOT elemzésed üzleti terved készítésének, üzleti tervezésed folyamatának integráns része.
  • Ha SWOT elemzésed készen van, mindig vizsgáld, hogy a várható 4-5 legnagyobb veszély milyen hatással lehet vállalkozásodra, és hogyan tudod kezelni azokat. Mindig, minden esetben rendszerben gondolkozz! Itt találsz rá egy szuper prezentációt, a benne írtakat ültesd át saját cégedre.
  • Ágyúval verébre ne lőj. Minden várható kockázattal annyit foglakozz, amennyi az esélye annak, hogy várhatóan bekövetkezik.  

 

Gyakori kérdés, mekkora terjedelmű legyen a SWOT analízis, és a hozzá tartozó kockázatelemzés, és intézkedési terv? 

Pont olyan hosszúságúra készítsd, amennyit vállalkozásod megkíván. Ez induláskor lehet 5 oldal, egy év múlva lehet 10, de akár 30 oldalasra is bővülhet. 

Volt a kezemben olyan üzleti terv, ahol csak ez a rész több, mint 100 oldal volt. Egy mobilalkalmazást fejlesztő cég anyaga volt. Több ország piacára, többféle értékesítési modellel tervezték árulni, úgyhogy volt variáció, így kockázat is bőven.

 
A Gantt-diagram

Bár a végére hagytam, ez is egy olyan, egyébként pofonegyszerű eszköz, melyet már indulástól érdemes használnod.

Biztos hallottad már azt a bűvös szót, hogy projektmenedzsment. Mi több, már csináltad is, még ha nem is tudtál róla. Onnantól kezdve, hogy egy pohár bor mellett leültél gondolkozni, és tervezni vállalkozásodat. 

Ötleteltél, hogy mi mennyibe kerül majd, és mikor kell megvenned. Ha ezt az egészet fogod, és bármilyen formában lerajzolod, máris kész a Gantt-diagramod.

Mutatok neked egy példát rá:

 

Az első oszlopban a projekt egyes elemeit látod. A másodikban azt, hogy mibe kerül. Az utána következő oszlopokban pedig azt, hogy mikor kerül sor a megvalósításra, mikor kell megvenned és kifizetned az akármit. Ennyire egyszerű.

Egy sima Excel táblában pár perc alatt össze tudsz dobni magadnak egy ilyet. Az egyes elemeket el tudod látni megjegyzésekkel: felelős, kapcsolattartó, és így tovább. Ha már van egy cash-flow táblád, azzal is össze tudod kötni, ami tervezésnél szintén nagy segítség.

Ha beírod a Googleba, hogy Gantt-diagram, ad rá egy csomó találatot. Nézz szét, használd azt, amelyikről úgy érzed, leginkább kézre áll. Bár az Excelnek kétségkívül megvannak a korlátai, amíg nem növöd ki, használd bátran. Teljesen felesleges erre elköltened tíz, vagy százezer forintokat.Ha pedig fejlesztési, vagy projekt-tervedet megcsináltad, használd. És ellenőrizd, a valóságban hogy állsz a tervezetthez képest. 

 

Zárszó

Mindenek előtt szeretném megköszönni a figyelmedet, és azt az időt, amit írásom elolvasására szántál.

Őszintén remélem, hogy hasznosnak találtad. 

Az általam leírtakat ne szentírásként kezeld, mert nem az. Kezeld úgy, hogy sok év tapasztalatát gyűjtöttem össze, és adtam most át neked. Olyan lépésekét, olyan tervezési technikákat, olyan eszközöket mutattam meg neked, melyek máshol már sokszorosan beváltak, sokszorosan bizonyítottak, sok vállalkozás fejlődését segítették.

Biztosan lehet még hozzátenni, vagy elvenni belőle. Értelemszerűen az egyes pontok nem egyformán fontosak mindenki számára. Számodra sem. 

Nézd meg, mi az, ami a leírtakból rád illik, mi az, ami segítheti vállalkozásod fejlődését. És kezdd el megcsinálni! Nem, nem a jövő héten, nem holnap, hanem ma! Hidd el nekem, pontosan ennyi időd van várni vele. 

Megköszönöm, ha észrevételeidet, véleményedet megírod nekem a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu e-mail címre.   

Sikeres, eredményes, vállalkozást, és jó megvalósítást kívánok!

Vuray György 

 

Ha nem akarsz lemaradni következő bejegyzéseinkről, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz, vagy lépj be Facebook-csoportunkba!

Iratkozz fel hírlevelünkre, ha az elsők között szeretnéd olvasni, amit RÓLAD, NEKED írunk: https://www.vallalkozas-okosan.hu/hirlevel!  

 

Ha szívesebben nézel videókat, iratkozz fel Youtube csatornánkra: https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=szianita 

 

Szólj hozzá!

Címkék: biznisz pénz üzleti tervezés pénzügyi tervezés SWOT

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalkozas-okosan.blog.hu/api/trackback/id/tr9814128077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.