Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0630-589-0869 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Igen, szeretném, hogy ötletemből forint legyen!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megtudd, hogyan! Tervezzük, és csináljuk meg együtt üzletedet!

Vállalkozásodról írok érthetően és szórakoztatóan. 


Vállalkozás okosan a Facebookon

Így mehetsz tönkre, ha nyereséges vagy - a cash-flow készítés gyakorlati szerepe

2018.02.10. 08:35 prosequor

Figyelem! Ez egy kimondottan hosszú (kb. 20 perc olvasási idő) bejegyzés. Mivel többször utalok a bejegyzésben található táblázatokra, javaslom, ide kattintva töltsd le őket, és ha tudod, olvasás előtt nyomtasd ki. 

 

Korábbi írásaimban foglalkoztam már egy vállalkozás pénzügyi tervezésével, pénzügyi tervének összeállításával. 

Ha nem olvastad őket, vagy régen, ezekről van szó:

•   https://www.vallalkozas-okosan.hu/penzugyi_terv_keszitese

•   http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2014/10/12/mire_jo_egy_draga_penzugyi_terv

•   http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2015/08/20/uzleti_terv_1x1

•   http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2017/02/12/igy_nem_leszel_veszteseges_penzugyi_tervezes_9_pontban

•   http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2017/06/07/a_profit-_koltseg_bevetel_szentharomsag

Ezek részben inkább elméleti, az alapokat ismertető cikkek, az utóbbi kettőben pedig láthatod, hogy a pénzügyi tervezés nem végezhető önmagában, hanem egész vállalkozásoddal, piaci és anyagi lehetőségeiddel is összhangban kell legyen.

 

Pénzügyi terved egyik nagyon fontos része az eredményterv. Ami hiába pozitív, megvalósulásáig vígan tönkremehetsz. Ahhoz, hogy ne így legyen, cash-flow tervezésre is szükséged van. ebben az írásomban a kettő összefüggésiről (eredményterv és cash-flow), és a köztük lévő különbségekről lesz szó.


Elöljáróban annyit: mindkettőre szükséged van, de mindkettő másért fontos.

Mindkettőt pontosan tervezned kell, és megnézni, passzolnak-e a lehetőségeidhez. Egy példán keresztül megmutatom, ez utóbbi alatt mit értek.

 

Eredménykimutatás

A definíció szerint az eredménykimutatás vállalkozásod bevételeinek és kiadásainak a számviteli előírások szerint rendezett egyenlege. Így néz ki:

erkim.JPG

Amikor eredményt tervezel, ezeken a sorokon kell végig menned, és megfelelően alátámasztott adatok alapján összeállítanod eredménytervedet.

Nagyon fontos, az eredménykimutatás minden sorában nettó, vagyis (ahol lenne) áfa nélküli összegek szerepelnek, eredményt tervezned is így kell!

Szólj hozzá!

Címkék: üzleti terv pénzügyi tervezés pénzügyi terv cash-flow

Vállalkozz hatékonyan – avagy a CBA, a Lidl és az Auchan esete

2018.02.01. 21:50 prosequor


Vagy versenyképesen. Vagy fenntarthatóan. Vagy innovatívan. Vagy kreatívan. Vagy ha van további bullshit-ötleted, akkor úgy (javaslatokat szívesen fogadok).

 

Egy vállalkozást alapvetően profitra játszanak. A nyereség az, amiből újra be tudsz ruházni, képes leszel fejleszteni, vagyis további nyereséget generálni. Meg persze a nyereségedet, vagy annak egy részét év végén haza is viheted, mint tulajdonos.

Nagyon nem vagyok híve a definíciókon történő szükségtelen lovaglásnak, a hatékonyságot, mint fogalmat most mégis járjuk körül egy kicsit. Bevételt, és abból profitot vállalkozásod eszközeit használva, illetve alkalmazottaid munkájával szerzel. Így nagyon fontos mutató vállalkozásod eszközértékére vetített árbevétel, illetve nyereség.

Hasonlóan fontos mérőszám az is, hogy egy munkavállalódra vetítve céged mennyi árbevételt és profitot hozott.
Hiszen vállalkozásod eszközei (hétköznapi értelemben véve ingatlanjai, termelőeszközei, járművei, árukészlete) mind-mind azért vannak, hogy bevételt, és azon keresztül profitot termeljenek.

Ha adott idő alatt ezekkel magasabb bevételt szerzel, mint versenytársaid, akkor egyértelműen jobban használod ki eszközeidet, mint ők.

Vagyis hatékonyabb vagy náluk.

 

vallalkozas_bolt.jpgHasonlóképp akkor is, ha egységnyi időn belül egy munkatársad több forgalmat hoz cégednek, mint a konkurenciánál történik.

Így a hatékonyság (többek között) két meghatározó adata az, hogy vállalkozásod személyi és tárgyi erőforrásait használva mennyi bevételt és profitot generálsz. Vagyis ha adott iparágon belül, nagyjából hasonló piacra dolgozva versenytársaddal összehasonlítva egy munkavállalódra vetítve magasabb az árbevételed, akkor hatékonyabb, jobb vagy nála.

A hatékonyságot természetesen még jó pár mutató alapján lehet számolni. Részemről itt megállnék: a lényeg ennyiből is érthető, és ezen információk nyilvános adatbázisokból is hozzáférhetőek.

 

Kereskedőből ingatlanbérbeadó

Hogy miért írtam le mindezt? Biztosan olvastál róla a hírekben, ha nem, akkor most: a CBA jó pár üzletét átveszi a Lidl, illetve az Auchan. Úgy, hogy az eddig CBA-ként működő üzlethelyiségeket bérbe veszi, és immáron saját hálózatuk tagjaként üzemeltetik tovább. Igen: a piacon eddig megszerzett pozícióikat önként és dalolva átadják a közvetlen konkurenciának.

A pontos okokat csak feltételezni lehet: azt, hogy a jövőben az ingatlan-bérbeadást jövedelmezőbbnek, és kevésbé kockázatosnak ítélik eddigi fő tevékenységüknél, a kereskedelemnél.

 

További feltételezések helyett mutatok egy táblázatot, érdemes egy kicsit olvasni a számokból.

boltok-ossz.JPG
(Az adatok forrása a cégek e-beszamolo.hu oldalon közzétett, közhiteles és nyilvánosan elérhető beszámolói. Minden esetben a legutolsó lezárt üzleti év adatai szerepelnek a táblázatban.)

10 komment

Címkék: biznisz hatékonyság pénz profit pénzügyi tervezés

33 kérdés, amit soha ne tegyél fel könyvelődnek!

2018.01.16. 17:40 prosequor

 

„Ezt nem hiszem el! Már megint nem azt csinálja, amit mondok, közli, nem lehet, és nem is hajlandó megcsinálni azt, amit kérek! Egy csomó lóvét kifizetek neki havonta, hát nehogy már ne! Ha ezt megmondom, nekiáll mindenféle előétel nyelven írt törvényre, meg előírásra hivatkozni, meg hetet-havat összehord. A felét sem értem annak, amit mond. Akkor mégis mi a fenére fizetek erre havonta annyit?”

Vállalkozók könyvelőkről rovatunkat olvastad.

 

„Hát ez elképesztő! Huszadszor mondom el ugyanazt, hiába. Az istennek se érti, akárhogy mondom, nem, nem és nem. Pedig tök alap dolgok, még a hülye is tudja. Hiába beszélek, falra hányt borsó. Nem igaz, hogy a számlákat is mindig az utolsó pillanatban, össze-vissza kell hozni. Meg még a lottószámokat is találjam ki ezért a pénzért!”

Könyvelők vállalkozókról rovatunkat olvastad.

 

Mit szépítsem, ha gyakran a minimálisan szükséges ismeretek hiányával párosuló magyaros vállalkozói lelemény megütközik egy mérsékelten kötélidegzetű meglehetősen leterhelt könyvelővel, ott bizony jócskán adódnak súrlódások.

Még mielőtt első hozzászólásodban megemlítenéd: igen, szándékosan sarkítottam és általánosítottam.

Ez a két álláspont a két oldal szalonképesen még épp megfogalmazható szélső véleménye. Lépegessünk innen visszafelé, közelítsünk egymáshoz.

 

Megoldás helyett kifogások

Az elején leszögezem: nem igazságot akarok kimondani, mert az mindenkinek más, meg különben is, ki vagyok én, hogy megtegyem. Mindössze a vállalkozók és könyvelőik között gyakran fennálló ellentétek, félreértések feloldását szeretném segíteni. Lévén könyvelünk is, és mellette vállalkozók is vagyunk, elég jó rálátásunk van mindkét oldalra.

Kimondom: saját szemszögéből mindkét fél álláspontja tökéletesen érthető és védhető. Vállalkozóként azt érzed, azért fizetsz ki könyvelődnek egy csomó pénzt, hogy megmondja, milyen sokat fizess be az államnak. Ha meg valamit szeretnél, megoldás helyett kifogásokat kapsz, hogy miért nem tudod kevesebb adóval megúszni.

A könyvelők sokszor azt érzik, hogy brutálisan alulfizetve éppen csak ügyfeleik havi nagybevásárlását nem nekik kell elintézni, és rengeteg idejük megy el azzal, hogy ügyfeleiknek sokadszorra magyaráznak el valami teljesen triviális dolgot.

 

Kifogások helyett megoldás

Mindenki rohan. Könyvelő is, ügyfele is. Nagyon sokan kizárólag ár alapján választanak könyvelőt. Egyes számú hiba. A vállalkozó sokszor nem tudja, tulajdonképpen mi is a könyvelő dolga, mit várhat el tőle. A könyvelő vagy elmondja, vagy nem. Ez a kettes számú hiba.Ha el is mondja, az ügyfél sokszor nem érti, mert hiszen nem könyvelő, miért is értené? Ez a hármas számú hiba.

Innentől sokszor süketek párbeszéde indul, avagy egy olyan üzleti kapcsolat alakul ki, aminek csak vesztesei vannak. Határozott véleményem, hogy a könyvelői oldalnak is elemi érdeke, hogy –miután megismerte leendő ügyfele vállalkozását- amennyiben szükséges, elmagyarázza azt, hogy melyek a rá vonatkozó alapvető adózási szabályok, mely alapfogalmak ismerete nélkülözhetetlen. És azt is, hogy a könyvelőnek alapesetben mi a feladata. Mindezt az ügyfél nyelvén, az ügyfél által érthetően tegye meg.

Vagyis a könyvelő felelőssége az érthető tájékoztatás.

Ez persze csak akkor működik, ha Te, mint vállalkozó veszed a fáradságot, és megpróbálsz egy kicsit felkészülni, tájékozódni, mielőtt nekiállsz könyvelőt keresni. Igen, jól látod: teszed mindezt azért, hogy kérdezni tudj tőle. Ha úgy érzed, ez a felkészülés némi segítséggel, iránymutatással jobban megy, akkor legalább annyival tiszteld meg azt, aki segít benne, hogy elfogadod, amit mond, és elolvasod, amit javasol. 

Hidd el: neked fontosabb, nem neki. Elsődlegesen Te profitálsz belőle, nem ő.

Vagyis a Te (vállalkozói) felelősséged a felkészülés, a tanulás.

Így a megoldás az (legalább is közelebb visz hozzá), ha megpróbálsz felkészülni legalább az alapfogalmakból. Tudom, egy számodra teljesen idegen területen nem könnyű. De ha ezt megteszed, hidd el, sokkal könnyebben szót értesz majd leendő könyvelőddel.Akitől viszont elvárható (és várd is el), hogy amit nem tudsz, nem értesz, magyarázza el úgy, hogy megértsd. Ez sem könnyű, de egyáltalán nem lehetetlen feladat.

Az érthető kommunikáció, az érthető, egyértelmű tájékoztatás a könyvelő felelőssége.

 

E rövid kis felvezetés után következzék 33 kérdés és 33 felelet.

Az alábbi gyűjtés nem saját termés, egy Facebook-szakmai csoportból származik, nevezetesen a csoport könyvelő tagjai dobták össze. Igen, olyan kérdések, amiket bizony a kelleténél lényegesen gyakrabban tesznek fel ügyfelek, vagy leendő ügyfelek.

 

Vigyázat, a válaszok nyomokban iróniát tartalmaznak! 

 

1. Áfamentes vagyok. Közösségi beszerzés esetén miért kell áfát fizetnem?

Alanyi áfamentesség esetén költségeid áfatartalmát nem vonhatod le.  Vállalkozóként közösségi adószámmal külföldről közösségi adószámmal rendelkező eladótól nettó, áfa nélküli összegért vásárolsz. A törvényi előírások értelmében az ilyen beszerzések utáni áfát fizetendőként be kell vallanod, amit áfa alanyként természetesen –mint vásárlást terhelő áfát- le is vonhatsz. Hétköznapi nyelven visszaigényelhetsz, csökkentheted vele fizetendő áfádat, ahogy tetszik. Alanyi áfamentesként viszont áfa levonására nincs lehetőséged.  Ezért.

 

2. Enyém a cég, akkor a saját cégem pénze miért nem az enyém?

Mert a cég nem te vagy. Vedd úgy, hogy a cég a szomszédod, így a cég pénze a szomszédod pénze. Ugye, nem veheted el tőle az ő pénzét kényed-kedved szerint?

Ugyanez a helyzet a céged pénzével. Nagyon leegyszerűsítve: amikor cégalapítást követően tulajdonosként az alaptőkét céged rendelkezésére bocsájtottad (magyarul odaadtad neki a pénzed), azt azért tetted, hogy a cég abból pénzt csináljon. Onnantól az a pénz a cégé. És azt a pénzt alapvetően két dologra lehet elkölteni: a cég érdekében felmerült kiadásokra (költségek, de ilyen a fizetésed is), és ha marad, osztalékra, amit felvehetsz.

Fogd fel úgy, hogy ezt a pénzt egy szerződésben meghatározott feltételekkel kölcsönadtad a szomszédodnak. Ha holnap után bal lábbal kelsz, nem mehetsz oda hozzá, hogy figyi, meggondoltam magam, kell vissza a pénzem. Amíg a szerződés le nem jár, addig a pénz bizony nála marad.

 

34 komment

Címkék: biznisz pénz adó könyvelő vállalkozás indítása

Így vetess céges autót ügyfeleiddel!

2018.01.03. 15:59 prosequor

 

Az autóbérlés drága. Nem.

És akkor veszünk egy autót 4 millióért, egy laptopot 700.000-ért, és egy telefont 250.000-ért…” De sokszor hallottam ezt, mikor raktunk össze egy induló céget.

És de sokszor mondtam, hogy állj. Nem veszünk semmit. Még nem. Egyrészt nem biztos, hogy máris kell. Másrészt autót például lehet bérelni is. Igen, máris hallom az ilyenkor szokásos választ: „Az autóbérlés az drága. Különben is, kidobott pénz, hiszen csak fizetek érte, és sose lesz az enyém. Megveszem, kifizetem, és akkor az enyém, hosszú távon az a legolcsóbb.” 

Valóban?

Nézzük meg kicsit jobban ezt a két kérdést.

1. Biztos, hogy máris kell autó?

Üzleti tervezésnél ne azért vegyél meg, vagy birtokolj bármilyen eszközt, mert eszedbe jutott, és a szomszédnak is van. Hanem azért, mert szükséged van rá.

Tervezési, ha úgy tetszik, folyamat-oldalról közelítve, kérdezd meg magadtól: indulást követő három hónapban/fél évben/első évben havonta milyen gyakran kell nekem autó? 1 nap? 3 nap? Két hét?

Először ezt tisztázd, csak utána dönts vásárlásról, vagy bérlésről. És ne csak az autó, hanem minden más eszköz beszerzése esetén is.

2. Ha bérelni kell, az drága.

Tényleg? Attól függ. De vélemények helyett beszéljenek megint a számok.

Tételezzük fel, kezdetben havi 6-7 nap, amikor valóban szükséged van autóra. Egy néhány éves Ford Focus már napi 8.000 forintért bérelhető. Számoljunk havi 7 nappal, az 56.000 forint. És ezt nem kell kötelezően, minden hó elején átutalnod, csak akkor, ha ténylegesen szükséged van rá.

Okkal feltételezem, ha vállalkozóként valahová kocsival mész, akkor pénzt keresel, vagyis a bérleti díj összege megtérül.

Nézzük, mibe kerül, ha ugyanezt az autó megveszed (finanszíroztatod), majd három év használat után eladod.

Az autó legyen egy 1,6-os benzines Focus, amit 3 évesen veszel meg, és 6 évesen eladsz.

ford_focus_ktg.JPG

A táblázatban lévő adatok forrása: az autó árát a Hasznaltauto.hu évjárat szerinti kínálati árát átlagolva határoztam meg. 

A finanszírozási ajánlat forrása a Merkantil Bank Zrt. honlapjának nyilvános kalkulátora. Az ajánlatban zártvégű lízing szerepel. Az önerő 700.000 forint, 36 hónap futamidő és 20% maradványértékkel számoltam.

A kötelező biztosítást pedig budapesti cégre, a Biztositas.hu KGFB kalkulátorával számoltam, a legolcsóbbnál eggyel magasabb éves díjat kínáló biztosító ajánlatát választva.

Szólj hozzá!

Címkék: biznisz stratégia üzleti tervezés pénzügyi tervezés pénzügyi terv

Mítoszok helyett tények: KATA, vagy KFT.?

2017.12.22. 01:06 prosequor

2013 óta választható a Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója, közismert nevén a KATA. Nincs még egy adónem, ami körül ennyi tévhit, és félreértés lenne. (Magát a Katát honlapunkon, és itt,  ezen a blogon is oda-vissza kiveséztük már, ezért részletesebben itt és most nem megyek bele)

Kezdjük az első gyakori félreértéssel: a kata nem egy vállalkozási, hanem egy adózási forma. Katás lehet többek között egyéni vállalkozó, egyéni cég, vagy éppen betéti társaság is. Legfeljebb nem éri meg.

A második: katás vállalkozó is lehet áfa alany, avagy választhat alanyi áfamentességet. éppen úgy, mint bármilyen más vállalkozás.

A harmadik: legyél katás, mert az jó. Hát hogyne. Vagy igen, vagy nem. Ja, és nagyon vigyázz, túl ne lépd azt a bizonyos havi nettó 1.000.000, avagy évi 12 milliós keretet, mert jön a 40%, és a gatyádat kifizeted! Vagy igen, vagy nem.

Csendben jegyzem meg, ha valaki kihasználja a kata elméleti maximumát, évi 12 millió forintot, cserébe (főállás esetén) 12X 50000 havi katát, és évi egyszeri fix, 50000 forint iparűzési adót kell fizetnie, ha ezt választotta. Ez évi 650.000 forint, azaz 5,42% adóterhelést jelent. Ennél jobbat biztosan nem talál.

De ha az éves keretet mondjuk 3.000.000 forinttal túlléped, az összes adóterhelésed akkor is bevételed 15,42 százaléka. Szóval emiatt ne rohanj céget alapítani. Nem érdemes.

Természetesen nem lehet csak ez alapján adózási módot választani. Vállalkozóként költségeid lesznek. És nagyon nem mindegy, hogy havi 1,5 millió bevétel mellett, az adókon kívül ezek 150.000, vagy mondjuk 1.000.000 forintot tesznek ki.

További találgatások helyett ezért csináltam egy kalkulátort, amivel össze lehet hasonlítani azt, hogy meghatározott bevétel, és költségek mellett a végén mennyi marad a zsebedben. Hiszen ha vállalkozol, a végén ez az, ami érdekelni fog.

Az alapvetés a következő: főállású katáról beszélünk, vagyis havi 50.000 forint az adó, és a fix, évi 50.000 forintos iparűzési adóval számoltam.

A KFT estében (az egyszerűség okán) 1 fő, munkaviszony után járó minimálbérrel, és járulékaival számoltam, mint fix kiadással. A 2018-as, bruttó 137.700 forintos minimálbérrel számoltam, melynek nettója 91.570 / hó. A társasági adó 9%, illetve osztalék után 15+14% további szja, illetve egészségügyi hozzájárulás fizetendő. Az EHO felső határa (vagyis az a bizonyos 14%) nem lehet több, mint évi 450.000 forint, vagyis havi 37500.

Költséghányadon minden esetben a kötelezően fizetendő adókon túli költségeket értem.

A táblázat alkalmas mind bevételarányos költséghányaddal, mind pedig előre meghatározott költségekkel történő kalkulációra.

 

Nézzünk 3, tipikusnak mondható példát. (Annak eldöntésével, hogy a vállalkozást érdemes-e áfa alanyként csinálnunk, most nem foglalkozunk)

 

Programozó, havi fix 100.000 forint költséggel

Az első legyen egy programozó. Nála lehet tudni, hogy a bevételétől függetlenül viszonylag alacsony, és nagyjából fix költségei vannak. Ezek legyenek havi 100.000 forint, nézzük, hogy alakulnak a számok havi 800.000 forint bevétel esetén.

Balra a Kata, jobbra a Kft. A két utolsó sorban lévő számokat figyeld: kata esetén 645833 forint, kft esetén 463905 forint marad hó végén. Nem kérdés, melyikkel jár jobban.

informatikus_800_000.JPG

De mi van akkor, ha nem havi 800.000 ezret, hanem egymilliót, netán másfelet keres? A következő táblázat megmutatja (változatlan költségszintet feltételezve!), magasabb bevétel esetén mi a helyzet.

8 komment

Címkék: adózás pénz üzleti tervezés pénzügyi tervezés Cégalapítás

Szerintem ne vállalkozz

2017.11.29. 19:44 prosequor

Szerintem…

„Van egy ötletem, vállalkoznék, mit ajánlotok?” Xanaxot, vagy Váliumot.

Ahány helyen teszed fel kérdésedet, annyi féle választ kapsz majd. Kérdezz bár fórumon, Facebook-csoportban, ismerősöktől, esetleg családtagoktól, mondanak majd mindent. És annak az ellenkezőjét is. A válaszokban talán egyetlen közös lesz: 10-ből kilencen úgy kezdik, hogy szerintem…

Na, ezt felejtsd el. Az, hogy a pörköltbe a főzés közepén, vagy végén öntünk vörösbort, az szerintem kategória. Egy vállalkozás nem az. A szerintem egy vállalkozás összerakása során egy nem létező, értelmezhetetlen fogalom. Az üzleti tervezés egyetlen pontját sem lehet szerintemre alapozni. Szerintedre sem. Sem az én, sem a te véleményed nem számít. Két dolog számít: a realitások, és a piac. És az ezekből levezethető számok.

 

Lila plüsslajhár

Nézzünk egy –sajnos gyakori-, ámde teljesen az életszagú példát (nem gyakran, csak kb. napi szinten látjuk). Hősünk zuhanyzás közben megcsúszik, beüti a fejét, a beálló enyhe agyrázkódásnak köszönhetően elhatározza, hogy vállalkozni fog. Támadt ugyanis hirtelen egy világmegváltó ötlete, kitalálja, hogy lila plüsslajhárokat fog forgalmazni.

Lássuk be, lila plüsslajhár nélkül nem lehet élni. A képet árnyalja, hogy a vállalkozáshoz szükséges mindenféléből egyelőre csak az ötlet van meg. Nem baj, ezen nem akadunk fent, a lelkesedés sok mindenen átsegít (meg a boldog tudatlanság is).

Hősünk délután találkozik egy-két barátjával/barátnőjével, és eléjük vezeti a lilalajhár-projektet. „Szerintem tök jó ötlet, csináld!” „Szerintem hülyeség, felejtsd el!” „Szerintem csinálj azonnal céget, és hajrá!” „Szerintem nem vagy normális! Aki ma Magyarországon vállalkozik, az hülye! Eszedbe ne jusson!” Oké.

Ez eddig mondjuk 4 vélemény. Gyerünk tovább. Hősünk keresgél egy kicsit a Facebookon. Az jó, mert ami a Facebookban nincs benne, az nem is létezik.

Talál is egy-két-három motivációs, meg vállalkozói csoportot. azokban is felteszi a kérdéseit. És elkezdenek ömleni a válaszok, hozzászólások. „Szerintem csináld, most azonnal, menni fog!” „Szerintem legyél Katás, mert az egyszerű, és jó, most mindenki az!” „Nekem ugyan gőzöm sincs, de tudok egy kiváló onlájnmarketingest, meg két coachot, arra biztosan szükséged lesz, ugyanitt boiler eladó!”  

Végső megoldásként felkeres egy-két meetupot. Rengeteg felettébb elszánt, és lelkes emberrel találkozik. Akad köztük olyan, aki már azt is kitalálta, az amerikai piacon megjelenő weboldala milyen színű lesz, igaz, azt nem tudja, hogyan kell helyesen kiállítani a számlát. Nincs ezzel baj, mindenkinél mások a prioritások. És így tovább...

(Közben csendben örülünk, hogy lám, milyen örvendetesen fejlett vállalkozói kultúrával rendelkező országban élünk, hiszen hazánk a tízmillió adószakértő, és KKV tanácsadó országa. Igaz, a válaszolók jelentős része vállalkozással legfeljebb úgy találkozott, hogy morog, hogy bezárt a sarki kisbolt, ezért munkába menet máshol kell megvenni a reggeli kakaós csigát, de hát több is veszett Mohácsnál.)

Hősünk, megjárva ezt a webkettes Odüsszeiát, minek következtében a feje olyan, mint Bábel tornya volt, kicsit hátralép, és rájön, ugyanott van, ahonnan elindult. Elment egy csomó ideje, de a holdugatás fázisán nem jutott túl, releváns információt nem kapott arra nézve, hogy akkor most mégis mi a fenét csináljon.

(Holdugatás: adott területen inkompetens személlyel, személyekkel folytatott, az eredeti cél szempontjából teljesen improduktív beszélgetés)

holdugatas.jpg

Nem tagadom, fent leírtak szükséges mennyiségű iróniát tartalmaznak, ettől még –és ez nem vélemény, hanem tapasztalatunk- a valóságot tükrözik. Sajnos.

Ismét csak tapasztalat: ha hasonló cipőben járva nekiállsz kérdezősködni, hasonló válaszokat fogsz kapni. Éspedig annak megfelelőt, ahogy a válaszoló saját életén keresztül viszonyul a vállalkozások világához. Ennyi erővel egy platánfától is kérdezősködhetnél, nagyjából ugyanannyira vinne közelebb a célodhoz.

Megint csak tapasztalat: ha úgy érzed, hogy az imént olvasottak akár részben igazak Rád, akkor még ne kezdj vállalkozásba. Gyűjts információkat, tanulj. Olvass adózásról, vállalkozói pénzügyekről, arról, mi kell ahhoz, hogy ötletedből a végén pénz legyen. Olvass üzleti tervezésről, piackutatásról, marketingről.

Megtetted.  Hogyan tovább? 

Szólj hozzá!

Címkék: Pénz Vállalkozás Biznisz Üzleti tervezés Pénzügyi tervezés Vállalkozás indítás