Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0630-589-0869 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Igen, szeretném, hogy ötletemből forint legyen!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megtudd, hogyan! Tervezzük, és csináljuk meg együtt üzletedet!

Vállalkozásodról írok érthetően és szórakoztatóan. 


Vállalkozás okosan a Facebookon

KATA változások 2017 - megszavazták

2016.11.14. 12:53 Szianita

KATA változások 2017 - megszavazták!

 

Bevételi értékhatár, ingatlan bérbeadás, adóalanyiság újbóli választása, a kisadózó jövedelme, nevelőszülők: címszavakban ezeknél a részletszabályoknál javasol módosítást az adócsomag.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a benyújtott javaslatok alapján várhatóan az alábbiak szerint módosul:

Főállású kisadózók köre

A benyújtott javaslat szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló kisadózók nem minősülnek főállású kisadózónak, így ők havi 25 ezer forint tételes adó megfizetésére lesznek kötelezettek.  

Bérbeadásból származó bevétel bejelentése

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság egyik feltétele, hogy adózó saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből nem szerez bevételt. Ilyen bevétel megszerzése esetén megszűnik az adóalanyiság e bevétel megszerzését megelőző nappal. A benyújtott javaslat szerint az ingatlan bérbeadásából származó bevétel megszerzésének időpontját a kisadózó vállalkozás köteles lesz e bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenteni az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetése végett.

Bevételi értékhatár emelése

A benyújtott javaslat szerint duplára emelkedik az éves bevételi értékhatár, vagyis aki az adóév egészében katás és adó fizetésére kötelezett, annak 12 millió forint bevétel feletti részre kell csak megfizetnie a 40 százalék adót a tételes adó mellett. Abban az esetben, ha adózó nem lesz kötelezett egy adott hónapban az adót megfizetni, akkor a 12 millió forint bevételi értékhatár csökken, ugyanis ilyen esetben az adókötelezettséggel érintett hónapok számát kell 1 millió forinttal szorozni. Igaz, az áfatörvény szerinti alanyi adómentesség értékhatára csak 8 millió forint lesz, de így is megállapítható, hogy talán ez a legkedvezőbb változás a katások tekintetében a jövő évtől. A tapasztalatok szerint egyre több nyugdíjas őstermelő érdeklődik a kata iránt az adminisztráció egyszerűsége miatt.

Az adóalanyiság újraválasztásának lehetősége

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint amennyiben a katás vállalkozás adóalanyisága megszűnik, akkor az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban nem választhatják újra a tételes adót.

A benyújtott javaslat szerint ez az időszak a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra csökken.

Emelt összegű kata

Adózónak lehetősége van arra, hogy emelt összegű tételes adót fizessen annak érdekében, hogy a majdani ellátásai is emelkedjenek.

Erről a választásról bejelentést kell tenni és az emelt összegű adót már a bejelentés hónapjára vonatkozóan is meg kell fizetni a hatályos rendelkezés szerint. A várható változás az, hogy ilyen esetben a választás bejelentését követő hónaptól kell az emelt összegű adót megfizetni.

Kisadózó jövedelme 

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.

A javaslat szerint az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül. Ez azt jelenti, amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben például nem ért el bevételt, akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet. 

Már elfogadott változások

A nyári adócsomagban az alábbi változások kerültek bevezetésre:

Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás nem része a katás bevételnek

2016. június 16-ától a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás nem része a kisadózó vállalkozás bevételének. Ez a  módosítás – átmeneti rendelkezés alapján – már a 2014. január 1-jét követően kifizetett támogatások esetében is alkalmazható, vagyis aki  a támogatások miatt lépte át a rá vonatkozó bevételi értékhatárt és emiatt 40 százalék további adót kellett fizetnie, az  önreviziót nyújthat be az adóhatósághoz. (Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak a  olyan támogatás minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is. Itt kell megjegyezni, hogy a földalapú támogatás viszont része a atás bevételnek a jelenleg hatályos rendelkezések szerint. Álláspontom szerint katás bevételnek minősül a gázolaj jövedéki adójának visszatérítése is, mivel a katás időszakban minden költségetelszámoltnak kell tekinteni, és az visszatérített adóként funkcionál.)

Kintlévőségek

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerzi meg, úgy a bevétel megszerzésének időpontja 2016. június 16-ától – az evásokhoz hasonlóan – az adóalanyiság megszűnésének a napja.  

Kiegészítő tevékenységet folytató kisadózók keresőképtelensége

A kiegészítő tevékenységűnek minősülő egyéni vagy társas vállalkozó nem jogosult táppénzre, mivel nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A hatályos rendelkezés szerint a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő kisadózóknak akkor is meg kell fizetniük a 25 000 forint összegű tételes adót, ha keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják folytatni. A módosítás 2017. január elsejétől mentesíti az érintett kisadózókat a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek. 

 

Forrás: adozona.hu

 

Amennyiben a tervezett törvényi módosítások hatályosak lesznek, akkor írunk egy összesítő bejegyzést az összes KATA változásról.

Azért arra felhívnám a figyelmet már most, hogy ha 12 millió forintra változik a KATA bevételi határa, de az alanyi mentes értékhatár csak 8 millió forintra nő, azaz áfás lesz a katás. Sokszor hallottuk, a katásnak nem kell könyvelő, de nagy összegű bírság lehet a vége, ha például nem megy be egy áfa bevallás, mert elérte a katás az értékhatárt. Olvasd el a linkben jelölt bejegyzést, és ha jól tudsz válaszolni a kérdésekre, akkor neked nem kell könyvelő.

 

Következő vállalkozói képzésünkön a katáról is beszélünk.


 Vállakozás Okosan

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalkozas-okosan.blog.hu/api/trackback/id/tr4011959831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.