Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0620-413-1281 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Igen, szeretném, hogy ötletemből forint legyen!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megtudd, hogyan! Tervezzük, és csináljuk meg együtt üzletedet!

Vállalkozásodról írok érthetően és szórakoztatóan. 


Vállalkozás okosan a Facebookon

Pénzügyi tervezés

2011.04.26. 18:46 prosequor

Egy korábbi bejegyzésünkben, itt foglalkoztunk már azzal, hogy mi mindent kell mérlegelni egy vállalkozás indításánál, vagyis az üzleti tervezésnél.

Az elkészítendő üzleti terv főbb részei a következők:
•    Vezetői összefoglaló
•    Vállalkozás általános bemutatása
•    Marketing Terv
•    Működési terv
•    Vezetőség és szervezeti felépítés
•    Pénzügyi terv
•    Mellékletek

Ebből nézzük most a pénzügyi tervezést. Először felmérjük a várható kiadásokat, majd csoportosítjuk őket, végül megnézzük, hogy ezen csoportok között mi az összefüggés, hogyan dönthető el, hogy a kapott számok alapján érdemes –e belekezdeni a vállalkozásba.

Nézzük, milyen felmerülő költségekkel kell számolni:

•    A cégformának megfelelő alaptőke (ez később elkölthető)
•    Az induláshoz szükséges eszközök költsége (gép, jármű, árukészlet, stb.)
•    A tevékenységgel összefüggő rezsi kiadások: közüzemi díjak, telefonszámla, bérleti díjak
•    Hirdetési költségek
•    Adminisztrációnál felmerülő költségek (könyvelés pl.)
•    Esetleges alkalmazottak fizetései
•    Fizetendő adók, járulékok
•    Esetleges hitel törlesztése
•    Meglévő eszközök amortizációja (mennyit kell félretenni, hogy az elhasználódó gépek, autók helyett újat lehessen majd venni.)

Fontos észben tartani, hogy vannak havi fix költségek (amelyek mértéke nem függ a vállalkozás tevékenységének eredményességétől, pl. bizonyos járuléktípusok, hiteltörlesztés) és vannak változó költségek, amelyek az üzletmenet függvényében nőhetnek, vagy csökkenhetnek (telefonszámla, üzemanyag-kiadás, árubeszerzés pl.).
 

A pénzügyi tervezés során mindig NETTÓ összegekkel kalkulálunk, mind bevétel, mind költség oldalon. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy egy kiállított számla (bevétel) utáni ÁFÁ-t egyből be kell fizetni, akkor is, ha a számlánkat még nem fizették ki, illetve kiadásainkat bruttó (ÁFÁ-val növelt) értéken fizetjük, az ÁFÁ-t csak később tudjuk visszaigényelni, feltéve, ha erre jogosultak vagyunk.
 

Látszik tehát, hogy egy vállalkozás „papíron” hiába nyereséges, ha a kiállított számla ellenértéke nem érkezik be, akkor a papíron létező nyereség ellenére a cég csődbe mehet.
Nagyon fontos ezért, hogy egy számla „sorsát” annak kiállítása után is nyomon kövessük, ez mostani posztunknak nem témája, egy következőben tárgyaljuk majd.


Természetesen nagyon fontos kalkulálni a fix-változó költségek arányával, (optimális esetben a változó költségek növekedésével a tevékenységből származó árbevétel és nyereség is emelkedik), az egyszerűség kedvéért azonban ezt most figyelmen kívül hagyjuk.

A költségeket az alábbi csoportokba soroljuk:

  1. A bevétel megszerzésére közvetlenül ráfordított költségek (a továbbiakban üzemi költségek). Ezek azon kiadások, melyek az árbevétel megszerzése érdekében közvetlenül merülnek fel: alapanyag, munkabér (járulékaival együtt), üzlethelyiség bérleti díja stb. A megszerzett árbevételből levonjuk ezeket a kiadásokat, ez a vállalkozás üzemi eredménye, „nyeresége”.  – Nyereség alatt itt most az árbevétel és az üzemi költségek különbözetét értjük-. Nagyon fontos, hogy ez még önmagában nem jelenti a vállalkozás gazdaságosságát, viszont ha már itt negatív az egyenleg, akkor biztos, hogy jelen formájában az adott tevékenységnek nincs értelme.
  2. Lássuk, mi az, amit ebből ki kell fizetni, a kiadások következő csoportja: a vállalkozás által fizetendő adók, esetleges hiteltörlesztések, lízingdíjak. Ezeket is mind az üzemi tevékenységgel megkeresett „nyereségből” kell kifizetni, rossz esetben bizony előfordulhat, hogy ez több, mint az erre rendelkezésre álló pénz. Természetesen megvan a módszere annak, hogy ezt hogyan lehet kalkulálni.
  3. Harmadik csoportba soroljuk az értékcsökkenést: ez nem jelentkezik ugyan fizikailag azonnal kifizetendő tételként, mégis számolni kell vele. Ugyanis egy berendezés, szerszám, amit használunk, idővel tönkre megy, újat kell venni belőle. Ha ismerjük a várható vételárát, és tudjuk azt, hogy mennyi ideig használjuk és a végén mennyiért tudjuk eladni, a kettő közötti összeg az, amit havonta félre kell tegyünk erre a célra, ezért ezzel is számolnunk kell.(Természetesen hitelből is megvehetjük az adott eszközt, de ott is ugyanúgy keletkezik kiadás rá, hitelkamat formájában).


Nagyon leegyszerűsítve tehát azt mondhatjuk, ha a 2., és 3. csoportba sorolt költségeket IS fedezi az 1. pontban említett „nyereség”, akkor van értelme a vállalkozásnak.

Természetesen további számolást igényel, hogy mi a helyzet akkor, ha a költségek 20%-kal meghaladják azt, amit első körben kiszámoltunk, a tervezett árbevételnek pedig csak a 80%-a érkezik be.

Jelen posztból bizony fehéren-feketén kiderül, hogy érdemes, és fontos leülni, és számolni, mielőtt belevágunk bármibe is, és invesztálunk bele…

Következő írásainkban foglalkozunk majd a lízinggel és a faktoringgal, megnézzük, milyen adminisztrációs kötelezettségekkel jár egy vállalkozás beindítása.

Szólj hozzá!

Címkék: üzlet facebook pénz vállalkozás tervezés költség okosan pénzügyi

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalkozas-okosan.blog.hu/api/trackback/id/tr802857313

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.