Vállalkozni egyszerű.

Legalább is ezt mondják. Nézzük meg egy tervezett családi vállalkozás példáján keresztül, mi az a néhány (látszólag) egyszerű dolog, amit el kell dönteni vállalkozás indítása előtt.

Vállalkoznék, mert…

Az indulás, a motiváció mondhatni a szokásos: adott egy család, gyerekekkel, családfenntartóval, aki jelenleg alkalmazottként dolgozik. Munkahelyén átszervezés várható, amivel nem biztos, hogy jól fog járni. Meg egyébként is, úgy érzi, másé helyett ideje lenne végre a saját szekerét tolni. Tehát vállalkozzunk.

Vállalkoznék, de mit?

Nem kell mindig megváltanod a világot. Jelen esetben sem ez a cél. Adott egy olyan szolgáltatás, ami más városokban már működik. Leendő vállalkozónk közelében még nincs, ő lenne vele az első.

A cél az, hogy belátható időn belül a vállalkozás biztosítsa a család eddig megszokott életszínvonalát.

Vállalkoznék, de hogyan?

„Indíts vállalkozást, mert az jó!”

„Ma Magyarországon vállalkozni? Hülye vagy?”

„Soha ilyen egyszerű nem volt még vállalkozást indítani, mint most.”

Ha vállalkoznál, vagy már túl vagy az induláson, fenti három állítás valamelyikét biztosan hallottad. Meg még sok másikat. Tény, hogy egy vállalkozást jogilag – technikailag valóban egyszerű elindítani. Főleg, ha nem csak a „mit” tudod, hanem a „hogyant” is. Ami viszont sokszor egy látszólag egyszerűnek tűnő vállalkozásnál sem az.

Nézzük: el kell döntened, egyéni vállalkozást indítasz, vagy egyből céget alapítasz. Cégként valamivel kedvezőbben adózol, viszont magasabbak az indulási és egyes működési költségek. Egyéni vállalkozás elindítása ingyen van, cserébe (többek között) korlátlan anyagi felelősséged van vállalkozásod után.

A cégként történő kedvezőbb adózás (és a magasabb indulási költségek) csak egy adott árbevétel felett érik meg a cégalapítást. Ha az ötlet nem jön be, egyéni vállalkozóként működve bármikor szüneteltethető a tevékenység, cégként erre nincs lehetőséged. Egyéni vállalkozóból céggé alakulni sokkal egyszerűbb, mint fordítva.

Ha egyéni vállalkozás, milyen adózást érdemes választani? Jó a Kata, vagy inkább a tételes költségelszámolás legyen? Áfa alany legyen a vállalkozás, vagy ne? Esetünkben –mivel a megcélzott ügyfélkör jelentős része magánszemély- az alanyi áfamentesség tűnik a jobb választásnak. Viszonylag kevés lesz az olyan költség, aminek az áfája leírható lenne, cserébe a vállalkozás olcsóbban tudja kínálni szolgáltatását.

A Kata vs. tételes költségelszámolás kérdésbe az is beleszól, hogy 3 gyerekes család lévén a szülők a gyerekek után adókedvezményt vehetnek igénybe. Így vállalkozóként megérheti magasabb jövedelmet adni saját maguknak, de erről egy kicsit később.

Vállalkozás indításánál örök téma, hogyan lehet a közterheket csökkenteni. Nem, nem fekete foglalkoztatásra, netán más adócsalásra gondolunk, van ennek törvényes módja is. Itt kezdetben az egyéni vállalkozás választása a legésszerűbb. De kinek a nevén legyen a vállalkozás?

Ha nem katás főállású egyén vállalkozó vagy, ha van bevételed, ha nincs, havonta legalább 75.000 forint adót és járulékot kell megfizetned. Ha főállás mellett vállalkozol, akkor csak a ténylegesen megszerzett jövedelmed után kell bármit fizetned. Egyéni vállalkozóként ugyanúgy vehetsz fel alkalmazottat, mint cégként, így akár családtagot is foglalkoztathatsz.

Esetünkben a családfő még főállásban dolgozik, így a vállalkozást érdemes az ő nevén elindítani. Mivel három gyermeket nevelnek, így utánuk családi adókedvezményt vehetnek igénybe. Ezért a saját magának megállapítandó fizetést érdemes lehet úgy meghatározni, hogy ennek minél nagyobb részét ki tudja használni.

Mivel naponta 12 órát terveznek működni, a hét 6 napján, legalább egy alkalmazottra biztosan szükség lesz. Őt foglalkoztathatják EFO (Egyszerűsített foglalkoztatás) jogviszonyban is. Lényegesen olcsóbb, és kevesebb adminisztrációt igényel, mint alkalmazottként bejelenteni. Cserébe természetesen megvannak a hátrányai is: többek között korlátozott az így ledolgozható napok száma.

Székhely, telephely

A tervezett szolgáltatását bérelt ingatlanban végezné. Telephelyként mindenképpen, de akár székhelyként is be lehet oda jelentkezni. A székhely azonban saját lakóingatlanod is lehet. Bizonyos megkötésekkel (ha egyértelműen meghatározod, ingatlanod mekkora részét használod munkavégzésre) rezsijének, és más költségeinek egy részét is elszámolhatod, mint vállalkozásod érdekében felmerült kiadást. Ennek hátulütője lehet, hogy egyes településeken cégként is használt ingatlan után már ingatlanadót kell fizetni, ezért erről minden esetben tájékozódj előzetesen.

Cégautó

A vállalkozás legalább napi kb. 70 km autóhasználattal jár majd. Egyéni vállalkozóként az Szja (Személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXXII. törvény) egyértelműen meghatározza, hogy az autóhasználat után felmerült költségeidet hogyan számolhatod el.

Változik a helyzet, ha céggé alakulsz. Ebben az esetben döntened kell, az autót meghagyod saját neveden, vagy beviszed a cégbe. Ha cégtulajdonba kerül, az átírási költségen felül cégautóadót is fizetned kell, ha az autóra cégként szeretnél költségeket elszámolni. Egy EURO-4 es, 100 lóerős autó havi cégautó adója 11.000 forint. Ez azt jelenti, az autót akkor érdemes céged nevére íratni, ha havonta legalább 110.000 forintnyi elszámolható költséged keletkezik rá. Ellenkező esetben jobban jársz, ha magánszemélyként kapsz költségtérítést, mikor autódat vállalkozásod céljára használod.

Nézzük:

• Egyéni vállalkozás, vagy cég?
• Áfával, vagy anélkül?
• Ki legyen a családban a vállalkozó?
• Hány embert vegyünk el, és hogyan?
• Hol legyen a székhely?
• Saját autó, vagy cégautó?

Néhány egyszerűnek tűnő kérdés. Egy jó, vagy rossz választáson még egy ilyen kisvállalkozás esetén is évente százezer forintok múlnak. Eddig körülbelül három órát beszélgettünk a tervezett vállalkozásról, és még messze nem értünk az összes kérdés végére.

Te hogyan akarod elindítani vállalkozásodat?

Hamarosan jövünk egy vállalkozás indításához nélkülözhetetlen, 16 pontos listával!