Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0620-413-1281 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Igen, szeretném, hogy ötletemből forint legyen!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megtudd, hogyan! Tervezzük, és csináljuk meg együtt üzletedet!

Vállalkozásodról írok érthetően és szórakoztatóan. 


Vállalkozás okosan a Facebookon

Hitel, lízing, faktoring

2011.04.14. 23:07 prosequor

Figyelem! A téma jellegéből adódóan most egy hosszú és unalmas írás kezdődik. :)

Hitel, lízing, faktoring

Ez a három dolog lehetőséget biztosít egy vállalkozás számára, hogy működéséhez a meglévő, saját pénz (tőke) mellett, további pénzhez (forráshoz) juthasson.
Külső forrás bevonására akkor van szükség, ha egy vállalkozás működéséhez, vagy fejlesztéséhez, pl. nagy értékű berendezés, jármű, árukészlet beszerzéséhez, nem áll rendelkezésre elegendő saját tőke, vagy a meglévő tőkét nem kívánja a cég ezen célok valamelyikére fordítani, esetleg nem érdemes.
Minden esetben mérlegelni kell, hogy egy vállalkozás mire és mennyi hitelt vesz fel, azonban ezzel most itt nem foglalkozunk, (majd egy következő alkalommal), most a különböző hitelek jellemzőit tekintjük át.


Nézzük először a hiteleket, milyen szempontok alapján lehet őket csoportosítani, és melyiknek mi a jellemzője.


Lejárat ideje szerint lehet rövid lejáratú (1 évnél rövidebb), és hosszú lejáratú, éven túli futamidejű. Hosszú lejáratú hitel esetén elképzelhető türelmi idő alkalmazása, ilyenkor a hitel visszafizetését csak a folyósítás után megadott idővel kell megkezdeni, pl. 6 vagy 12 hónappal.
Hitelcél szempontjából lehet kötött, vagy szabad felhasználású egy hitel. Kötött felhasználás esetén a felvett hitel csak a hitelszerződésben meghatározott célra fordítható (pl. egy építkezés megvalósítása).
Kötött felhasználású hitelek lehetnek még az alábbiak: projekthitel (a hitelszerződésben kitűzött projektre költhető), forgóeszköz-hitel (árukészlet, kisebb értékű, gyorsan fogyó tárgyi eszköz beszerzésére, pótlására). Nagy értékű tárgyi eszköz (gyártósor, mezőgazdasági gép pl.) beszerzésére szolgáló hitel, ingatlan vásárlására, fejlesztésére szolgáló hitel, építőipari beruházásokra (társasházépítés pl.) szolgáló hitel.
Létezik ÁFA-finanszírozásra szóló hitel is, mert pl. támogatásból megvalósított beruházásnál jellemzően ÁFÁ-t nem finanszíroznak, a támogatási szerződés a nettó összegre szól, ezért az ÁFÁ-t esetleg meg kell finanszírozni külső forrásból.
Vannak ezen kívül speciális igények kielégítésére szánt, bizonyos szakmák részére ajánlott hitelek: pl. kimondottan orvosi eszköz vásárlására, gyógyszertáraknál árukészlet (gyógyszer) finanszírozása kidolgozott konstrukciók.
 

Szabad felhasználás esetén bármilyen célra fordítható, ilyen lehet pl. egy folyószámlahitel, vagy egy vállalkozói jelzáloghitel (a konstrukció a lakosságihoz hasonló, csak itt magánszemély helyett egy cég az adós).
Speciális hitelforma az ún. rulírozó hitel. Ennek lényege, hogy egy hitelkeretet biztosítanak a cég számára, aminek van egy fix díja, az ún. rendelkezésre tartási díj (hasonló, mint lakossági hitelkártyáknál az éves kártyadíj), kamatot fizetni csak az igénybe vett összeg után kell.
A folyósítás pénzneme szerint lehet forint, vagy deviza alapú, deviza alapú hitel esetén számolni kell az árfolyamváltozás hatásaival, ezzel később még foglalkozunk.
Kamatozás szerint megkülönböztetünk fix kamatperiódusú (pl. 5 évig, vagy akár a teljes futamidőre), vagy változó kamatperiódusú (pl. 3 havonta, évente) változó hitelt.
A kamat mértékének meghatározása forintalapú hitel esetén általában a mindenkori jegybanki alapkamathoz kötve történik, de lehet a budapesti bankközi irányadó kamatlábhoz (Bubor) is, Euró alapú hitelnél általában az Euriborhoz (európai irányadó bankközi Euró-kamatláb) kötik. Bizonyos konstrukcióknál lehetséges kamattámogatás is.
 

Fedezet szerint a következő csoportba sorolhatóak a hitelek: tisztán a cég várható bevételére alapozva (folyószámlahitel), projekthitel (a hitelből megvalósítandó beruházás a fedezet, üzleti múlt mellett üzleti tervet is vizsgálnak), ez a hiteltípus jellemzően utófinanszírozású, illetve tisztán fedezetalapú (ingatlan, autó, nagy értékű eszköz) fedezetére adott hitel.
A folyószámlahiteleknél szinte minden esetben kérik a vállalkozás tulajdonosának, vagy tulajdonosainak készfizető kezességvállalását, a többi esetben nem mindig. A cég korábbi gazdasági eredményeit természetesen az ingatlan, ill. tárgyi eszköz fedezete mellett adott hiteleknél is vizsgálják, itt az adható hitel összegét nagyrészt a fedezet értéke határozza meg.
Létezik emellett értékpapír fedezete mellett nyújtott hitel is.
Bármilyen hitel felvétele esetén megvizsgálják a vállalkozás hitelképességét. Általában alapkövetelmény legalább egy teljes, lezárt év, amióta a vállalkozás működik. További dokumentumok, amiket vizsgálni szoktak: mérleg, eredménykimutatás, főkönyvi kivonat, bankszámlán átmenő forgalom. Általában követelmény a sorbanállás-mentes bankszámla: ez azt jelenti, hogy nem volt olyan tétel a bankszámlán, melynek teljesítése fedezethiány miatt nem volt lehetséges. Hitel felvételekor elvárás az is, hogy a cégnek ne legyen lejárt köztartozása: adó, járulék, helyi adó, vám. Nem lehet a cég ellen végrehajtás, felszámolás, a cég tulajdonosai sem szerepelhetnek általában KHR-ben, a Központi Hitelinformációs Rendszerben, (BAR-lista), és a cég sem.
 

Egy vállalkozás fizetőképességét alapvetően a mérlegből,az eredménykimutatásból és a főkönyvi kivonatból lehet megítélni, tehát ha felvesz hitelt, ezen adatokból vélelmezhető, hogy vissza tudja majd fizetni. Fedezet alapú hitelnél természetesen számít a fedezetbe bevonni kívánt vagyontárgy értéke, és rendezett kell legyen annak jogi háttere is: pl. egy fedezetként ajánlott ingatlan tulajdoni lapján nem szerepelhet végrehajtás, vagy más, hasonló bejegyzés.
Fontos, hogy hitelminősítésnél általában csak a bankszámlára érkező bevételt nézik, hiába van több bevétele a cégnek, a bankszámlán kívüli forgalom általában irreleváns.
Bizonyos hiteltípusoknál, ill. összeghatárnál előfordulhat, hogy vizsgálják azt a 2-3-4 üzleti partnert is, akitől a cég bevételének a legnagyobb hányada érkezik.
Projekthitelnél elképzelhető, hogy a bank árbevétel-engedményezést köt ki (ha beindul a kivitelezett projekt, a beérkező bevétel egy része automatikusan a bankhoz kerül, vagy bármikor oda „csatornázható”), értelemszerűen jelzálogjogot is ki szoktak kötni.

Következő bejegyzéseinkben foglalkozunk majd a lízinggel és a faktoringgal.

Szólunk a különböző hitelek előnyeiről és hátrányairól, és arról, hogy egyáltalán mi az, amit nagyon gondosan mérlegelni kell hitelfelvételkor. Azt is körüljárjuk, hogy egy vállalkozásnak egyáltalán mikor érdemes hitelt felvennie.



 

Szólj hozzá!

Címkék: üzlet facebook hitel pénz információ vállalkozás lízing okosan faktoring

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalkozas-okosan.blog.hu/api/trackback/id/tr992827192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.