Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0620-413-1281 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Igen, szeretném, hogy ötletemből forint legyen!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megtudd, hogyan! Tervezzük, és csináljuk meg együtt üzletedet!

Vállalkozásodról írok érthetően és szórakoztatóan. 


Vállalkozás okosan a Facebookon

Kisvállalati adó - letölthető KIVA kalkulátor - NGM

2012.12.08. 14:24 Szianita

Kisvállalati adó - Gyakran Ismételt Kérdések - NGM tájékoztató

 A kisvállalati adó egy teljesen új szemléletet honosít meg a hazai adózásban. A több adónemet, a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót kiváltó, pénzforgalmi szemléletű adó közelebb hozza az adómegállapítási szabályokat a vállalkozói igényekhez, egyúttal ösztönzi a beruházásokat és a foglalkoztatást.

A kormány döntése értelmében a Parlament elé 2012. december 7-én beterjesztett módosítási javaslat értelmében az új adó hatálya alá december 1-től január 15-ig lehet bejelentkezni a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium összegyűjtötte a kisvállalati adóval kapcsolatosan leggyakrabban felmerülő kérdéseket.

1092767_red_symbols_1.jpg


Kinek érdemes a kisvállalati adót választania?

A kisvállalati adóra való áttérés lehetőségét azoknak a vállalkozásoknak érdemes alaposabban megvizsgálnia, amelyekre igaz, hogy

- a nyereség személyi jellegű ráfordításokhoz viszonyított aránya alacsony (alatta marad annak), és/vagy

- a közeljövőben jelentősebb beruházásokat terveznek.




A megalapozott választáshoz azonban további egyedi tényezők vizsgálata is indokolt. Ezek közül a legfontosabbak vizsgálatához az ezen tájékoztatóval egyidejűleg kiadott kalkulátorunk nyújt segítséget.

Meddig kell dönteni a kisvállalati adó választásáról?

A kisvállalati adó hatálya alá való átlépés szándékát elektronikus úton, a NAV ’T203KV számú nyomtatványán lehet jelezni. A nyomtatvány benyújtására – a kormány döntése értelmében a Parlament elé 2012. december 7-én beterjesztett módosítási javaslat értelmében – a december 1-től január 15-ig tartó időszakban lesz lehetőség. A nyilatkozat január 15-ig visszavonható.

Melyek a kisvállalati adó választásának feltételei?

A kisvállalati adózást választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amelynek

  • az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt (de nem szűnik meg az adóalanyiság, amíg az átlagos statisztikai állományi létszám 50 fő alatt marad);
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;
  • az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;
  • üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
  • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.

Az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos állományi létszámát és a bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Nem választhatja a kisvállalati adózást az az adózó, amelynek a bejelentés napján az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Lehet-e újonnan alakuló vállalkozás kisvállalati adóalany?

Igen, a kisvállalati adó szerinti adóalanyiságot az adóévben újonnan alakuló vállalkozás is választhatja, ennek feltétele, hogy a választását a létrejövetelétől (például a társasági szerződés közokiratba foglalásától, ellenjegyzésétől, első jognyilatkozatának megtételétől) számított 30 napon belül bejelentse az állami adóhatóságnak.

Milyen adókat vált ki a kisvállalati adó?

A kisvállalati adó kiváltja a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, valamint a társasági adót.

A kisvállalati adó nem vált ki más adónemeket, így az áfát, a munkavállaló által fizetendő szja-t és járulékokat, illetve az osztalékhoz kapcsolódó közterheket (szja, eho), amelyeket az általános szabályok szerint kell megfizetni.

Mi a kisvállalati adó kulcsa és alapja?

A kisvállalati adó kulcsa 16%. A kisvállalati adó alapja a személyi jellegű kifizetések (alapvetően a munkabér-tömeg és egyes további személyi jellegű ráfordítások), illetve a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredményének összege, de – főszabály szerint – nem lehet kevesebb, mint a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege.

Mi minősül személyi jellegű kifizetésnek?

Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (amelyet csökkent a törvényben meghatározott kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azaz az ún. fiktív járulékalap szerinti jövedelemre is tekintettel kell lenni az adóalap meghatározásánál (például a személyesen közreműködő, „főállású” tagok esetében).

Hogyan kell meghatározni a pénzforgalmi szemléletű nyereséget?

A pénzforgalmi szemléletű eredmény alapvetően a vállalakozás pénzeszközeinek változásaként, valamint a vállalat által birtokolt pénzügyi eszközök állományának változásaként kerül meghatározásra, csökkentve a vállalkozásba külső forrásból bevont pénzeszközökkel (pl. tőkeemelés, hitelfelvétel, kapott osztalék), növelve a vállalkozásból kivont pénzeszközökkel (pl. tőkeleszállítás, osztalékfizetés, hiteltörlesztés, megfizetett adó). Az adóalap megállapításakor emellett figyelembe kell venni néhány, többnyire az adó elkerülésének megakadályozására irányuló korrekciós tételeket is.

Hogyan állapítja meg a pénzforgalmi nyereséget az evából áttérő bevételi nyilvántartást vezető adózó az első adóévben?

A Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást alkalmazó eva-alany a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a Számviteli törvény 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegében kimutatott pénzeszközök figyelembevételével állapítja meg az adóalapját (a kisvállalati adóelőleget is hasonló szabály szerint kell megállapítania).

Miben különbözik a pénzforgalmi szemléletű eredmény és a társasági adó alapját képző (eredményszemléletű) eredmény?

A pénzforgalmi szemléletű nyereség elsősorban abban tér el az eredményszemléletű nyereségtől, hogy a vállalat bevételeit és kiadásait azok megfizetésének időpontjában veszi figyelembe. Így mind a tárgyi eszközök, mind a készletek beszerzése azok megfizetésének időpontjában azonnal csökkentik az adóalapot, a bevételek pedig csupán azok realizálásakor növelik azt. Ez a megoldás biztosítja, hogy a nyereségnek az a része, amely a vállalkozás fejlesztésére lett visszaforgatva, csökkenti az adóalapot.

A könyvelőm szerint a pénzforgalmi szemléletű nyereség nehezen tervezhető, mivel nem tudható, hogy a bevételeim az adómegállapítási időszak végéig beérkeznek-e.

Bár a pénzforgalmi szemléletű adóalap fenti tulajdonsága az adókötelezettség keletkezésének időzítésében valóban okoz bizonytalanságot, az adófizetési kötelezettséget hosszabb távon nem befolyásolja. Előnyt jelent ugyanakkor az adózó számára, hogy az adót akkor kell megfizetni, amikor a szükséges pénzösszeg már ténylegesen rendelkezésre áll (azaz a bevételek késése az adófizetési kötelezettséget is késlelteti).

Az időzítés jelentőségét csökkenti az is, hogy az előlegfizetési kötelezettség az előleg-megállapítási időszak pénzeszköz-változásaihoz kötődik. Így az időzítés nem két teljes adóév, hanem csupán két előlegfizetési időszak (hónap vagy negyedév) között rendezi át a fizetési kötelezettséget.

Hogyan kell megállapítani az adóelőleget?

A kisvállalati adóalanyiság első évében várhatóan 100 millió Ft előző évi összes bevétel alatt az adózók negyedévente, afölött havonta kötelesek adóelőleget fizetni. (A későbbi években 1 millió Ft KIVA kötelezettség jelenti a határt.)

Az adóelőleg összege a személyi jellegű kifizetések és egy egyszerűsített pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény összegeként adódik, amelyet az előleg-megállapítási időszakra a pénzeszközök változása, a tárgyidőszakban megfizetett kisvállalati adó és adóelőleg, valamint az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg összegeként kell meghatározni. Az előleg alapját képező (egyszerűsített) pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető a tárgyév korábbi adóelőleg-megállapítási időszakában megállapított negatív pénzforgalmi szemléletű eredménnyel.

Mit tehet az adózó, ha a fenti előlegszabály túlzott mértékű adóelőleg-fizetéshez vezetne (pl. jelentősebb hitelfelvétel, tőkeemelés esetén)?

A törvény lehetővé teszi, hogy az adózó az adóelőleget a további, a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételeket is figyelembe véve határozza meg. Ezáltal a túlfizetés elkerülhető.

Van-e lehetősége veszteségelhatárolásra annak a vállalkozásnak, amelynek pénzforgalmi szemléletű tárgyévi eredménye negatív?

Amennyiben egy vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredménye negatív, az a tárgyévi adóalap meghatározásakor adóalap-csökkentő tételként nem vehető figyelembe. A vállalkozó az adóévi pénzforgalmi szemléletű veszteséget elhatárolhatja, és azzal 10 év alatt egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét.

A fentiektől eltérően, az elhatárolt veszteségből az új beruházások összegével a következő években korlátlanul csökkentheti az adóalapját a vállalkozás. (Azaz az elhatárolt veszteségnek ez a része az adó bérek után fizetendő részét is csökkentheti.)

Van-e lehetőség a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetések elszámolására?

Igen, a kisvállalati adóalany csökkentő tételként veheti figyelembe a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített olyan kifizetéseket, amelyek a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkoznak, és amelyek az adóévet megelőző adóévben ráfordításként nem kerültek elszámolásra.

Lehetőség van-e a társasági adózás ideje alatt elhatárolt veszteség és a korábban beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolására?

A kormány döntése értelmében a Parlament elé 2012. december 7-én beterjesztett módosítási javaslat értelmében lehetőség nyílik a kisvállalati adóalanyiságot megelőzően keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására. A korábban beszerzett tárgyi eszközök tekintetében a kisvállalati adóalanynak lehetősége van a számított nyilvántartási értékkel 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkenteni a pénzforgalmi szemléletű eredményét.

A kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben köteles-e módosítani az átlépő adózó a társasági adóalapját az eszközök könyvszerinti és a számított nyilvántartási értéke közötti különbséggel?

A kormány döntése értelmében a Parlament elé 2012. december 7-én beterjesztett módosítási javaslat értelmében az adózó választása szerint nem alkalmazza az immateriális javak és a tárgyi eszközök könyvszerinti és a számított nyilvántartási értéke közötti különbségével kapcsolatos módosító tételt a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben.

Van-e lehetőség a Munkahelyvédelmi Akciótervben meghirdetett célzott kedvezmények igénybe vételére a Kisvállalati adóban?

A kormány döntése értelmében a Parlament elé 2012. december 7-én beterjesztett módosítási javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a pályakezdő, tartós munkanélküliség után munkába álló és gyesről visszatérő munkavállalók után a kisvállalati adó alapja a foglalkoztatás első két évében a kedvezményezett munkabérének havi összegével, de havonta legfeljebb 100 ezer forinttal csökkenthető legyen.

Mi történik a társasági adóalanyiság ideje alatt képzett fejlesztési tartalékkal?

A kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóévben a társasági adóalany már nem képezhet fejlesztési tartalékot, emellett a már igénybe vett kedvezménnyel bizonyos esetekben el is kell számolnia. Főszabály szerint a társasági adóalanynak az utolsó adóévet megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegéből a jogutód nélküli megszűnés adóévének utolsó napjáig fel nem használt része után az elmaradt adót, a késedelmi pótlékot meg kell fizetnie. A kisvállalati adóalany akkor nem köteles elszámolni a fejlesztési tartalék fel nem használt részével, ha a kisvállalati adóalanyisága időszaka alatt a társasági adótörvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelési, illetve adófizetési kötelezettség.

Igaz-e az az információ, hogy a kisvállalati adó alanyai kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól?

Nem. Az ezzel kapcsolatos hírek a Számviteli törvény 2/A. § paragrafusának félreértésén alapulnak, amely szerint az Sztv. hatálya nem terjed ki azon vállalkozásokra, amelyek nyilvántartásaikat a Ktv. előírásai szerint vezetik. Ez a szabály azonban kizárólag a kisadózók tételes adójának (KATA) alanyaira vonatkozik, hiszen csak ők vezetik a nyilvántartásaikat ezen törvény előírásai szerint.

adó.JPG

 






KIVA kalkulátor (NGM) letöltése










2012. december 7.

Nemzetgazdasági Minisztérium

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalkozas-okosan.blog.hu/api/trackback/id/tr44954408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.