Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0630-589-0869 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Vállalkozás okosan a Facebookon

Így nem leszel veszteséges - pénzügyi tervezés 9 pontban

2017.02.12. 23:43 prosequor

Ez az esettanulmány ügyfelemmel egyeztetve, és az üzleti titok okán megváltoztatott számokkal készült.

 

Lehetetlen küldetés

A napokban egy Facebook csoportban vita alakult ki arról, hogy egy –a témában laikus- vállalkozó hogyan válasszon magának marketingest. Ahogy arról is, pontosan mi is egy marketinges feladata, meddig terjed az ő felelőssége, és hol lép be, vagy hol ér véget az ügyfélé.

Abban kb. mindenki egyetértett, hogy a marketing végső célja az árbevétel, és főleg a profit növelése. Ez az út a vállalkozás pontos pénzügyi adatainak ismerete nélkül rögös lehet. Sőt, lehetetlen.

Legrosszabb esetben azért fizetsz ki egy csomó pénzt, hogy marketingesed rontsa céged nyereségességét, rosszabb esetben veszteséget termeljen neked.

 

Ez kinek a felelőssége?

Később visszatérünk a kérdésre.

 

Előbb nézzünk meg egy esettanulmányt. Nem, nem elméleti, hanem teljesen friss, gyakorlati példa.

Ügyfelünk régóta foglalkozik autórestaurálással, illetve nem túl öreg autók rozsdásodó karosszériájának kijavításával. Egy ideig alkalmazottként, majd egyéni vállalkozóként dolgozott. Úgy hozta az élet, idéntől egy nagyobb műhelyt bérel, ahol a korábbiakhoz képest jóval több mindennel foglalkozik majd.

Tevékenysége kinőtte az egyéni vállalkozás kereteit, így a továbbiakban cégként működik majd tovább.

A nagyobb műhelyben értelemszerűen többféle szolgáltatást tud nyújtani, mint előtte, ezért egyelőre két ember felvétele a terv. De vajon megéri-e? Mennyi munkát (ügyfelet) kell ahhoz szerezni, hogy megérje?

Mivel a bővítés egy részét külső forrásból finanszírozza majd, látnunk kellett azt is, az így vásárolt eszközök esetén milyen megtérüléssel számolhatunk?

 

Első lépés – pénzügyi terv

Ahhoz, hogy a továbbiakban bármit számolni tudjunk, a szokásos módon összeállítottuk a vállalkozás pénzügyi tervét. Annyiban könnyű helyzetben voltunk, hogy a költségek egy része már ismert volt, ami változott, vagy változik majd, azok is jól behatárolhatóak.

A költségeket az eredmény-kimutatásnál használatos módon rendeztük. Javaslom, te is ezt a formulát használd, bármilyen további számoláshoz ez adja a leginkább áttekinthető alapot.

Így összeszedtük a bevételeket, a bérköltségeket, anyagköltségeket, az igénybe vett szolgáltatások listáját és az értékcsökkenést.

 

 

penzugyi_terv.jpgÍgy becsülj bevételt

Esetünkben a műhelynek 4-5 fő szolgáltatása lesz.

Ezek közül az egyik a gyorsszerviz: főleg futómű- és fékjavítás, meg olajcsere. Tervezési szempontból ez egy jól skálázható szolgáltatás: tegyük fel, átlag egy óra egy javítás, és nettó 5000 forintos óradíjjal számolunk.

 

Így napi 8 óra és havi 22 nap nyitvatartással számolva a matek a következő: 8 X 22X 5000 = 880.000.

Ez az elméleti maximum, a reális bevétel ennél biztosan kevesebb. Feltételezzük, hogy 12 hónapra vetítve 70% kihasználtságot érünk el. Így bevételünk 880.000 X 0,7 = 616.000 forint lesz.

Ezen kívül keresünk a beépített alkatrészeken is: átlagosan 15%-ot. Ennyi idő alatt mondjuk 300.000 forint ára alkatrészt használunk fel. Így ennek a tevékenységnek a bevétele (figyelem: bevétel, nem haszon!) havi 916.000 forint lesz.

A karosszéria-javítás már nehezebben tervezhető: sokszor csak megbontás után derül ki, mennyi munka lesz egy autóval. ezért itt úgy terveztük, hogy megnéztük az elmúlt (mondjuk) hat hónap alatt javított autók számát, és ennek a tevékenységnek a bevételét, majd átlagoltunk.

Esetünkben: átlagosan havi 20 autó, autónként átlagosan 70.000 forint bevétel, így ebből származó árbevételünk havi 1.400.000 forint.

Bevételeid összetételét rendszerezd aszerint, hogy mely szolgáltatásból származik.

Gyártás/kereskedelem esetén pedig próbálj egymáshoz minél közelebb eső haszonkulcsú termékeket tenni egy csoportba, és úgy számolni változó költségeket.

Így:

Eladott darabszám Nettó beszerzési ár Nettó eladási egységár Haszonkulcs, % ELÁBÉ (Eladott áruk beszerzési értéke) Árbevétel Bruttó haszon
10 70 100 30 700 1000 300
20 100 200 50 2000 4000 2000
50 300 400 25 15000 20000 5000
össz.: 17700 25000 7300

 

4 komment

Címkék: vállalkozás tervezés pénzügyi terv fedezeti pont

SZJA 2016

2017.02.09. 07:50 Szianita

 

 

A bejegyzés átköltözött a honlapunkra. Kattints ide érte.

 

 

Szólj hozzá!

Mi a teendő, ha a számlában az áfa összege meghaladja a 100.000 forintot?

2016.12.08. 07:19 Szianita

 

 

A bejegyzés átköltözött a honlapunkra. Kattints ide érte.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Alanyi adómentesség 2017

2016.12.08. 07:06 Szianita

Szólj hozzá!

Minimálbér 2017 - garantált bérminimum 2017 - számítások letölthető táblázattal

2016.11.14. 13:31 Szianita

 

A bejegyzés átköltözött a honlapunkra. Kattints ide érte.

 

Szólj hozzá!

KATA változások 2017 - megszavazták

2016.11.14. 12:53 Szianita

KATA változások 2017 - megszavazták!

 

Bevételi értékhatár, ingatlan bérbeadás, adóalanyiság újbóli választása, a kisadózó jövedelme, nevelőszülők: címszavakban ezeknél a részletszabályoknál javasol módosítást az adócsomag.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a benyújtott javaslatok alapján várhatóan az alábbiak szerint módosul:

Főállású kisadózók köre

A benyújtott javaslat szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló kisadózók nem minősülnek főállású kisadózónak, így ők havi 25 ezer forint tételes adó megfizetésére lesznek kötelezettek.  

Bérbeadásból származó bevétel bejelentése

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság egyik feltétele, hogy adózó saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből nem szerez bevételt. Ilyen bevétel megszerzése esetén megszűnik az adóalanyiság e bevétel megszerzését megelőző nappal. A benyújtott javaslat szerint az ingatlan bérbeadásából származó bevétel megszerzésének időpontját a kisadózó vállalkozás köteles lesz e bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenteni az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetése végett.

Bevételi értékhatár emelése

A benyújtott javaslat szerint duplára emelkedik az éves bevételi értékhatár, vagyis aki az adóév egészében katás és adó fizetésére kötelezett, annak 12 millió forint bevétel feletti részre kell csak megfizetnie a 40 százalék adót a tételes adó mellett. Abban az esetben, ha adózó nem lesz kötelezett egy adott hónapban az adót megfizetni, akkor a 12 millió forint bevételi értékhatár csökken, ugyanis ilyen esetben az adókötelezettséggel érintett hónapok számát kell 1 millió forinttal szorozni. Igaz, az áfatörvény szerinti alanyi adómentesség értékhatára csak 8 millió forint lesz, de így is megállapítható, hogy talán ez a legkedvezőbb változás a katások tekintetében a jövő évtől. A tapasztalatok szerint egyre több nyugdíjas őstermelő érdeklődik a kata iránt az adminisztráció egyszerűsége miatt.

Az adóalanyiság újraválasztásának lehetősége

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint amennyiben a katás vállalkozás adóalanyisága megszűnik, akkor az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban nem választhatják újra a tételes adót.

A benyújtott javaslat szerint ez az időszak a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra csökken.

Emelt összegű kata

Adózónak lehetősége van arra, hogy emelt összegű tételes adót fizessen annak érdekében, hogy a majdani ellátásai is emelkedjenek.

Erről a választásról bejelentést kell tenni és az emelt összegű adót már a bejelentés hónapjára vonatkozóan is meg kell fizetni a hatályos rendelkezés szerint. A várható változás az, hogy ilyen esetben a választás bejelentését követő hónaptól kell az emelt összegű adót megfizetni.

Kisadózó jövedelme 

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.

A javaslat szerint az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül. Ez azt jelenti, amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben például nem ért el bevételt, akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet. 

Már elfogadott változások

A nyári adócsomagban az alábbi változások kerültek bevezetésre:

Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás nem része a katás bevételnek

2016. június 16-ától a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás nem része a kisadózó vállalkozás bevételének. Ez a  módosítás – átmeneti rendelkezés alapján – már a 2014. január 1-jét követően kifizetett támogatások esetében is alkalmazható, vagyis aki  a támogatások miatt lépte át a rá vonatkozó bevételi értékhatárt és emiatt 40 százalék további adót kellett fizetnie, az  önreviziót nyújthat be az adóhatósághoz. (Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak a  olyan támogatás minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is. Itt kell megjegyezni, hogy a földalapú támogatás viszont része a atás bevételnek a jelenleg hatályos rendelkezések szerint. Álláspontom szerint katás bevételnek minősül a gázolaj jövedéki adójának visszatérítése is, mivel a katás időszakban minden költségetelszámoltnak kell tekinteni, és az visszatérített adóként funkcionál.)

Kintlévőségek

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerzi meg, úgy a bevétel megszerzésének időpontja 2016. június 16-ától – az evásokhoz hasonlóan – az adóalanyiság megszűnésének a napja.  

Kiegészítő tevékenységet folytató kisadózók keresőképtelensége

A kiegészítő tevékenységűnek minősülő egyéni vagy társas vállalkozó nem jogosult táppénzre, mivel nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A hatályos rendelkezés szerint a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő kisadózóknak akkor is meg kell fizetniük a 25 000 forint összegű tételes adót, ha keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják folytatni. A módosítás 2017. január elsejétől mentesíti az érintett kisadózókat a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek. 

 

Forrás: adozona.hu

 

Amennyiben a tervezett törvényi módosítások hatályosak lesznek, akkor írunk egy összesítő bejegyzést az összes KATA változásról.

Azért arra felhívnám a figyelmet már most, hogy ha 12 millió forintra változik a KATA bevételi határa, de az alanyi mentes értékhatár csak 8 millió forintra nő, azaz áfás lesz a katás. Sokszor hallottuk, a katásnak nem kell könyvelő, de nagy összegű bírság lehet a vége, ha például nem megy be egy áfa bevallás, mert elérte a katás az értékhatárt. Olvasd el a linkben jelölt bejegyzést, és ha jól tudsz válaszolni a kérdésekre, akkor neked nem kell könyvelő.

 

Következő vállalkozói képzésünkön a katáról is beszélünk.


 Vállakozás Okosan

Szólj hozzá!