Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0620-413-1281 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Igen, szeretném, hogy ötletemből forint legyen!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megtudd, hogyan! Tervezzük, és csináljuk meg együtt üzletedet!

Vállalkozásodról írok érthetően és szórakoztatóan. 


Vállalkozás okosan a Facebookon

Árképzés-így csináld, ha jól akarsz keresni

2016.06.16. 21:47 prosequor

Így fogsz sokat keresni!

Vállalkozásunk missziója, hogy ... bla-bla... stb. (Ide írj pár tetszőleges szót, nem baj, ha nincs értelme) Miután ezt kitaláltad, biztosan lesz egy kiváló logód, meg hozzá passzoló szlogened is. Hurrá, megvan vállalkozásod arculata. Azt is kitaláltad, mit fogsz eladni.

És azt tudod már, hogy mennyiért?

Ha túl keveset kérsz, saját kezeddel húzod ki a zsebedből a pénzt. Ha túl sokat, akkor is: nem fogják kifizetni, amit kérsz.

De mennyi a túl kevés? Mennyi a túl sok? Mi a jó ár?

Elméletben: az, amit elképzeltél, mert annyit szeretnél keresni.

A gyakorlatban: az, amit kifizetnek. Ha ez utóbbi közel van ahhoz, amit elképzeltél, megélsz belőle (=kifizeti a piac), és céged is fejlődik, akkor nagyjából jól áraztál. 


Árképzés – így kezdd el

Áraid kialakítása nem ott kezdődik, hogy a hasadra ütsz, és kitalálod, hogy azt a marhapörköltet 1600 forintért adod majd. Vagy azt mondod, 3000 forintért mosod le azt az autót. Nem. Sokkal hamarabb.

Konkurencia elemzés: kitalálod, mi az, amit csinálni akarsz. Ez lehet valamilyen termék gyártása, értékesítése vagy szolgáltatás. Nem feltétlen kell újra feltalálnod a kereket, vagy a meleg vizet: lehet, sőt, szinte biztos, lesz a termékedhez, szolgáltatásodhoz hasonló a piacon. Első körben nézd meg, ők mennyiért adják portékájukat, és milyen érték/minőség áll mögötte.

Tipp: főleg kezdő vállalkozásként nem biztos, hogy azonnal el tudod kérni azt az árat, amit a szakmában már bizonyított cégek. Valószínűleg ők már rendelkeznek azzal, amit neked még fel kell építened: ez pedig a bizalom. Jó marketinggel a folyamatot meggyorsíthatod, de ne feledd: a marketing, a kommunikáció sem csodafegyver, ha nincs mögötte érték! 

vallalkozas_okosan-arkepzes.jpg

(Ezt a képet David Ogilvy: A reklámról c. zseniális könyvéből hoztam. Üzenetét mindig tartsd szem előtt: először a bizalmat adod el, így azt kell felépítened. Minden más csak ezután jön.)

 

Mielőtt nagyon számolni kezdesz

Piacelemzés és saját erőforrásaid vizsgálata: azt is nézd meg, hová, milyen piacra dolgoznak, milyen területen működnek. Ugyanazt a szolgáltatást van, ahol el tudod adni 5000 forintért, lesz, ahol jó esetben a feléért. Nézd meg, mekkora az a piac, amit ki tudsz szolgálni. Ha pl. e-bookot árulsz, elvileg nincs felső korlátod, a könyv témájától függően lehet bármennyi vevőd, és ki tudsz szolgálni mondjuk napi 5000 vevőt is.

Ha van egy pékséged, annak berendezése meghatározza, napi hány kiló kenyeret tudsz megsütni, amit eladsz. Vagy például könyvelésnél behatárolt, hogy havonta legfeljebb hány céget tudsz tisztességesen lekönyvelni, ennél többet nyilván nem szerencsés vállalni. 

Így lesz, ahol elvileg csak a piac mérete korlátoz felülről, lesz, ahol saját kapacitásod, időd, vagy annak a munkának a mennyisége, amit fizikailag el tudsz végezni.

Elméleti árbevétel kalkuláció: ha felmérted a piacodat, akkor tudsz nézni egy elméleti árbevételt (legyünk optimisták, itt számoljunk egy lehetséges maximummal, aztán szépen lépegetünk lefelé).

Példák: e-book (vagy más, hasonló termék) elektronikus értékesítése: el tudsz adni naponta 5000 darabot 1000 forintért. Így lehet napi 5.000.000 Ft bevételed. Igen, tök jól hangzik, igaz?

Pékséged van. Legfeljebb napi 1000, egykilós kenyeret tudsz megsütni, darabját eladod 200 forintért. Így napi 200.000 Ft bevételed lehet.

Vagy nézzünk egy saját példát: egyik tevékenységünk vállalkozói tanácsadás. Ennek időtartama átlagban két óra. Óránként 15.000 forintot kérünk érte. Egy nap dolgozom mondjuk 10 órát, így kereshetek vele napi 150.000 forintot. Elméletben, a gyakorlatban biztosan nem lesz ennyi. 

Ezek egyelőre szigorúan elméleti számok, és az sem mindegy, hogy ezeket áfával, vagy anélkül számoltad! Az áfáról hamarosan szó lesz.

Az árbevétel önmagában semmit nem jelent! Ha nem tudod, mekkora kiadások árán tudod megtermelni, semmit nem fog mondani arról, hogy ennyiért érdemes-e belevágnod az adott bizniszbe!

vallalkozas_okosan_hirlevel.jpg

 

Olvass szórakoztatóan üzleti tervezésről, adózásról, vállalkozásodról!

Ilyen egyszerű: ide kattintva iratkozz fel hírlevelünkre!

 

Árbevételhez tartozó költségek becslése: a pékség példájánál maradva: mivel éles verseny van, mindössze 20%-os árréssel tudsz dolgozni: a 200 forintos kenyér árából 40 forint a hasznod, a többi az alapanyag. Ez azt jelenti, napi 40.000 forintból kell mindent kigazdálkodnod: a fizetéseket, a rezsit, eszközeid amortizációját. Plusz a végén a saját megélhetésedet, hiszen ezért csinálod.

Ugyanennél a példánál maradva: a realitás az, hogy naponta legfeljebb 50 kiló kenyeret adsz el. Ebben az esetben napi 20.000 forintból kell neked, és vállalkozásodnak megélnie. Ez pedig simán lehet, hogy kevés: havi 600.000 forintról beszélünk. Ha csak egy alkalmazottad van, és azt szeretnéd, hogy ő is, és te is keressél havonta 150.000 forintot (nettó), az máris majdnem havi 600.000 forint. 

Adj értékajánlatot: kevés a bevétel. Mi lehet a megoldás? Mivel ennél többet várhatóan nem tudsz eladni, ezért a kenyér kilóját nem 200, hanem 400 forintért adod. Így napi hasznod elvileg nem 20.000, hanem 40.000 forint lesz. Ha megveszik tőled ennyiért a kenyeredet. Tegyük fel, kitalálod, a te kenyered nem közönséges, hanem szuperegészséges kenyér, ezért indokolt a 400 forintos ár. Ha erről meg tudod győzni a vevőidet (és mindez nem kerül többe, mint amennyivel több rajta a haszon), akkor nyert ügyed van.

Vagyis itt már termékedet (szolgáltatásodat) pozicionálod, nem csak magát a terméket, hanem annak az árát, és az általa képviselt értéket is eladod.

Egy ilyen pékség Budapest belvárosában életképes lehet, Ózd-külsőn kevésbé. Ezért itt is nagyon fontos, termékedet, szolgáltatásodat milyen csatornákon, hol, kiknek akarod eladni.

Mutatok két példát: eljössz hozzánk vállalkozói tanácsadásra. Első hallásra soknak tűnhet egy kb. két órás beszélgetésért kifizetni majdnem 30.000 forintot. Ebben a két órában viszont olyan dolgokat mondunk el neked, melyek segítségével még egy kimondottan kisvállalkozásként is éves szinten akár több százezer forintot spórolhatsz meg. Igen, odaadjuk neked a karácsonyi ajándékok, és egy nyári utazás árát. Ez így máris jobban hangzik, ugye? 

Mellette egy csomó üres kör lefutásától is megkímélünk: így időt nyersz, hamarabb tudsz elkezdeni azzal foglalkozni, amiért megcsinálod vállalkozásodat. Hamarabb fogsz pénzt keresni.

Vagy szeretnél egy üzleti tervet. Ez kb. 250.000 forintról indul. Nem hangzik túl jól. És ha azt mondom, hogy figyelj: egy üzleti terv elkészítése két embernek legalább 30 órányi munkája. Ez 4200 forintos óradíjat jelent. 4200 forintos óradíjért cserébe megmondjuk neked, érdemes-e adott esetben akár több 10 millió forintot elköltened úgy, ahogy azt elképzelted, vagy nem.

Ha nem érdemes, vagy nem úgy, ahogy gondoltad, máris sok milliós veszteségtől kíméltünk meg. Így máris nem is tűnik olyan soknak, amit kérünk, igaz?

Most már látod, az árazás nem azzal kezdődik, hogy papírt, ceruzát ragadsz és számolni kezdesz. Sokkal hátrébb kell lépned: meg kell nézned piacod méretét, megismerni annak preferenciáit. Mellette tisztában kell lenned saját anyagi és emberi lehetőségeiddel, képességeiddel. Meg kell határoznod (és el kell tudnod mondani!), miben vagy más, miben vagy jobb, mint a többiek, mi az az érték, mi az a többlet, amit vevőd pénzéért adsz.

(Tedd fel magadnak a kérdést: ha te lennél a vevő, az adott szolgáltatást/terméket megvennéd magadtól ennyiért? És ha igen, miért? Saját magadnak nem lesz könnyű objektíven válaszolni, amennyire tudod, mégis tedd meg.)

Áraid meghatározásához első körben üzleti terved egyes részeire lesz szükséged, vagyis árazásod folyamata üzleti terved legalább részbeni elkészítésével indul.

Most már tudod, hol van, mekkora és milyen a piacod. De mik azok a költségek, amiket áraidban érvényesíteni kell? Honnan lehet megtudni, mekkorák ezek a költségek, és mi marad, miután mindent kifizettél? Hogyan lehet kiszámolni mindezt?


Árképzés a számok felől 

Tudtad-e, hogy…

· Ha kisebb vállalkozásod van, és vevőid inkább magánszemélyek, akkor belföldön elért, éves nettó 6 millió forint árbevételig tevékenységedtől függetlenül választhatsz alanyi áfamentességet, és általában érdemes is?

· Ha azt szeretnéd, hogy év végén osztalékként a zsebedben maradjon 5 millió forint, akkor kb. 7,5 millió forint adózás előtti nyereségre van szükséged?

· Ha 10 millió forintos bevétellel terveztél, abból valójában csak kb. 8 millió a tiéd, a többi az áfa?


Ahhoz, hogy számolni tudjál, szükséged van néhány pénzügyi alapfogalom, és néhány adónem alapvető ismeretére.

Nézzük, melyek ezek:

Nettó, bruttó összeg – esetünkben áfát is tartalmazó, vagy anélkül számított értéket, árat jelent. Ha bruttó, akkor tartalmazza az áfát, ha nettó, akkor nem. Nagyon fontos: tervezésnél mindig nettó összeggel számolj, akár bevételről, akár kiadásról van szó! (Mindjárt elmondom, miért.)

Árbevétel - az a pénz, amit adott időszak alatt termékeid, vagy szolgáltatásaid ellenértékeként megkapsz. Mindig nettó összeget érts alatta!

Költség – minden olyan kiadás, amit azért merül fel, hogy árbevételedet megszerezd. Így többek között hirdetés, rezsi, bérleti díj, fizetések, adók. Felsorolom majd, jellemzően milyen költségeid lehetnek, és azokat hogyan rendezd.

Értékcsökkenés, amortizáció – olyan, speciális költségtípus, ami bár fizetendő nyereségadód alapját csökkenti, ténylegesen mégsem fizeted meg. Termelőeszközeidet, járműveidet, számítógépedet időnként újra kell cserélni, ki kell termelni azok vételárát, azokra folyamatosan tartalékolni kell. Az értékcsökkenéssel a társasági adóról szóló törvény tulajdonképpen ezt a tényt ismeri el és segíti a kevesebb fizetendő nyereségadóval.

ELÁBÉ – eladott áruk beszerzési értéke. Könyvelőd így fogja emlegetni, ezért én is ezt a rövidítést használom. Ha kereskedsz, vagy vendéglátóhelyet üzemeltetsz, ez a bizonyos ELÁBÉ lesz azon áruk, alapanyagok értéke, amiket azért veszel meg, hogy eladjál. Az ELÁBÉ-ra vetítve tudsz haszonkulcsot számolni. Azt is fontos tudnod róla, hogy csökkenti fizetendő iparűzési adód alapját. Gyártás esetén az alapanyag kifejezést használom majd helyette. E tekintetben az alapanyag minden szempontból úgy viselkedik, mint az ELÁBÉ.

Haszon, haszonkulcs – árbevételed aránya az ELÁBÉhoz viszonyítva. 100% haszonkulcs esetén 100 forint ára beszerzett áruból 200 forint árbevételed lesz (minden nettó!).

Árrés – ha árrésed 50%, az azt jelenti, hogy 100 forint bevétel esetén ELÁBÉ-d értéke 50 forint. Tervezésnél nagyon fontos, hogy olyan árrést kell alkalmaznod, amelyet alkalmazva bevételed minden költségedet fedezi!

Azaz: ELÁBÉ + többi költség < bevétel. Ehhez számold hozzá saját, elvárt osztalékod, amiért dolgozol. (Fizetésedet a költségek között számold)

Eredménykimutatás – vállalkozásod adott időszakban szerzett bevételeinek, és a bevétel megszerzése érdekében felmerült költségeinek az egyenlege. Többek között azért fontos, mert az alapja annak, hogy el tudd kezdeni tervezni áraidat.

Költségek – minden olyan kiadás, amit arra költesz, hogy vállalkozásod bevételét megszerezd. És minden olyan tétel, amivel számolnod kell árképzésed során (nem feltétlen esik egybe a számviteli törvény által elfogadott költségekkel, de az elv ugyanaz).

Fix költségek – azon kiadásaid, melyek üzletmenetedtől függetlenül minden hónapban megegyeznek. (Pl. bérleti díj, egyes adók, fizetések)

Változó költségek – olyan költségeid, melyek forgalmad arányában változnak. Tipikusan ilyen az ELÁBÉ, ilyen lehet pl. energia, üzemanyagköltség és hirdetés. Többek között a fedezeti pont számításánál van jelentősége. Változó költségeidet tudnod kell tervezni bevételed változásának megfelelően.

Például: üzemanyagköltség 100 db eladásnál 5000 ft, bevétel 50.000 ft. 200 db eladásnál 8000 ft, bevétel 100.000 ft. Nagyon fontos: nem minden költséged fog lineárisan együtt változni bevételeddel. Többek között ez az egyik dolog, ami meghatározza, vállalkozásodnak minimálisan mekkora árbevételt kell tudnia, hogy megélj belőle.

Fedezeti pont – az a határ, ahol vállalkozásod árbevétele éppen fedezi a működéshez szükséges kiadásokat. Ez az a pont, aminek, ha alatta maradsz, akkor vállalkozásod viszi, ha felette vagy, hozza a pénzt.

Nettó fizetés – az a pénz, amit szeretnél, hogy alkalmazottad, vagy saját magad ténylegesen hazavigyen a hónap végén.

Járulékok – egy csomó tétel, ami a személyi jövedelemadón kívül a fizetésekre rakódik. Annyit mindenképpen kell róla tudnod, ha valaki magánszemélyként nem vesz igénybe semmilyen adókedvezményt, akkor nettó fizetés szorozva 1,95 = az az összeg, amibe neked, mint vállalkozónak a nettó fizetés ténylegesen kerül. Tervezés során így tudsz a legegyszerűbben számolni. Ha valakinek 100 ezer ft nettó fizetést akarsz adni, az neked 195.000 ft kiadást jelent mindenestől.

Tipp: osztalékért dolgozni biztosan olcsóbb, mint fizetésért. Hiszen adókedvezmény igénybevétele nélkül nettó fizetésed közel dupláját kell különböző jogcímeken leadózni. Osztalékként kapott jövedelmet viszont legfeljebb 29% adó terhel. Az osztalék hátránya lehet, hogy év végén hiába lesz 10 millió ft adózott nyereséged, törvényi előírások miatt nem biztos, hogy a teljes összeget felveheted.

Áfa – általános forgalmi adó, európai uniósul hozzáadott érték adónak hívják. Fogyasztást terhelő adó, nagyon leegyszerűsítve lényege, hogy a legvégső fogyasztónak kell megfizetni. Vállalkozóként (megint csak nagyon leegyszerűsítve) költségeid után visszaigényelheted, bevételed után pedig megfizeted. A valóságban az áfát „tologatod”, bevételeid és kiadásaid egyenlege határozza meg, hogy befizetsz, vagy visszaigényelsz.

Téged most leginkább annyiban érint, hogy jól összezavarjon, mikor kell áfával, és mikor anélkül számolni. Bevételed tervezésekor nettó, áfa nélküli értékkel számolj, mert az áfa nem a tiéd, azt be kell fizetned. Vevőid viszont (ha magánszemélyek) bruttó, azaz áfás árat fognak fizetni.

Iparűzési adó – alapja vállalkozásod nettó árbevétele. Mértéke általában 2%. Az iparűzési adót a helyi önkormányzat veti ki, mértékét is ő határozza meg. Az iparűzési adó alapját csökkenti az anyagköltség, az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás. Ha kisadózó vállalkozó vagy, fizetheted máshogy is, erről majd ott.

Társasági adó – ez az, amit év végén céged nyeresége után fizetsz. Mértéke 500 millió forint nyereségig 10%. Miután nyereségedből kifizetted, az így megmaradt nyereség lesz az ún. adózott eredmény. Ez még mindig nem a tied, ezt veheted fel osztalékként, további adó megfizetése után.

Osztalék – ez az a pénz, amit tulajdonosként, mint magánszemély kivehetsz a cégedből, mint jövedelem. Tipp: osztalékként kivenni a pénzt mindig olcsóbb, mint fizetésként. Összehasonlításként: 100 ft nettó fizetést közel ugyanannyi költség terhel, 100 ft osztalékot legfeljebb 29 %. (6 millió forintot elérő, vagy meghaladó osztaléknál 15% fizetendő)

 

Számoljunk!

vallalkozas_okosan-arkepzes_szamitasok.jpgAhhoz, hogy megtudd, mi az a bevétel, amire mindenképpen szükséged van, első körben pontosan ismerned kell költségeidet. Azok nélkül nem tudsz árakat tervezni!

  • Kereskedelem, vendéglátás, gyártás esetén kiadásaid ismeretében a gyártott/eladott bármi darabszámát felszorozva az egységárral kapod meg, legalább mennyiért kell adnod, hogy számszakilag rendben legyél. Ez persze csak az árazás matek oldala, ott van még a marketing, a pozicionálás is.
  • Szolgáltatás esetén azt nézd meg, hogy ténylegesen hány olyan órát tudsz dolgozni hetente/havonta, amikor ténylegesen bevételt szerzel. Ezt az óradíjat kell úgy felszoroznod, hogy stimmeljenek a számok, és persze keressél is azzal, amit csinálsz. Ha nem egyedül dolgozol, akkor értelemszerűen több hasznos órával számolhatsz, viszont azokat ki kell futni a fizetéseknek!

Máshogy kell számolnod, ha tételes költségelszámolás szerint adózol, és máshogy, ha kisadózó vagy.

 

Árképzés menete - példák, melyek segítenek neked

Ez a rész neked szól, ha tételes költségelszámolás szerint adózol.

Költségeid összegyűjtése és rendszerezése

Ahogy korábban említettem, költségeidet érdemes úgy összeszedned és rendezned, ahogy egy eredménykimutatásban szerepelnek, vagyis:

  • anyagköltség
  • igénybe vett szolgáltatások
  • bérköltség
  • értékcsökkenés


Minimálisan szükséges bevétel meghatározása

Bevételednek legalább az így számolt költségeidet el kell érnie. Ha a reális becslés azt mutatja, hogy a számok már itt nem jönnek ki, akkor adott formájában biztosan nem érdemes belevágnod abba, amit elképzeltél. Ha „számviteliül” nyereséges vagy, önmagában még az még kevés, attól még vígan tönkremehet a céged. Ha az árazáson túl vagy, cash-flowt is kell tervezned, ez azonban nem témája jelen írásomnak.

Előbb felsorolt kiadásokon túl két további kiadással is számolnod kell: az iparűzési adóval és a társasági adóval (nyereségadóval) is! Iparűzési adót bizony akkor is fizetned kell, ha veszteséges vagy.

Így néz ki egy eredménykimutatás, amiről most szó volt:

ezer Ft, nettó
1. Értékesítés nettó árbevétele 10.000
2.
3. Anyagjellegű ráfordítások 5.000
4. Személyi jellegű ráfordítások 3.000
5. Értékcsökkenés 1.000
6.
7. Egyéb ráfordítások (IPA), 1.-3. X 2% 100
8.
9. Adózás előtti eredmény, 1.- (3.+4.+5.+7.) 900
10. Adófizetési kötelezettség (TAO), 9 X 10%  90
11.
12. Adózott eredmény, (9.-10.) 810

Rövid magyarázat: 10 millió ft nettó árbevétel, 9 millió ft költség és 100.000 ft fizetendő iparűzési adó mellett. A társasági adó alapja így 900 ezer forint, ami után 90 ezer forint nyereségadót kell fizetni, így év végén 810.000 forint szabadon elkölthető összeg marad.

 

Ahhoz, hogy érdemben tervezni tudj, nagyon fontos költségeid lehető legpontosabb becslése!

Ezt az itt leírtnál sokkal jobban kell részletezned (ebben a példában egy kalap alá, az anyagköltséghez van véve az ELÁBÉ, az igénybe vett szolgáltatás, és az anyagköltség). Ezt meg kell bontanod, mutatom, hogyan, és mondom, miért.

Anyagköltség lehet: irodaszer, üzemanyag, tisztítószer, újság, szakkönyv, szerszámok, karbantartó anyagok, gépkocsi alkatrészek, berendezési tárgyak, felszerelések, munkaruha, védőfelszerelés, villany, víz, csatorna, gáz, stb.

Igénybe vett szolgáltatás lehet: szállítás, bérleti díjak, ingatlan karbantartási költségek, egyéb karbantartási költségek, oktatás, utazási költség, számviteli szolgáltatás (könyvelés), postaköltség, telefon, Internet, jogi szolgáltatások, szemétszállítás, takarítás, hatósági díjak, illetékek, banköltség, kamarai tagdíj, biztosítás

Bér és járulékok: bruttó bér, annak járulékai, cafeteria, ill. egyéb személyi jellegű kifizetések

Értékcsökkenés: lásd, mint előbb. Értékcsökkenés.

Adók: társasági adó és iparűzési adó. Székhelyed, telephelyed önkormányzatától függően esetleg ingatlanadó. Tevékenységedtől függően környezetvédelmi termékdíj, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, jövedéki adó, illetve gépjárműadó, ha van személyautó a cégedben. Ezekről az adónemekről minden esetben konzultálj egy könyvelővel!

 

Árképzés, ha kereskedsz, vagy gyártasz

A következő példánál ezt a négy tételt (anyag, szolgáltatás, bér és értékcsökkenés) az egyszerűség kedvéért csak összes többi költségként fogom emlegetni.

Az eladott áruk beszerzési értékére, gyártás esetén az alapanyag közvetlen költségére vetíted majd haszonkulcsodat. Az így keletkezett haszonnak kell majd minden kiadásodat, fizetendő adóidat és elvárt (remélhetőleg realizálódó) nyereségedet is fedeznie.

Ahhoz, hogy szükséges bevételedet (és árrésedet) egyszerűen számolni tudd, az előbb mutatott eredménykimutatást egy kicsit a feje tetejére állítjuk. 

Íme:

ezer Ft, nettó
1. ELÁBÉ 5.000
2. Összes többi költség 6.000
3.
4. Árbevétel 15.000
5. Haszon (Árbevétel - ELÁBÉ), 4.-1. 10.000
6.
7. Nyereség (árbevétel - ELÁBÉ - összes többi ktg.), 4.- (1.+2.) 4000

 Ennek a táblázatnak a lényege: ahhoz, hogy árut tudjál venni, amit eladsz, legalább annyi forgótőke kell, ami az ELÁBÉ-dat fedezi. Ezt a pénzt nem költheted másra. Az eladáson realizált haszonnak (5. sor) kell az összes többi kiadásodat, és hasznodat is fedeznie. Ha ez nem így van, akkor idő kérdése, hogy forgótőkédet feléld, és lehúzd a rolót. (Ez egy nagyon leegyszerűsített táblázat, pl. adókat nem számoltam külön, de maga a tervezés elve érthető belőle) 

Így számolj:

  1. Vedd az ELÁBÉ-t.
  2. Vedd a többi költségedet.
  3. Tedd rá azt is, amit keresni szeretnél (osztalékot, a fizetésed a költségek között legyen).
  4. Az ELÁBÉ-t szorozd fel az általad alkalmazott haszonkulccsal, ebből megkapod tervezett bevételedet.
  5. Ezt vesd össze a piaci realitásokkal, ill. saját lehetőségeiddel. Azaz vissza kell osztanod darabárra, és megnézned, fizikailag egyáltalán el tudsz-e adni annyit.
  6. Ha jók a számok, akkor csinálj egy eredménytervet (olyat, amilyet az előbb mutattam), az fogja megmondani, mennyi lesz a tényleges nyereséged, és mennyi adót kell befizetned.

Pár éve, mikor kiírták a trafik-koncessziókat, több üzleti tervet is készítettünk rá.

Az akkor megadott -rögzített!- árrés mellett a következő jött ki: ahhoz, hogy a tulajdonos magának, és egy alkalmazottnak havi nettó 150 ezer körüli fizetést tudjon adni, és év végén megmaradjon neki kb. 1 millió ft tiszta nyereség, kb. 12 másodpercenként kellett volna egy doboz cigit eladni.

Ez több szempontból, de fizikailag is lehetetlen. Ha nálad is ilyesmit mutatnak a számok, akkor valószínűleg nem jó úton jársz...

Szinte biztos, hogy nem egy terméked lesz, amit eladsz. Különböző termékeidet különböző haszonnal adod majd el. Tervezéskor nem tudsz mondjuk 300 különböző árucikkre külön kalkulációt készíteni. Nem is kell. Termékeidet rendezd csoportokba aszerint, hogy melyiken mekkora a haszonkulcs, és becsüld meg, hogy melyik termékcsoport várhatóan forgalmad hány százalékát hozza majd. Így tudsz egy átlagot számolni.

Ha írsz nekem a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre, küldök neked egy nagyon egyszerűen használható excel-táblát, ami ebben a segítségedre lesz. Ugyanitt kapsz egy könnyen használható eredménytervező excel-táblát is.

 Eddig mindenhol ELÁBÉ-t, meg haszonkulcsot, meg árrést emlegettem. Értelemszerűen ezeket le kell majd bontanod egységárakra. És meg kell nézned, hogy a bevezetőben említett tervezésnél reális volt-e, hogy eladjál mondjuk havonta, mondjuk jelen példában szereplő 1000 darabot.

Így:

1. Elábé, nettó, Ft 10.000
2. Haszonkulcs 200%
3. Árbevétel, Ft, nettó, (1. X 2.) 20.000
4. Eladott áruk darabszáma 1000
5. Beszerzési egységár, nettó, Ft (1. ÷ 4.) 10
6. Eladási egységár, nettó, Ft (5. X 2.) 20
7. Fogyasztói ár, bruttó, Ft (6. X 1,27), vagyis az áfa mértékével! 25,4

Tegyük fel, ezek a számok így rendben vannak. Ha a piaci realitások is azt mutatják, hogy el tudsz adni 1000 darabot 25,4-ért, akkor jól áraztál. Te is megtalálod a számításodat, és célkitűzésed is rendben van.

 

Árképzés, ha szolgáltatsz 

Nézzük, mi a helyzet szolgáltatás esetén. Költségeidet itt is össze kell szedned, az ELÁBÉ kivételével, az itt értelemszerűen nem lesz.

A tervezés során oda ténylegesen bevételszerzésre fordítható óráid száma kerül. Példánkban az egyszerűség kedvéért most egy hétre számolunk. Tegyük fel, a hét öt napján 10 órát dolgozol, ebből legyen 60%, amikor ténylegesen pénzt is keresel. Így hasznos munkaóráid száma 5X6 = 30.

Mutatom:

1. Hasznos munkaórák száma 30
2. ezer Ft, nettó
3. Összes költség 1.000
4. Árbevétel 2.000
5. Nyereség (4.-3.) 1.000
6. Árbevétel/óra (1. X 6.) 150

 Itt az a döntő, hogy a remélt, és szükséges árbevételt (és eléréséhez szükséges óradíjat/munkaórák számát) meg tudod-e valósítani? Vagyis lesz-e annyi megrendelésed, hogy legalább 30 órát dolgozz ténylegesen?

Írásom elején említettem, egyik tevékenységünk induló vállalkozóknak szóló tanácsadás. Mennyire jól mutatna a táblázatban, ha nem 30, hanem heti 50 órányi bevételt hozna! Mivel azonban az több okból is lehetetlen, ezért lépegettünk lefelé tervezésnél. A napi 6 óra (heti 30) áll közelebb a valósághoz.

Ha – tegyük fel- felvennénk még két embert tanácsadásra, akiknek csak ez a dolguk, és nem kell semmi mással foglalkozniuk, ezt végeznék napi 8 órában.

Ez azt jelenti, hogy eladható időnk heti 2X5X8 = 80 órával nő. Ez havonta (4 héttel számolva) 320 óra. Óradíjunkat tekintve (12.000 ft / óra) ez havonta 3.840.000 ft elméleti bevételt jelent. Ha 200.000 forint nettó fizetést adnánk nekik, az havonta majdnem 800.000 ft kiadást jelentene. Vagyis a többi várható költséggel együtt is megérHETI még alkalmazottat felvenni erre a munkára.

A valóság az, hogy jelenleg nem tudnánk kitölteni a munkaidejüket. Tegyük fel, hirdetünk, akciózunk (legyen az óradíj 8000 Ft), de ezzel is csak plusz 192 órát tudunk eladni. (Ez az eredeti, 320 órás tervnek a 60%-a.) 192 óra bevétele 8.000 forintos óradíjjal 1.536.000 Ft. Ha a többi költséget, plusz hirdetés, stb. is beleszámolom, akkor lehet, máris nem olyan rózsás a helyzet. 

Ha szolgáltatsz, nagyon alaposan nézd meg, szolgáltatásod óradíja kiadja-e egy alkalmazott fizetését meg a többi vele kapcsolatban felmerülő kiadást! Szolgáltató cégek –tapasztalat – itt tudnak elég csúnyán elmenni mínuszba ha ezt előzetesen nem gondolják át.


Árképzés, ha kisadózó vagy

Kisadózóként minden másnál egyszerűbben tudsz tervezni. Fix adókat fizetsz, és mivel kisadózóként valószínűleg szolgáltatni fogsz, így költségeidet is könnyű összeszedni. Tulajdonképpen nincs is más dolgod, mint ezt megtenni, mindezt elosztani hasznos (vagyis ténylegesen bevételt termelő) munkaóráid számával. Ez lesz az önköltséged, ehhez értelemszerűen hozzá kell adnod azt, amit szeretnél megkeresni.

Mutatom:

(Megjegyzés: azt feltételezzük, hogy főállású katás vagy, és tételes, évi fix, 50.000 ft összegű iparűzési adót fizetsz. És alanyi áfamentességet választottál.)

Tétel Összeg/hó/Ft
Adók (Kata, Ipa) 50.000+4.200
Telefon, Internet 15.000
Könyvelő 10.000
Bankköltség 10.000
Eszközök pótlása, amortizáció (laptop+telefon, a kettő értéke 200.000 Ft, 3 évig használjuk) 5.555
Közlekedés (BKV bérlet + taxi) 20.000
Tankönyv, szakirodalom, szakmai rendezvény 5.000
Összesen: 119.755 Ft/hó

 
A korábban említett, időd 60%-os kihasználtságát vesszük alapul: ténylegesen csak ekkor keresel pénzt. Ha 22 munkanappal számolunk, és napi 10 órás munkaidőt veszünk alapul, akkor egy minden egyes órád (119.755/22X10)=544 forintodban van. Az említett 60%-os arány miatt valójában (119.755 / 22X6) = 907 forint lesz az a határ, amit effektív munkavégzés közben meg kell keresned, hogy ne mínuszt termelj. Ehhez természetesen még hozzáadódnak személyes megélhetési költségeid, és jó, ha valamennyi tartalékot is tudsz képezni.

Ha csak nagyon szerény, (adók kifizetése után) 150.000 ft megélhetést, és havi 30.000 ft tartalékképzést számolunk, akkor óránként további (180.000 /22X6) = 1363 forintot kell keresned. A kettőt összeadva 2270 forint jön ki.

Ez a 2270 lesz az óradíjad, amit munkádért elkérsz. Ha többet szeretnél keresni, óradíjadat értelemszerűen megemeled. Természetesen csak addig, amíg a piac kifizeti, amit kérsz.

 

A cikk elolvasása után biztosan látod, bár nagyon fontosak a számok, önmagukban semmit nem érnek. Csak akkor van realitásuk, ha kéz a kézben járnak a valósággal, a valóságot jelentő piaci becslésekkel, lehetőségekkel. Ezért tervezésnél tartsd szem előtt azt, hogy mindkét terület ugyanolyan fontosságú!

Biztosan van olyan vállalkozó, vagy vállalkozást tervező ismerősöd, barátod, akinek ez a blogbejegyzés hasznos lehet. Kérem, oszd meg vele!

Ha tetszett, amit olvastál, kérlek, oszd meg, vagy küldd el ismerősödnek, akinek szintén hasznos olvasmány lehet!

Ha nem akarsz lemaradni következő bejegyzéseinkről, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz, vagy lépj be Facebook-csoportunkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre, ha az elsők között szeretnéd olvasni, amit RÓLAD, NEKED írunk: https://www.vallalkozas-okosan.hu/hirlevel

 

Ha szívesebben nézel videókat, iratkozz fel Youtube csatornánkra: https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=szianita  

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: pénz vállalkozás üzleti tervezés

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalkozas-okosan.blog.hu/api/trackback/id/tr178812378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.