Message Us

Vállalkozás okosan

Hiánypótló írások üzleti tervezésről. Vállalkozói pénzügyekről, árképzésről, adózásról. Elmondjuk, ötletedet hogyan váltsd forintokra. Minden a fenti témákról, amire vállalkozásodnak szüksége van. Érthetően, emberi nyelven. Hívj bátran a 0620-413-1281 számon, vagy írj a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu címre!

Igen, szeretném, hogy ötletemből forint legyen!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy megtudd, hogyan! Tervezzük, és csináljuk meg együtt üzletedet!

Vállalkozásodról írok érthetően és szórakoztatóan. 


Vállalkozás okosan a Facebookon

Így mehetsz tönkre, ha nyereséges vagy - a cash-flow készítés gyakorlati szerepe

2018.02.10. 08:35 prosequor

Figyelem! Ez egy kimondottan hosszú (kb. 20 perc olvasási idő) bejegyzés. Mivel többször utalok a bejegyzésben található táblázatokra, javaslom, ide kattintva töltsd le őket, és ha tudod, olvasás előtt nyomtasd ki. 

 

Korábbi írásaimban foglalkoztam már egy vállalkozás pénzügyi tervezésével, pénzügyi tervének összeállításával. 

Ha nem olvastad őket, vagy régen, ezekről van szó:

•   https://www.vallalkozas-okosan.hu/penzugyi_terv_keszitese

•   http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2014/10/12/mire_jo_egy_draga_penzugyi_terv

•   http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2015/08/20/uzleti_terv_1x1

•   http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2017/02/12/igy_nem_leszel_veszteseges_penzugyi_tervezes_9_pontban

•   http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2017/06/07/a_profit-_koltseg_bevetel_szentharomsag

Ezek részben inkább elméleti, az alapokat ismertető cikkek, az utóbbi kettőben pedig láthatod, hogy a pénzügyi tervezés nem végezhető önmagában, hanem egész vállalkozásoddal, piaci és anyagi lehetőségeiddel is összhangban kell legyen.

 

Pénzügyi terved egyik nagyon fontos része az eredményterv. Ami hiába pozitív, megvalósulásáig vígan tönkremehetsz. Ahhoz, hogy ne így legyen, cash-flow tervezésre is szükséged van. ebben az írásomban a kettő összefüggésiről (eredményterv és cash-flow), és a köztük lévő különbségekről lesz szó.


Elöljáróban annyit: mindkettőre szükséged van, de mindkettő másért fontos.

Mindkettőt pontosan tervezned kell, és megnézni, passzolnak-e a lehetőségeidhez. Egy példán keresztül megmutatom, ez utóbbi alatt mit értek.

 

Eredménykimutatás

A definíció szerint az eredménykimutatás vállalkozásod bevételeinek és kiadásainak a számviteli előírások szerint rendezett egyenlege. Így néz ki:

erkim.JPG

Amikor eredményt tervezel, ezeken a sorokon kell végig menned, és megfelelően alátámasztott adatok alapján összeállítanod eredménytervedet.

Nagyon fontos, az eredménykimutatás minden sorában nettó, vagyis (ahol lenne) áfa nélküli összegek szerepelnek, eredményt tervezned is így kell!

 

Nézzük meg, melyik eredménysor mit jelent:

Értékesítés nettó árbevétele – azon összeg, amit vevőidtől eladott árudért, szolgáltatásodért kaptál. Pontosabban amit kiszámláztál. Ennek jelentőségéről egy kicsit később.

Aktivált saját teljesítmények értéke – a számviteli törvény a következőt mondja: „A hatályos számviteli törvény értelmében: „aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek a naptári évben aktivált értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes összegét kell kimutatni”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy veszel építőanyagot, meg hívsz egy kivitelezőt, hogy építsen neked egy céges ingatlant. Ez az ingatlan számviteli értelemben onnantól válik ingatlanná, vagyis tárgyi eszközzé, ha elkészül, és megkapod rá a használatbavételi engedélyt. Ekkortól számviteli értelemben nem anyag, meg szolgáltatás lesz, hanem egy megvalósított, és aktivált beruházás.

Fő jelentősége többek között az, hogy aktiválás után számolhatsz el rá értékcsökkenést.

Egyéb bevételek – olyan bevétel, ami nem függ össze közvetlenül vállalkozói tevékenységeddel. Ilyen lehet pl. kapott kártérítés, vissza nem térítendő támogatás, stb. Induló cégként nem kell számolnod vele.

Anyagjellegű ráfordítások – árbevételed megszerzésének az ára. A gyakorlatban a különböző kézzel fogható dolgok, és szolgáltatások kerülnek ide. Így pl. a nyersanyagok, az árukészlet, az üzemanyag, a könyvelés, a bankköltség, a takarítás, stb.

Személyi jellegű ráfordítások – vállalkozásod által kifizetett munkabérek és azok járulékai, és a a cafeteria, ha van.

Értékcsökkenési leírás - amikor megveszel egy eszközt (egy autót, egy irodabútort, egy létrát), hogy dolgozz vele, az fokozatosan elhasználódik. Ezt ismeri el a számviteli törvény azzal, hogy tárgyi eszközeid értékének egy részét évente költségként elszámolhatod, így csökkentve fizetendő társasági adódat.

Példa: veszel egy számítógépet nettó 120.000 forintért. Ennek értékcsökkenése 33%, vagyis évente a vételár 33%-át számolhatod el. Könyvelőül úgy mondjuk, három év alatt amortizálod le könyv szerint nullára. (Azt, hogy melyik eszköznek mennyi az értékcsökkenése, a társasági adóról szóló törvény tartalmazza.)

Hogy tervezésnél nehogy belekeveredj, tisztázzuk az eszköz, ill. a készlet (anyag) közötti különbséget: szobafestő vagy, veszel egy létrát. Tárgyi eszköz lesz, mivel azért vetted, hogy dolgozzál vele. Ha van egy barkácsboltod, ezt a létrát azért veszed, hogy eladd. Ezért a tervezésnél anyagköltség lesz. Egy mondatban: az eszközzel dolgozol, a készlettel pedig kereskedsz, vagy gyártasz belőle valamit.

Az értékcsökkenés annyiban kakukktojás a költségeid között, hogy nem csak akkor jelenik meg költségként, amikor ténylegesen kifizetted. Ennek jelentőségével a cash-flow tervezésnél beszélek.

Egyéb ráfordítások – induló cégként ide a fizetendő iparűzési adód kerül, illetve az esetlegesen fizetendő többi „kisadó”. Így gépjárműadó, építményadó, telekadó, stb.

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye – nagyon leegyszerűsítve vállalkozásod normális, napi működésével összefüggő bevételeidnek és költségeinek egyenlege. (Az 1-3., és a 4.-7. sorok összegének a különbözete)

 

Ökölszabály: ha a számok azt mutatják, hogy már itt veszteséges vagy legkésőbb a 3. évben, akkor fuss neki még egyszer a tervezésnek! Magas beruházási igényű vállalkozásnál, ahol a bevételek viszont lassabban futnak fel, elképzelhető, hogy az első két-három évben az értékcsökkenés elviszi a nyereséget. A példa-tervben megmutatom, mit is jelent ez a gyakorlatban.

 

Ha hitelfelvételhez csinálsz eredménytervet, ez lesz az a rész, amit a bank kiemelten vizsgál.

Pénzügyi műveletek bevételei – árfolyamnyereség, illetve kapott kamatok. Induló cégként gyak. nincs jelentősége.

Pénzügyi műveletek ráfordításai – leginkább az árfolyamveszteség, illetve a fizetendő kamatok. Ha hitelt törlesztesz, csak a kamatrészt számolhatod itt el, a tőketörlesztést nem! Az csak a cash-flowban jelenik majd meg!

Pénzügyi műveletek eredménye – értelemszerűen e két sor különbözete.

Szokásos vállalkozói eredmény – üzemi és pénzügyi eredményed egyenlege

Rendkívüli bevétellel, ráfordítással, eredménnyel nincs dolgod. Az ún. mikrogazdálkodói beszámolóban ezek a sorok már nem is szerepelnek.

Adózás előtti eredmény – (korábban mérlegt szerinti eredmény) ez lesz fizetendő nyereségadód, avagy társasági adód alapja. Ha nyereséges voltál, ez után kell 9% adót fizetned.

Adózott eredmény – ez az a pénz, amiért tulajdonosként dolgoztál, vagy befektettél egy vállalkozásba. Ez az, amit év végén, mint magánszemély osztalékként felvehetsz. Elvileg. Ha a cég ki is tudja fizetni. A cash-flow tervezésnél erre is kitérünk.

 

(2016 óta törvénymódosítás okán változott az ún. mikrogazdálkodói beszámoló, néhány eredménykategória kikerült belőle. Mikrogazdálkodói beszámolót meghatározott feltételek teljesülése esetén kisebb cégek adhatnak be, az elve ugyanez. Így megszűnt pl. a rendkívüli eredmény, a szokásos vállalkozói eredmény.

IDE KATTINTVA le tudsz tölteni egy mikrogazdálkodói beszámoló sémát, amely rövid magyarázatokkal tartalmazza az egyes eredménysorokat. Jelen blogbejegyzésben ezek tervezése az egyik fő téma) 

 

Az elmélet után jöjjön a gyakorlat. Összerakjuk egy kávézó eredménytervét és cash – flow tervét.


Érdemes tovább olvasnod, mert a végén érteni fogod, mi az, amit az eredményterv mutat meg, mi az, amit a cash-flow, és mit veszíthetsz, ha nincs cash-flowd.

Induló vállalkozásról lévén szó, jó pár dolgot meg kell venned, költened kell, hogy vállalkozásodat el tudd indítani. Esetünkben beruházás alatt értek most minden olyan kiadást, amire azért költesz, hogy vállalkozásodat létrehozd. 

Itt a táblázat:

beruhazas_pelda.JPG

 

A beruházásokat nettó összegekkel számoltam, mert az eredménytervbe is nettó összegek alapján emeljük majd át.

Az áfa összegét azért tüntettem fel, mert a cash-flow is ebből a táblázatból készül, ott pedig áfát is tartalmazó, bruttó összegekkel számolunk majd.

Amint látod, a beruházás elemeit az áttekinthetőség kedvéért 3 fő csoportra bontottam: ingatlannal kapcsolatos költségek, tárgyi eszközök, illetve szolgáltatások és bérek. Saját vállalkozásod tervezése során, ha akarsz, ettől eltérhetsz, nincs kőbe vésve. (Csináltunk olyan pénzügyi tervet, ahol csak az eszközök rész kb. 50 sorból állt)

Ennek ellenére javaslom, saját vállalkozásod tervezésekor ezt a logikát kövesd, pénzügyi terved így lesz a legáttekinthetőbb.

 

A következő táblázat a tervezett havi működési költségeket mutatja:

havi_mukodes_pelda.JPG

Szintén nettó összegeket látsz az egyes sorokban. Az egyes költségeket itt is a megszokott rend szerint, anyagköltség, igénybe vett szolgáltatás és bérek-járulékok alapján csoportosítottam.

 

Két megjegyzés:

Az anyagköltség között látsz egy külön sort, „ELÁBÉ” névvel. Ez az Eladott Áruk Beszerzési Értékét jelenti. Ha vendéglátózol, vagy kereskedsz, biztosan találkozol majd vele. elöljáróban két fontos dolog vele kapcsolatban. Az ELÁBÉ összege csökkenti iparűzési adód alapját, ezért kell külön nyilvántartanod. A másik: erre vetíted haszonkulcsodat, ami nagyban meghatározza majd árbevételedet.

A másik: ne vezessen félre, hogy a szolgáltatásokat ketté bontottam, ezt csak azért tettem, mert majd cash-flow tervezésnél szintén lesz jelentősége.

Ebben a táblázatban az értékcsökkenést (amortizációt) találod:

ertekcsokkenes_pelda.JPG

Ahogy említettem már, az értékcsökkenés egy kakukktojás a költségeid között.

Nem feltétlen akkor jelentkezik tényleges kiadásként, amikor elszámolod. Említettem már, az értékcsökkenést, mint költséget tárgyi eszközeid beszerzése után számolhatod el, ún. leírási kulcsokkal. Ezeket a társasági adóról szóló törvény egyik melléklete tartalmazza, jó hosszú lista: a tenyészállattól kezdve a csatornaparton át a gyümölcsfaültetvényig mindennek meg van a maga leírási kulcsa.

 

A leggyakoribbak az alábbiak (példánkban is ezekkel találkozol majd):

Kis értékű (nettó 100000 forintot meg nem haladó egyedi értékű) eszköz vételára azonnal, egy összegben leírható.

Gép, berendezés, bútor: a nettó bekerülési érték 14,5%-a/év.
Jármű: 20%
Számítástechnikai eszköz, szoftver: 33%

(Azt, hogy egy eszköz pontosan minek számít, annak vámtarifa –VTSZ- száma dönti el.)

Az amortizáció számításánál még egy fontos dologra oda kell figyelned, ez pedig az ún. arányosítás. Példánkban a számítástechnikai eszközök és a szoftverek értéke 420e forint (300e számítógép+nyomtató, és 120e forint szoftver). Mivel a példa vállalkozás indulást követően csak tört évet fog működni (5 hónapot, az eszközöket is ekkor szerezzük be), így az első évben 5 hónapot lesznek a tulajdonunkban.

Ezért az első évben a következőképpen számoltam: ((420.000 X 0,33) / 12) X 5. A 420e a tárgyi eszköz értéke, a 0,33 a leírási kulcs, mindez osztva 12-vel az egy hónapra eső értékcsökkenés. Ezt szoroztam a végén 5-tel, mert 5 hónapot számolunk el.

Ahhoz, hogy eredményt tudjunk tervezni, szükség van a bevételek becslésére. Az anyagköltség táblában találod az ELÁBÉ-t: havi nettó 3500000 forint. Átlagosan 300%-os haszonkulccsal tervezünk, így havi 3500000 X 3 = 10500000 forint nettó árbevételt remélünk. Ez évi 126000000 forint.

(A bevétel tervezése ennél lényegesen bonyolultabb, azonban nem témája ennek a posztnak, majd egy következőnek)

 

Eredményterv - lépésről lépésre

Most pedig lássuk, ebből az adathalmazból hogyan áll össze egy eredményterv.

Árbevétel

Ahogy említettem, a vállalkozás az első évben 5 hónapot működik majd. Bevételt azonban csak négy hónapig hoz, mivel az első hónap elmegy a felújítással, az üzlethelyiség kialakításával.
Ezért az első év nettó árbevétele: 4 X 10500000 = 42000000 forint lesz.


Költségek

Anyagköltség:

A „Beruházás” táblán található eszközöket tárgyi eszközként számoljuk el, ezeket az értékcsökkenés táblán részleteztem. A többi anyagköltség a következőképpen alakul:

anyagkoltseg_2017.JPG

Ha megnézed a táblázatot, látod, van olyan költség, ahol csak 4 hónappal számoltam. Ezzel igyekeztem az életszerűséghez közelíteni a tervezést: például az első hónapban, amíg tart a felújítás, a kávézó kialakítása, nem kell árut venned. Ezért csak négy havi ELÁBÉ-val számoltam. Mivel jönni.menni, ügyeket intézni az elejétől kell, üzemanyagköltség már az első pillanattól lesz, ezért ott 5 hónapot terveztem.

Szolgáltatások:

Az ingatlan bérleti díja 350000 forint /hó, öt hónapot kell kifizetned, plusz kértek kéthavi kauciót. Így az első évben összesen 7 havi bérleti díjjal kell számolni, ami majd az igénybe vett szolgáltatások között szerepel.

Az első évben számolunk 1500000 forint felújítással (az egyszerűség kedvéért mind munkadíj, így szintén a szolgáltatások közé kerül)

A szolgáltatások közé kerül még a beruházás táblából az előzetes marketingkampány, a honlapkészítés és a cégalapítás is. Ezek összege 680e forint.

Ott vannak még a havonta igénybe vett szolgáltatások is (Havi működési költség tábla): a könyvelés, a havi reklámköltés, bankköltség, stb. Megint csak tételezzük fel, ezekre az indulástól szükség van, így 5 hónapot számolunk belőlük.

Így a 2017. évben igénybe vett szolgáltatások összesítve:

igenybe_vett_szolgaltatas_2017.JPG

Bérek:

Nem részletezem külön táblázatban, 5 havi bérköltséggel számoltam. A 2017-ben fizetendő bérek összege 1683600 X 5 = 8418000 forint.

Most pedig összesítsünk ezen adatokból (Bevétel, tárgyi eszköz, igénybe vett szolgáltatás, bérek, értékcsökkenés), hogy megkapjuk a kávézó idei várható eredményét.

eredmenyterv_2017.JPG

Nézzük, mit látunk most: azt, hogy az előzetesen eltervezett költségekkel, és bevételekkel év végén ennyi nyereségünk lesz. Se többet, se kevesebbet.

Amit nagyon véss az eszedbe az eredménykimutatásról: mindig egy adott időszak végén lévő, pillanatnyi helyzetet mutat meg! Az odavezető utat már nem.

Azt megmondja, ha ránézel, hogy bevételedet megszerzése mennyibe került: látjuk, a kávézóban mennyit költöttünk konyhai eszközökre, árura, fizetésekre, stb. Az viszont nem derül ki, legalább mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy minden hónapban határidőre ki tudd fizetni a rezsit, a fizetéseket, és árut tudjál venni! Vagyis valós pénzmozgást nem látsz belőle!

Ahogy az év végi több, mint 12 millió forintos nyereség is nagyon szépen mutat. Papíron. Azt biztosan tudod, ha cégként kiállítasz egy számlát, azt bevételként azonnal fel kell tüntetned, és bele fog számítani nyereségadód, és fizetendő áfád alapjába is!

Tételezzük fel: év végén tartottál néhány céges bulit. Amiről a számlát kiállítottad, de még nem fizették ki. Beszéljünk csak 6 millió forintról. A bevételhez tartozó alapanyagot meg kellett venned, ki kellett fizetned (nagyjából 2,5 millió forint, hiszen áfával növelt árat fizetsz érte!), és áfát is kell majd fizetned. 6 millió forint után pontosan 1620000 forintot.

Vagyis papíron van 6 millió bevételed, a gyakorlatban több, mint 4 millió fizetnivalód - egy olyan bevétel után, amit még meg sem kaptál. Akkor hogy is van az a nyereség? Mennyit is tudsz valójában osztalékként kivenni? Ezt az eredménytervből nem fogod látni. Ezt a cash-flow fogja megmutatni neked.

 

A cash-flow (CF)

Cash-flow – definíció szerint egy vállalkozás valós pénzösszegeinek a változását mutatja, vagyis a beérkező pénzeket, és a kifizetett pénzeket, ezek egyenlegét.

Nincs rá jó magyar szó, ezért a továbbiakban is ezt a kifejezést használjuk, helyenként rövidítve: CF.Azt már tisztáztuk, hogy eredményed tervezése során mindig nettó összegekkel kell számolni. Ennek oka az, hogy bár valós pénzmozgásod során mindig áfát is magukban foglaló összegek pörögnek, az áfa nem a tiéd.


Vállalkozóként – nagyon leegyszerűsítve- költségeid esetén azok áfáját visszaigényelheted, míg a bevételeidben foglalt áfát be kell fizetned, költségeid és bevételeid egyenlegének megfelelően.

 

Példa: van 10 forint költséged, és 20 forint bevételed. A 10 forint költség áfatartalma  (kicsit kerekítve) 2,1 forint. Ugyanezen időszakban keletkezett bevételed 4,2 forint áfát tartalmaz. Így bevételed után a két áfa különbözetét befizeted, esetünkben 2,1 forintot. Vagyis az áfa nem a tiéd. 

Nettó árbevételed így 15,8 forint, nettó költséged pedig 7,9 forint. Így adózás előtti nyereséged a kettő különbözete, 7,6 forint. Mellette van 2,1 forint fizetendő áfád.

Tételezzük fel, hogy gyakorlatilag nincs anyagköltséged, kiadásaid jórészt bérekre mennek el. Így hasonló árbevétel mellett elképzelhető, hogy 10 forint költségedből 2 forint, ami áfát is tartalmaz, a többi pedig nem. Ekkor áfa-egyenleged változik, -költségeid eltérése miatt- ugyanazon nyereség mellett fizetendő áfád kb. 3,8 forint lesz. Ezt az eredménytervedből nem fogod látni!

Tételezzük fel, menet közben költöttél mindenfélére, és gyak. üres céged bankszámlája. Így a 7,6 forint nyereségedből vagy kénytelen 2,1 forint áfát befizetni. A másik költségszerkezet esetén pedig a 6,22 forint nyereségből elmegy áfára 3,78.

(Az általános forgalmi adóról szóló, számodra legfontosabb tudnivalókat honlapunkon itt foglaltuk össze: https://www.vallalkozas-okosan.hu/afa_altalanos_forgalmi_ado_amit_az_afarol_tudni_erdemes)

 

Az áttekinthetőség kedvéért ebben a táblázatban látod mindezt összefoglalva:

koltsegek_afa.JPG

 

Akkor hol is van az a nyereség? Mennyit vihetsz haza év végén úgy, hogy ne döntsd be a cégedet? Ez az egyik ok, amiért cash-flowra is szükséged van. 

Ez a táblázat egyben arra is magyarázat, eredménytervet miért mindig nettó összegekkel csinálunk. Most már látod, forintra ugyanazon bevételhez és költséghez mennyire eltérő nyereség tartozhat.

Ahogyan azt is látod, hogy az eredménytervből nyereséged után fizetendő áfádat sem tudod meg. És azt sem, hogy az eredménytervben foglaltak eléréséhez mennyi pénzre van szükséged.

Ez a másik fő ok, amiért cash-flowra is szükséged van.Egyetlen mondatban összefoglalva: eredménytervedből látod, hogy adott bevétel- és költségszerkezettel mennyi a nyereséged. A cash flow pedig megmutatja, hogy az oda vezető úton mikor, és mennyi pénzre van szükséged.


Így készíts cash-flowt

Azt biztosan tudod,  ha új vállalkozást indítasz, először ki kell fizetned egy csomó mindent.  A bevételek csak utána jönnek majd. Az indulás után vállalkozásodnak lesz egy fenntartási költsége, és eleinte simán lehet, hogy ezek meghaladják bevételeidet. Így eleinte vállalkozásod nem hozza, hanem viszi a pénzt. 

Nagyon leegyszerűsítve: amíg bevételeid utol nem érik kiadásaidat, pénzt kell betenned cégedbe. Ezt hívjuk vállalkozásod finanszírozási igényének.Létfontosságú, hogy ezzel tisztában legyél. Ha ugyanis menet közben elfogy a pénzed, addigi befektetésed is odavész, nincs tovább.

Menet közben is lesz egy csomó kiadásod, meg persze bevételed is. Kiadásaid között lesznek nagyjából állandóak, meg változóak is. És mindig jöhet egy-egy váratlan dolog is, amire költeni kell.

Bevételeid is egészen biztosan ingadoznak majd, iparágtól függően az is lehet, hogy az elvégzett munka után (vagyis a költségeid felmerülését követően) csak majd 30-40-50 nap múlva kapsz pénzt. Addig pedig finanszíroznod kell vállalkozásod működését, áfát is kell fizetned, stb.

A cash-flow  ezt szintén megmutatja majd.


Most pedig nézzük, mit mondanak a számok kávézónknál pénzforgalmi, vagyis cash-flow szempontból. Javaslom, legalább az indulást követő 6-12 hónapra havi bontásban csinálj cash-flowt. Egyáltalán nem olyan bonyolult, mint amilyennek látszik.A szemléltetés kedvéért én is ezt teszem, a 2017-es évre havi cash-flowt mutatok. Azt mondtuk, egy hónap a felújítás, ezt követően 4 hónapot működik idén a kávézó, így a példa cash-flow 5 hónapot mutat meg.


Azt már tudod, az eredménykimutatás mindig egy adott időszak végének egy adott pillanatában fennálló bevétel-költség egyenlegét mutatja meg. Ha a mellékelt cash-flow táblázatra ránézel, havi bontásban látsz rajta mindenféle összegeket.

kavezo_cf.jpg

Ez a cash-flow lényege: megmutatja, adott időszakon belül (esetünkben hónap, de készíthető heti, de akár napi cash-flow is) mennyi pénzt kaptál, és mennyit fizettél ki. 

 

Nézzük meg egy kicsit részletesebben: a 3-4-5. sorokban a kapott pénzeket látod. Ezek a sorok növelik pénzállományodat. A 6. sor a növekedés egyenlegét mutatja. Mivel augusztusban még csak a felújítás zajlik, bevételed nincs, ezért a növekedés nulla. 

A 7-31. sor kifizetéseidet mutatja. Ezen sorok egyenlegével pénzállományod értelemszerűen csökken. A csökkenést a 32. sor mutatja. Így záró pénzkészleted logikusan a 6. és a 32. sor különbözetével változik majd.

Végül havi záróegyenlegedet (azt, hogy ténylegesen mennyi pénzed van) a 33. sor mutatja.Következő havi nyitód értelemszerűen megegyezik előző havi záróegyenlegeddel.

Ha megnézed az augusztust, látod, tételesen felsoroltam a kávézó indításához szükséges beruházásokat. (7.-16. sor) Ezek egyszeri kiadások.

Utána a séma hasonló az eredménykimutatáséhoz, csak itt tényleges havi kiadásokat látsz. Anyagköltség, ELÁBÉ, 21-25. sorban az igénybe vett szolgáltatások, végül bérköltségek, illetékek és adók.Hónapról-hónapra feltüntetve látod a havonta kapott, illetve fizetendő tételeket.

Korábban azt írtam, eredménytervezésnél mindig nettó összegekkel számolunk. Cash-flow tervezésnél az áfa összegével is kalkulálunk.

 

Az „És akkor majd visszaigényeljük az áfát” népmese

Nézd meg a cash-flow táblázat 4.,5., illetve 28. és 29 sorait.

4. sor: kapott áfa. Ez az, amit vevőid kifizettek neked, ténylegesen megkaptál tőlük.

5. sor: levonHATÓ áfa. Az, amit visszaigényelhetsz. És majd egyszer (visszaigénylést követően alapesetben 75 nap múlva) meg is kapsz.

28. sor: fizetett áfa. Igen, ez az, amit költségeid után azonnal ki kell fizetned. Vállalkozóként hiába igényelheted vissza az áfát, attól még mindent ugyanúgy áfával növelt, bruttó áron fizetsz ki! És ha majd úgy alakul, akkor egyszer visszakapHATOD. Vagy csökkentheted vele fizetendő áfádat.Így ez a sor az adott hónapban a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adódat összesíti.

29. sor: fizetendő áfa: ez az áfa-egyenleged alakulásának megfelelő tétel.

Az érthetőség kedvéért nézzük meg, hogy alakultak ki az ott lévő számok. Induló vállalkozásként kötelezően havi áfás vagy. Ez azt jelenti, adott havi áfádat következő hónap 20.-ig kell bevallanod, és ha fizetendőd van, befizetni.

Augusztus: bevételed nem volt, így vevőtől kapott áfád értelemszerűen nincs. Kiadásaid után fizettél áfát, ott is van a 28. soron. Mivel első hónap, e hónapra semmiféle, áfával kapcsolatos kötelezettséged nincs, ezért a 29. sor üres.

Szeptember: vevőidtől kaptál kb. 2,4 millió forint általános forgalmi adót. Szállítóidnak kifizettél valamivel több, mint 1 milliót. Mivel ez az első hónap, amikor bevételed keletkezett, így fizetendő áfád értelemszerűen még nem lehet, ezért a 29. sor megint üresen marad.

Október: az augusztus utáni 2,4 millió visszaigényelhető áfához jön a szeptemberi kb. 1 millió. Így visszaigényelhető egyenleged ott van a D5-ös cellában. Szeptemberi bevételed után van 2,8 fizetendőd (D6 cella).

Mivel visszaigényelhető áfád még mindig több, mint a fizetendőd, így a 30-as sor még mindig üresen marad. Havi áfásként tudnod kell, visszaigényelt általános forgalmi adódat csak akkor utlják ki, ha annak összege eléri, vagy meghaladja az 1.000.000 forintot. Visszaigényelhető áfa-egyenleged e pillanatban október hónapban kb. 700.000 forint (D5-D4 különbözet).

Egyrészt ez már az egymilliós határ alatt van, másrészt még mindig nem érted el a kitalás 75 napos törvényi határidejét. Ez szeptember 20. tól számolva valamikor december elején lenne. Ezért ez a 700 ezer forint majd következő havi fizetendő áfádat fogja csökkenteni.

November: itt fizetendő áfád egyenlege már meghaladja a visszaigényelhetőt, ezért a 30. soron ott találod az e hónapban ténylegesen fizetendő áfádat. 

December: hasonlóan. Novemberben fizetett áfádhoz képest decemberi fizetendő áfád növekedését az okozza, hogy „kifutott” a papíron visszaigényelhető általános forgalmi adód kerete. 

Január: ott a december havi bevételeid-kiadásaid után fizetendő áfád összegét látod. Rögtön mondom ennek jelentőségét.


Mi??? Több, mint 12 milliós nyereség, mégis csak 6 és fél millió forintom van???

Bizony. A 12,3 millió a számviteli eredmény. A kb. 6,5 millió pedig a valóság.

Ki hazudik? Senki. A számok biztosan nem. Emlékszel? Valahol a poszt elején említettem, mindkettő igazat mond: az ereményterv, és a cash-flow is. 

Az eltérés egyik oka: a beruházásnál találsz jó pár nagyobb értékű tárgyi eszközt. Ezeket fizikálisan ki kell fizetned (legyen 100 + 27 forint áfa valós kiadás), míg költségként pl. bútor esetén 145 forintot  számolsz el utána. Mert értékcsökkenésként ennyit lehet. 

Ezen kívül, ha a 12 milliós nyereséget ki akarnád venni, nagyságrendileg 4 millió adót fizetsz utána magánszemélyként. Ami már szintén nem céges költség, viszont cash-flowdat tovább amortizálja. 

És ott van a decemberi bevételed után fizetendő áfád is. Ami szintén nem eredménykategória, ellenben kiadás. Cash-flowdban szintén csökkentő tétel. Igen, esetünkben kb. 1,7 millió forint. Mivel feltételezed, a január gyengébb lehet, ezért félreteszed, nehogy baj legyen.

Ezzel az idei cash-flowd záróegyenlege 6,3 millió forint lesz. Ebből kell januárban árut venned, bérleti díjat fizetned, alkalmazottaidnak fizetésd adnod. Hiszen JELENLEG, ténylegesen ennyi pénzed van. Hát ezért kell a cash-flow.

Még egyszer, mert nagyon fontos: az eredményterv megmutatja egy adott időszak számviteli szempontból vizsgált bevételeinek és kiadásainak egyenlegét. A cash-flow pedig az oda vezető utat.

 

Még valami: a cash-flow táblát szándékosan nulla forint nyitóval indítottam. Nézd meg: augusztusban elment több, mint 13 millió forint. Onnantól jön visszafelé a pénz, minden hónapban kevesebb a mínusz. Ettől még azt a 13 milliót meg kell finanszíroznod. Legalább ennyi kell az induláshoz. Az eredménytervből ez sem derül ki. Ehhez is cash-flow kell. Ezt a 13 milliót nevezzük vállalkozásod kezdeti finanszírozási igényének.

A valóságban ennél több pénzre lesz szükséged. Ebben a 13 millióban ugyanis nincs semmi működési tartalék. Ha a biztonság kedvéért legalább egyhavi működési költséggel számolunk, további kb. 7 millió forintra van szükség. 

Azaz a kávézó megnyitásába 20 millió forinttal a zsebedben kezdj bele, ha a lehetőségekhez képest szeretnél biztosra menni. Ez a 20 millió forint szintén csak a cash-flowból derül ki.

 


Eredményterv és cash-flow készítése, lépésről – lépésre, összefoglaló

  1. Bevételek becslése
  2. Beruházási költségek összeállatása
  3. Beruházott eszközök havi értékcsökkenésének kiszámítása
  4. Havi anyagköltség összeállítása
  5. Havi igénybevett szolgáltatás összeállítása
  6. Havi bérköltség kiszámítása
  7. Eredményterv összeállítása
  8. Cash – flow összeállítása

 

Egy nagyon fontos tanács: szuper dolog, ha végigmentél a leírtakon, és megcsináltad. Máris sokkal tájékozottabb vagy, és többet tettél vállalkozásodért, mint konkurenciád. Azonban ne feledd: az itt leírtak nem váltják ki egy könyvelő, vagy adószakértő munkáját!

A számítási példában használt adómértékek csak tájékoztató jellegűek, hiszen azok változhatnak. Ezen kívül egyes tevékenységekre speciális szabályok vonatkozhatnak. Ezért vállalkozásod elindítása előtt mindenképp keress fel egy szakértőt egy személyes tanácsadásra. Hidd el, sokszorosan visszahozza az árát! 

arrow-down.pngHa írsz nekem a vallalkozas@vallalkozas-okosan.hu e-mail címünkre, küldök neked egy beképletezett excel-táblát részletes leírással, melynek segítségével lépésról-lépésre el tudod végezni saját vállalkozásod pénzügyi tervezését.

 

Következő blogbejegyzéseinkben hasonló részletességgel végigmegyünk az üzleti tervezés folyamatán. A kávézó példáján keresztül megmutatom, mit kell tenned lépésről-lépésre azért, hogy a tervezés végére átlásd leendő vállalkozásod működését, és minél pontosabb adatokhoz juss a pénzügyi tervezéshez.

 

Ha nem szeretnél róla lemaradni, ide kattintva iratkozz fel hírlevelünkre!

Megnézzük, ha megcsináltad vállalkozásod eredménytervét és cash-flowját, azt a gyakorlatban mire tudod számolni. Játszunk egy kicsit a számokkal.

 

Ha tetszett, amit olvastál, kérlek, oszd meg, vagy küldd el ismerősödnek, akinek szintén hasznos olvasmány lehet!

Ha nem akarsz lemaradni következő bejegyzéseinkről, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz, vagy lépj be Facebook-csoportunkba!

 

Ha szívesebben nézel videókat, iratkozz fel Youtube csatornánkra: https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=szianita 

 

 

 

1 komment

Címkék: üzleti terv pénzügyi tervezés pénzügyi terv cash-flow

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalkozas-okosan.blog.hu/api/trackback/id/tr7212591785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rmgm 2020.03.27. 14:50:48

Szerintem a "pénzáramlás", vagy csak lazán "pénzáram" egy elég jó magyar kifejezés. Persze a cashflow jobban tetszik nekem is, de azért azt nem állítanám, hogy nincs rá jó magyar kifejezés.

"Nettó árbevételed így 15,8 forint, nettó költséged pedig 7,9 forint. Így adózás előtti nyereséged a kettő különbözete, 7,6 forint."
Nekem nem jön ki a matek. Az a 7,6 forint profit vagy 7,9 valójában, vagy hiányzik a példából még valami, amivel számolni illene. Valószínű elírás, mert a későbbiekben beszúrt képen már jól látszik a 7,9 profit. A szövegben itt ott még a hibás 7,6 szerepel.

A beszúrt cashflow táblázat és az alatta lévő szövegben van egy pici inkonzisztencia, a sorok száma helyenként elcsúszott a képen láthatóhoz képest.

Köszönöm szépen ezt az írást. Újabban vállalatértékeléssel ismerkedem zéró közgáz háttérrel, és ezek a példák sokat segítettek a megértésben.
Számomra a tanulság, hogy egy eredménykimutatás szart sem ér egy vállalat értékelésénél. Hiányos, ebből fakadóan "fiktív" adatokra nem lehet megbízhatóan döntést építeni.
Bár ez az amortizáció és a mindenféle egyéb leírások/elhalasztások még ködösek számomra, de majd idővel ez is biztos helyre kerül. :)
süti beállítások módosítása