Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0630-589-0869 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Vállalkozás okosan a Facebookon

Így nem leszel veszteséges - pénzügyi tervezés 9 pontban

2017.02.12. 23:43 prosequor

Ez az esettanulmány ügyfelemmel egyeztetve, és az üzleti titok okán megváltoztatott számokkal készült.

 

Lehetetlen küldetés

A napokban egy Facebook csoportban vita alakult ki arról, hogy egy –a témában laikus- vállalkozó hogyan válasszon magának marketingest. Ahogy arról is, pontosan mi is egy marketinges feladata, meddig terjed az ő felelőssége, és hol lép be, vagy hol ér véget az ügyfélé.

Abban kb. mindenki egyetértett, hogy a marketing végső célja az árbevétel, és főleg a profit növelése. Ez az út a vállalkozás pontos pénzügyi adatainak ismerete nélkül rögös lehet. Sőt, lehetetlen.

Legrosszabb esetben azért fizetsz ki egy csomó pénzt, hogy marketingesed rontsa céged nyereségességét, rosszabb esetben veszteséget termeljen neked.

 

Ez kinek a felelőssége?

Később visszatérünk a kérdésre.

 

Előbb nézzünk meg egy esettanulmányt. Nem, nem elméleti, hanem teljesen friss, gyakorlati példa.

Ügyfelünk régóta foglalkozik autórestaurálással, illetve nem túl öreg autók rozsdásodó karosszériájának kijavításával. Egy ideig alkalmazottként, majd egyéni vállalkozóként dolgozott. Úgy hozta az élet, idéntől egy nagyobb műhelyt bérel, ahol a korábbiakhoz képest jóval több mindennel foglalkozik majd.

Tevékenysége kinőtte az egyéni vállalkozás kereteit, így a továbbiakban cégként működik majd tovább.

A nagyobb műhelyben értelemszerűen többféle szolgáltatást tud nyújtani, mint előtte, ezért egyelőre két ember felvétele a terv. De vajon megéri-e? Mennyi munkát (ügyfelet) kell ahhoz szerezni, hogy megérje?

Mivel a bővítés egy részét külső forrásból finanszírozza majd, látnunk kellett azt is, az így vásárolt eszközök esetén milyen megtérüléssel számolhatunk?

 

Első lépés – pénzügyi terv

Ahhoz, hogy a továbbiakban bármit számolni tudjunk, a szokásos módon összeállítottuk a vállalkozás pénzügyi tervét. Annyiban könnyű helyzetben voltunk, hogy a költségek egy része már ismert volt, ami változott, vagy változik majd, azok is jól behatárolhatóak.

A költségeket az eredmény-kimutatásnál használatos módon rendeztük. Javaslom, te is ezt a formulát használd, bármilyen további számoláshoz ez adja a leginkább áttekinthető alapot.

Így összeszedtük a bevételeket, a bérköltségeket, anyagköltségeket, az igénybe vett szolgáltatások listáját és az értékcsökkenést.

 

 

penzugyi_terv.jpgÍgy becsülj bevételt

Esetünkben a műhelynek 4-5 fő szolgáltatása lesz.

Ezek közül az egyik a gyorsszerviz: főleg futómű- és fékjavítás, meg olajcsere. Tervezési szempontból ez egy jól skálázható szolgáltatás: tegyük fel, átlag egy óra egy javítás, és nettó 5000 forintos óradíjjal számolunk.

 

Így napi 8 óra és havi 22 nap nyitvatartással számolva a matek a következő: 8 X 22X 5000 = 880.000.

Ez az elméleti maximum, a reális bevétel ennél biztosan kevesebb. Feltételezzük, hogy 12 hónapra vetítve 70% kihasználtságot érünk el. Így bevételünk 880.000 X 0,7 = 616.000 forint lesz.

Ezen kívül keresünk a beépített alkatrészeken is: átlagosan 15%-ot. Ennyi idő alatt mondjuk 300.000 forint ára alkatrészt használunk fel. Így ennek a tevékenységnek a bevétele (figyelem: bevétel, nem haszon!) havi 916.000 forint lesz.

A karosszéria-javítás már nehezebben tervezhető: sokszor csak megbontás után derül ki, mennyi munka lesz egy autóval. ezért itt úgy terveztük, hogy megnéztük az elmúlt (mondjuk) hat hónap alatt javított autók számát, és ennek a tevékenységnek a bevételét, majd átlagoltunk.

Esetünkben: átlagosan havi 20 autó, autónként átlagosan 70.000 forint bevétel, így ebből származó árbevételünk havi 1.400.000 forint.

Bevételeid összetételét rendszerezd aszerint, hogy mely szolgáltatásból származik.

Gyártás/kereskedelem esetén pedig próbálj egymáshoz minél közelebb eső haszonkulcsú termékeket tenni egy csoportba, és úgy számolni változó költségeket.

Így:

Eladott darabszám Nettó beszerzési ár Nettó eladási egységár Haszonkulcs, % ELÁBÉ (Eladott áruk beszerzési értéke) Árbevétel Bruttó haszon
10 70 100 30 700 1000 300
20 100 200 50 2000 4000 2000
50 300 400 25 15000 20000 5000
össz.: 17700 25000 7300

 

1 komment

Címkék: vállalkozás tervezés pénzügyi terv fedezeti pont

SZJA 2016

2017.02.09. 07:50 Szianita

SZJA 2016

Először jöjjön a hivatalos verzió!

 TISZTELT ÜGYFELÜNK!

 Számunkra fontos, hogy Ön minden eddiginél könnyebben intézhesse adóügyeit!

Idén először a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elkészíti az Ön személyijövedelemadó-bevallási tervezetét.

 Az adóbevallási tervezet a 2016-ban megszerzett jövedelmeiről szóló kimutatás, melyet az Ön munkáltatója, kifizetője által megadott adatokból állítunk össze. Kiszámítjuk Ön helyett a jövedelmét terhelő adót, számításba vesszük az év közben levont adóelőleget és a figyelembe vett kedvezményeket. Az adóbevallási tervezetben szerepel mindezek egyenlege, ami lehet nulla, még fizetendő adó vagy Önnek visszajáró összeg.

 Ha Önnek van Ügyfélkapu regisztrációja:

 A NAV által elkészített adóbevallási tervezetet 2017. március 15-től megnézheti és módosíthatja a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető weboldalon.

 Ügyfélkapu regisztráció hiányában, amennyiben 2017. március 15-ig kéri, a NAV megküldi Önnek adóbevallási tervezetét. Igénylését az alábbi módokon adhatja be:

- SMS-ben a 06-70/717-7878 telefonszámon 2017. január 31-től (meg kell adnia adóazonosító jelét és születési dátumát a következők szerint SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn)

- a NAV honlapjáról elérhető űrlapon (www.nav.gov.hu/eszja/eszja)

- a „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon

- levélben kötetlen formában

- a NAV ügyfélszolgálatán személyesen vagy

- a NAV telefonos tájékoztató rendszerén keresztül.

 március 15. után az igénylés már csak a NAV ügyfélszolgálatain nyújtható be.

 Az igénylés alapján adóbevallási tervezetét 2017. május 2-ig kapja meg postán.

 HA EGYETÉRT AZ ADÓBEVALLÁSI TERVEZETTEL, AMIT A NAV KÉSZÍTETT ÖNNEK, akkor nem kell tennie semmit. Ebben az esetben 2017. május 22-én a NAV által elkészített tervezet lesz az Ön hivatalos adóbevallása.

 HA NEM ÉRT EGYET, akkor a bevallást módosíthatja:

- Ügyfélkapu regisztrációval az online felületen,

- postán kapott tervezet esetében pedig a 16SZJA jelű bevallás benyújtásával.

 Felhívjuk figyelmét, hogy a 16SZJA jelű nyomtatvány és a kitöltési útmutató szükség esetén a NAV honlapjáról letölthető vagy a NAV ügyfélszolgálatain elérhető.

 HA VAN JÖVEDELME, DE AZ NEM MUNKÁLTATÓTÓL, VAGY KIFIZETŐTŐL SZÁRMAZIK

Abban az esetben, ha a NAV az Ön részére a munkáltatók, kifizetők adatszolgáltatásának hiánya miatt nem készít adóbevallási tervezetet, de Ön jövedelemmel rendelkezik, úgy az új online felületen 2017. március 15-e után a WebNYK program segítségével készítheti el személyijövedelemadó-bevallását.

 Teljesítheti bevallási kötelezettségét a 16SZJA jelű bevallás ÁNYK program használatával vagy esetleg papíron történő kitöltéssel is. A papír alapú „üres” nyomtatványt letöltheti és kinyomtathatja, illetve a NAV ügyfélszolgálatain rendelkezésére bocsájtjuk.

 Ki intézheti adóügyeit Ön helyett?

 - Ha Ön munkáltatóját bízza meg az adóbevallás elkészítésével (16M29) és munkáltatója ezt vállalja, adóbevallási tervezetet nem postázunk Önnek.

- Más személy, mint törvényes képviselő vagy meghatalmazott is eljárhat. Adóbevallási tervezet papír alapon történő megküldése eseti meghatalmazással is kérhető. Törvényes képviselő, vagy állandó meghatalmazott ezen felül az Ön adóbevallási tervezetét is megtekintheti, módosíthatja az elektronikus felületen, ha a megbízott személyt (pl. könyvelőt) a NAV-hoz bejelentette.

 

FIGYELEM: ha a tervezetet nem módosítja és 2017. május 22-ig nem nyújt be 16SZJA jelű bevallást és addig munkáltatói adómegállapítás sem érkezik Önre vonatkozóan, akkor a NAV által elkészített tervezet lesz az Ön hivatalos adóbevallása.

 

És akkor jöjjön, hogy kinek mit kell csinálni …

itt egy link, ami később még kelleni fog: http://www.nav.gov.hu/eszja/eszja

Akinek nincs ügyfélkapuja, márc 15-ig kérheti a tervezetet a NAV-tól. Mégpedig így:

  • SMS-ben a 06-70-717-7878 telefonszámon az SZJA rövidítés után az adóazonosító jel és a születési dátum megadásával (SZJA szóköz adóazonosító jel szóköz ééééhhnn), például: SZJA 8901234567 19600315
  • a „Kérelem az adóbevallási tervezet papíralapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon,
  • kötetlen formájú levélben,
  • a NAV telefonos tájékoztató rendszerén keresztül,
    személyesen a NAV ügyfélszolgálatain.

  1. március 15. után az igénylés már csak a NAV ügyfélszolgálatain nyújtható be.

Akinek van ügyfélkapuja, márc 15. után megnézheti a fenti linken a tervezetet.

Akit ez az egész nem érdekel, megcsinálhatja, vagy megcsináltathatja, és ez felülírja a tervezetet. Neki info, hogy ha keresi a nyomtatványt, 16SZJA a neve, de majd jól nem találja ilyen néven az ányk-ban, ott 1653 a neve, majd mikor kinyomtatja, akkor megint 16SZJA a neve.

Akinek nem csinál a nav tervezet: egyéni vállalkozók, adószámos magánszemélyek, őstermelők. Ők ne is várják.

Ugye minden egyéni vállalkozó tudja, hogy neki az szja bevallási határidő február 25. Most feb 27!

Igen, a katásnak is kell szja, ha volt szja köteles jövedelme. Pl. táppénz. Ha nem volt szja köteles jövedelme, akkor nullás szja nem kell.

Amit nem tud a nav (így ne várd tőle, hogy benne legyen a tervezetben): ingatlanértékesítés, részvény adás-vétel, ha nem vetted igénybe a gyerekkedvezményt, nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések.

Az 1+1%-os felajánlást neked külön kell feladni, az nem része a tervezetnek.

 

Vállalkozás Okosan

Szólj hozzá!

Mi a teendő, ha a számlában az áfa összege meghaladja a 100.000 forintot?

2016.12.08. 07:19 Szianita

 

A termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő adószámának feltüntetése az áthárított adót tartalmazó számlán 2017. január 1-jétől

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § d) pontjának 2017. január 1-jei hatállyal módosított dc) alpontja alapján a belföldön letelepedett adóalanynak kötelező a számlán feltüntetnie a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője azon adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítette feltéve, hogy a számlában áthárított adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. Ennek megfelelően a vevői adószám, csoportazonosító szám kötelező feltüntetésére vonatkozó, 1 millió forintban megállapított adóértékhatár 2017. január 1-jével 100 000 forintra csökken.

A belföldön letelepedett adóalany 2017. január 1-jén illetve azt követően kibocsátott, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlája nem felel meg az Áfa tv. előírásainak, ennek megfelelően pl. adólevonásra sem jogosít, ha azon nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószáma illetve csoportazonosító száma. Az adószám nélkül kibocsátott számlát a számla korrekciójára vonatkozó előírásoknak megfelelő módon javítani kell.

A 2017. január 1-jét megelőzően (de 2014. december 31-ét követően) kibocsátott számlán abban az esetben kötelező feltüntetni a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószámát, csoportazonosító számát, ha az abban áthárított adó legalább 1 millió forint. Ez az irányadó abban az esetben is, ha 2017. január 1-jét megelőzően olyan ügylet tekintetében történik számlakibocsátás, amely ügylet teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Az adóalany ugyanakkor törvényi kötelezettség hiányában is feltüntetheti a partnere (vevője) adószámát, csoportazonosító számát.

A 2017. január 1-jén vagy azt követően teljesülő ügyletről 2017. január 1-jét megelőzően, belföldön nyilvántartásba vett adóalany számára kibocsátott, 100 000 forintot elérő, vagy azt meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó olyan számlára, amelyen nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószáma, az adólevonás tekintetében az Áfa tv. 2017. január 1-jétől hatályos 307. §-ában szereplő átmeneti rendelkezés alkalmazandó.

Ezen átmeneti rendelkezés előírása értelmében az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 1 millió forintot el nem érő, de legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számla is, amelyen a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vevő adószáma, csoportazonosító száma nem szerepel.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. §-ában meghatározott előírások 2017. január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést 2016. december 31-ét követően is – a 2015. január 1-jétől alkalmazandó – 1 millió forintos adóértékhatár figyelembe vételével kell az áfa-bevallásban teljesíteni. [Az Art. 31/B. §-át módosító rendelkezést az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény állapított meg, 2017. július 1-jei hatályba lépéssel.]

[Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály NGM/39659/2016. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156711530/2016.]

 

forrás: nav.gov.hu

 

Szólj hozzá!

Alanyi adómentesség 2017

2016.12.08. 07:06 Szianita


Tájékoztató az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 2017. január 1-jétől bekövetkező változásáról

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 78. §-ában foglalt rendelkezés értelmében 2017. január 1-jével változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. §-ának 2016. december 31-ig hatályos (1)-(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. A Mód. tv. 78. §-a 2017. január 1-jével az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos felső értékhatárt 8 millió forintra emeli.

A Mód. tv. 77. §-a az Áfa tv-t egy új átmeneti rendelkezéssel (310. §) egészítette ki, 2016. november 26-i hatályba lépéssel.  Az Áfa tv. ezen új 310. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az előző bekezdésben ismertetett törvényi rendelkezés alapján azon adóalanyoknak, akik/amelyek a gazdasági tevékenységüket 2017. január 1-jét megelőzően kezdték, azonban nem alkalmazták, nem alkalmazhatták az alanyi adómentesség szabályait, az alanyi adómentesség 2017. évre vonatkozó választásakor az Áfa tv. 310. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeket kell vizsgálniuk, azaz akkor jogosultak az alanyi adómentesség választására, amennyiben bevételük sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Ennek megfelelően az ilyen adóalanyok közül azok számára is lehetőség nyílhat az alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek/amelyeknek 2016. évi bevétele a 6 millió forintot túllépte ugyan, de a 8 millió forintot nem haladta meg. Ez esetben is fennáll, hogy az alanyi adómentesség választását az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján 2016. december 31-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

Az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az alanyi adómentesség azért szűnik meg, mert a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az adóalany bevétele ténylegesen meghaladja az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az Áfa tv. 310. §-ának (2) bekezdése a fenti szabály alól ad felmentést, amikor úgy rendelkezik, hogy a 310. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2017. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el. E törvényi szabályozás alapján azon adóalanyok, akik/amelyek 2015-ben vagy 2016-ban a 6 millió forintos értékhatár túllépése miatt alanyi adómentes státuszukat elvesztették, de a bevételük a 2016. évben ténylegesen, valamint a 2017. évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintot, szintén jogosultak alanyi adómentességet választani, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében visszatérési tilalom alatt állnak.

Ebben az esetben az adóalany alanyi adómentesség választására vonatkozó, az Art. 22. §-ának (2) bekezdésében előírt bejelentését meg kell (meg kellett), hogy előzze az értékhatár átlépésére vonatkozó bejelentése, amely bejelentést az Art. 23. §-ának (3) bekezdése alapján az értékhatár átlépésétől számított 15 napon belül kell (kellett) megtennie az adóhatósághoz.

Például abban az esetben, ha az adóalany alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba beszámító értékesítéseinek ellenértéke 2016. december 6-án meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt, amely miatti alanyi adómentesség megszűnést 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz, e bejelentést követően tehet az adóalany – a 8 millió forintos értékhatár-feltétel teljesülése esetén – a 2017. évre vonatkozóan az alanyi adómentesség választására bejelentést.

A tevékenységüket a 2017. évben, év közben kezdő adóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. Esetükben a 8 millió forintos, naptári évre vonatkozó (várható) bevételnek az adóalanyiság időszakára időarányosan eső részét kell figyelembe venni bevételi értékhatárként.

Nem kell bejelentést tenniük az alanyi adómentesség választására vonatkozóan azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben is alanyi adómentesek voltak és a 2017. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2017. évre ésszerűen várható bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot. (Az olyan adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben alanyi adómentesek voltak, de a 2017. évben – bármilyen okból – nem kívánnak alanyi adómentességet alkalmazni, erről a 2017. évre alkalmazandó új adózási módjuk megjelölésével kell bejelentést tenniük az adóhatósághoz 2016. december 31-ig.)

Fontos megjegyezni, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (2) bekezdésében rögzített értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ügyletek ellenértéke a 188. § (2) bekezdése szerinti értékhatárba nem számítandó bele.

 

Forrás: nav.gov.hu

Felhívnám a figyelmet arra, hogy aki katás egyéni vállalkozó akar lenni, és a 12 millió forintos kata bevétel elérésére törekszik, már 8 millió forinttól áfás lesz, azaz bejelentést kell tenni a nav-nál, áfa bevallást kell készítenie, és meg is kell fizetni az áfát.

 

Vállalkozás Okosan

 

Szólj hozzá!

Minimálbér 2017 - garantált bérminimum 2017 - számítások letölthető táblázattal

2016.11.14. 13:31 Szianita

Minimálbér 2017 - garantált bérminimum 2017 - (alcímre kattintással letölthető a táblázat)

Megszavazták a 2017-es minimálbér 15%-os emelését - (111.000 ft-ról 127.5000 ft-ra) -  és a garantált bérminimum - (129.000 ft-ról 161.000 ft-ra) - 25%-os emelését, továbbá a szociális hozzájárulási adó 5%-os csökkentést 27%-ról 22%-ra.

A minimálbér csak a 9-es feor-on alkalmazásban lévőkre használható, azaz jellemzően a garantált bérminimumot kell használni a legtöbb kisvállalkozónál alapnak.

Ez ugye munkaviszonyra értendő, de a tagi jogviszonynál emelt alap van a szociális hozzájárulási adóra (112,5%) és a levont egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékra (150%).

Nézzük mit jelentenek a 2017-es változások.

  • Minimálbér munkaviszonyban

bruttó 127.500 ft

Munkavállalótól levont járulékok:

szja 15%: 19.125 ft

nyugdíjbiztosítás 10%: 12.750 ft

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 8,5%: 10.838 ft

összes levont járulék: 42.713 ft

kifizetendő nettó munkabér: 84.788 ft

Munkáltatónak még pluszban fizetendő járulékok:

szociális hozzájárulási adó 22%: 28.050 ft

szakképzési hozzájárulás 1,5%: 1.913 ft

összes munkáltatónak pluszban fizetendő járulék: 29.963 ft

Összes költsége a munkáltatónak egy minimálbéren dolgozó után: 157.463 ft

 Azaz, hogy ki tudjon fizetni nettó 84.788 ft-ot a munkáltató, az neki 157.463 forintjába kerül!

  • Garantált bérminimum munkaviszonyban:

bruttó 161.000 ft

Munkavállalótól levont járulékok:

szja 15%: 24.150 ft

nyugdíjbiztosítás 10%: 16.100 ft

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 8,5%:  13.685 ft

összes levont járulék: 53.935 ft

kifizetendő nettó munkabér: 107.065 ft

Munkáltatónak még pluszban fizetendő járulékok:

szociális hozzájárulási adó 22%: 35.420 ft

szakképzési hozzájárulás 1,5%:  2.415 ft

összes munkáltatónak pluszban fizetendő járulék: 37.835 ft

Összes költsége a munkáltatónak egy garantált bérminimumon dolgozó után: 198.835 ft

 Azaz, hogy ki tudjon fizetni nettó 107.065 ft-ot a munkáltató, az neki 198.835 forintjába kerül!

  • Minimálbér tagi jogviszonyban vagy normál egyéni vállalkozó, aki NEM szakképzett munkát végez:

kivét bruttó 127.500 ft

levont járulékok:

szja 15%: 19.125 ft

nyugdíjbiztosítás 10%: 12.750 ft

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (191.475 ft emelt alapra) 8,5%: 16.256 ft

összes levont járulék: 48.131 ft

kifizetendő nettó kivét: 79.369 ft

Tagi jogviszonyban lévőnek vagy ev-nek még pluszban fizetendő járulékok:

szociális hozzájárulási adó (emelt alap 143.606 ft) 22%: 31.556 ft

szakképzési hozzájárulás (alapja a szocho alap) 1,5%: 2.152 ft (egyéni vállalkozó szakképzési hozzájárulást nem fizet!)

összes tag jogviszonyban vagy ev-ként pluszban fizetendő járulék: 33.708 ft

Összes költsége tagi jogviszonyban vagy ev-ként minimálbér után: 161.208 ft

 Azaz, hogy ki tudjon fizetni nettó 79.369 ft-ot az egyéni vállalkozó vagy a tagi jogviszonyban lévő, az neki 161.208 forintjába kerül!

  •  Garantált bérminimum tagi jogviszonyban vagy normál egyéni vállalkozó, aki szakképzett munkát végez:

 

kivét bruttó 161.000 ft

levont járulékok:

szja 15%: 24.150 ft

nyugdíjbiztosítás 10%: 16.100 ft

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (241.875 ft emelt alapra) 8,5%: 20.528 ft

összes levont járulék: 60.778 ft

kifizetendő nettó kivét: 100.223 ft

Tagi jogviszonyban lévőnek vagy ev-nek még pluszban fizetendő járulékok:

szociális hozzájárulási adó (emelt alap 181.406 ft) 22%: 39.848 ft

szakképzési hozzájárulás (alapja a szocho alap) 1,5%: 2.717 ft (egyéni vállalkozó szakképzési hozzájárulást nem fizet!)

összes tag jogviszonyban vagy ev-ként pluszban fizetendő járulék: 42.565 ft

Összes költsége tagi jogviszonyban vagy ev-ként minimálbér után: 203.564 ft

 Azaz, hogy ki tudjon fizetni nettó 100.223 ft-ot az egyéni vállalkozó vagy a tagi jogviszonyban lévő, az neki 203.564 forintjába kerül!

 Következő vállalkozói képzésünkön erről is fogunk beszélni.

 

Vállalkozás Okosan

Szólj hozzá!

KATA változások 2017 - megszavazták

2016.11.14. 12:53 Szianita

KATA változások 2017 - megszavazták!

 

Bevételi értékhatár, ingatlan bérbeadás, adóalanyiság újbóli választása, a kisadózó jövedelme, nevelőszülők: címszavakban ezeknél a részletszabályoknál javasol módosítást az adócsomag.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a benyújtott javaslatok alapján várhatóan az alábbiak szerint módosul:

Főállású kisadózók köre

A benyújtott javaslat szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló kisadózók nem minősülnek főállású kisadózónak, így ők havi 25 ezer forint tételes adó megfizetésére lesznek kötelezettek.  

Bérbeadásból származó bevétel bejelentése

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság egyik feltétele, hogy adózó saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből nem szerez bevételt. Ilyen bevétel megszerzése esetén megszűnik az adóalanyiság e bevétel megszerzését megelőző nappal. A benyújtott javaslat szerint az ingatlan bérbeadásából származó bevétel megszerzésének időpontját a kisadózó vállalkozás köteles lesz e bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenteni az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetése végett.

Bevételi értékhatár emelése

A benyújtott javaslat szerint duplára emelkedik az éves bevételi értékhatár, vagyis aki az adóév egészében katás és adó fizetésére kötelezett, annak 12 millió forint bevétel feletti részre kell csak megfizetnie a 40 százalék adót a tételes adó mellett. Abban az esetben, ha adózó nem lesz kötelezett egy adott hónapban az adót megfizetni, akkor a 12 millió forint bevételi értékhatár csökken, ugyanis ilyen esetben az adókötelezettséggel érintett hónapok számát kell 1 millió forinttal szorozni. Igaz, az áfatörvény szerinti alanyi adómentesség értékhatára csak 8 millió forint lesz, de így is megállapítható, hogy talán ez a legkedvezőbb változás a katások tekintetében a jövő évtől. A tapasztalatok szerint egyre több nyugdíjas őstermelő érdeklődik a kata iránt az adminisztráció egyszerűsége miatt.

Az adóalanyiság újraválasztásának lehetősége

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint amennyiben a katás vállalkozás adóalanyisága megszűnik, akkor az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban nem választhatják újra a tételes adót.

A benyújtott javaslat szerint ez az időszak a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra csökken.

Emelt összegű kata

Adózónak lehetősége van arra, hogy emelt összegű tételes adót fizessen annak érdekében, hogy a majdani ellátásai is emelkedjenek.

Erről a választásról bejelentést kell tenni és az emelt összegű adót már a bejelentés hónapjára vonatkozóan is meg kell fizetni a hatályos rendelkezés szerint. A várható változás az, hogy ilyen esetben a választás bejelentését követő hónaptól kell az emelt összegű adót megfizetni.

Kisadózó jövedelme 

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.

A javaslat szerint az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül. Ez azt jelenti, amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben például nem ért el bevételt, akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet. 

Már elfogadott változások

A nyári adócsomagban az alábbi változások kerültek bevezetésre:

Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás nem része a katás bevételnek

2016. június 16-ától a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás nem része a kisadózó vállalkozás bevételének. Ez a  módosítás – átmeneti rendelkezés alapján – már a 2014. január 1-jét követően kifizetett támogatások esetében is alkalmazható, vagyis aki  a támogatások miatt lépte át a rá vonatkozó bevételi értékhatárt és emiatt 40 százalék további adót kellett fizetnie, az  önreviziót nyújthat be az adóhatósághoz. (Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak a  olyan támogatás minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is. Itt kell megjegyezni, hogy a földalapú támogatás viszont része a atás bevételnek a jelenleg hatályos rendelkezések szerint. Álláspontom szerint katás bevételnek minősül a gázolaj jövedéki adójának visszatérítése is, mivel a katás időszakban minden költségetelszámoltnak kell tekinteni, és az visszatérített adóként funkcionál.)

Kintlévőségek

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerzi meg, úgy a bevétel megszerzésének időpontja 2016. június 16-ától – az evásokhoz hasonlóan – az adóalanyiság megszűnésének a napja.  

Kiegészítő tevékenységet folytató kisadózók keresőképtelensége

A kiegészítő tevékenységűnek minősülő egyéni vagy társas vállalkozó nem jogosult táppénzre, mivel nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A hatályos rendelkezés szerint a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő kisadózóknak akkor is meg kell fizetniük a 25 000 forint összegű tételes adót, ha keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják folytatni. A módosítás 2017. január elsejétől mentesíti az érintett kisadózókat a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek. 

 

Forrás: adozona.hu

 

Amennyiben a tervezett törvényi módosítások hatályosak lesznek, akkor írunk egy összesítő bejegyzést az összes KATA változásról.

Azért arra felhívnám a figyelmet már most, hogy ha 12 millió forintra változik a KATA bevételi határa, de az alanyi mentes értékhatár csak 8 millió forintra nő, azaz áfás lesz a katás. Sokszor hallottuk, a katásnak nem kell könyvelő, de nagy összegű bírság lehet a vége, ha például nem megy be egy áfa bevallás, mert elérte a katás az értékhatárt. Olvasd el a linkben jelölt bejegyzést, és ha jól tudsz válaszolni a kérdésekre, akkor neked nem kell könyvelő.

 

Következő vállalkozói képzésünkön a katáról is beszélünk.


 Vállakozás Okosan

Szólj hozzá!