2012. január 1.-jétől bevezetésre került a fokozott adóhatósági felügyelet intézménye. Erről honlapunkon is írtunk. A fokozott adóhatósági felügyelet azt jelenti, hogy az adóhatóság az általa kockázatosnak vélt cégeket szorosabb felügyelet alá vonhatja, azaz a „nem kockázatos” cégekhez képest gyakoribb, és részletesebb adatszolgáltatásra kötelezheti őket. Ennek az adatszolgáltatásnak része az ún. kockázatkezelési kérdőív, melyet az érintett cégeknek 10 napos határidővel kell kitölteni és visszaküldeni.
Sokakban biztosan felmerül a kérdés, az adóhatóság bármilyen vállalkozást kockázatosnak minősíthet, és adatszolgáltatásra kötelezhet, és fokozott felügyelet alá vonhat? Nos, a válasz egyértelmű nem. A fokozott felügyelet alá vonható cégek körét az adózás rendjéről szóló törvény pontosan meghatározza.
(Art. 24/D §., honlapunkon itt olvasható)
2012-től új vállalkozás adószámának kiadása előtt, vagy már működő vállalkozás (kft., és zrt. cégformák esetén) többségi tulajdonrészének átruházása esetén, illetve vezető tisztségviselő (ügyvezető) váltása esetén a NAV azonnal kockázatelemzési eljárást folytat le. Ennek az eljárásnak része egy 38 pontból álló kockázatelemzési (KOCKERD) kérdőív.
A KOCKERD kérdőív innen letölthető.
Ez a kérdőív egy újfajta lehetőséget biztosít az adóhatóságnak az adózók ellenőrzésére. Ha a kérdőív alapján a céget a NAV kockázatosnak ítéli, fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja. Ez pedig egyet jelent az eddig is jelentős adminisztrációs terhek ideiglenes további növekedésével. Éppen ezért fontos a kérdőív megfelelő kitöltése, ami azonban cseppet sem egyszerű feladat. Attól mindenkit óva intünk, hogy valótlan adatokat közöljön benne, ahogy attól is, hogy ne küldje vissza időre a kockázati kérdőívet, mivel ez a vállalkozás adószámának törlésével jár.
Ezzel együtt sok könyvelő, adószakértő fenntartásokkal fogadta az adatgyűjtésnek ezt az új formáját. A kockázati kérdőív létrehozásának szándékával egyet lehet érteni, a megvalósítás módja azonban nem a legszerencsésebb. A kérdőív kiküldésére ugyan a törvény lehetőséget biztosít (Art. 24/F § 1. pont), mely kimondja, az adóhatóság jogosult vizsgálni azt, hogy az adózónak rendelkezésére állnak -e az általa végzett, vagy végezni kívánt tevékenység(ek) személyi, tárgyi, anyagi feltételei. Ugyanakkor néhány kérdés olyan adatok megadására szólít fel, amelyek más, NAV által is hozzáférhető nyilvántartásokban rendelkezésre állnak, például az adózó tulajdonában álló 10 legnagyobb méretű belföldi ingatlan, vagy a székhely földhivatali adatai. Ilyen kérdés továbbá az adózó jegyzett tőkéjének összege.
Olyan kérdések is szerepelnek a kérdőíven, amelyek olyan adatok ismertetését kérik, amiknek rendelkezésre állását más törvény nem írja elő. Néhány kérdés nyilatkozni rendel a kérdőív kitöltésének napján a vállalkozás fennálló követeléseinek, kötelezettségeinek és pénzeszközeinek értékéről, holott ezek napra pontos nyilvántartására sem a számvitelről szóló, sem más törvény nem kötelez.
Sajnos elmondható, hogy ezzel a kérdőívvel a vállalkozások egy újabb, sok időt és energiát felemésztő adminisztrációs kötelezettséget kaptak a nyakukba, arról nem beszélve, hogy jóhiszemű, de rossz értelmezés miatt téves válaszadás miatt további ellenőrzések várhatnak rájuk. Szerencsére a törvény egyértelműen meghatározza, kik azok, akik számíthatnak arra, hogy megkapják ezt a kérdőívet (újonnan induló cégek, ill. ahol többségi tulajdonos/ vezető tisztségviselő/ ügyvezető váltás történik), ezért az érintetteknek azt tanácsoljuk, tanulmányozzák a kérdőívet már most, kitöltésével kapcsolatban pedig konzultáljanak szakértővel, hiszen a nyilatkozat pontos kitöltése segíthet abban, hogy a hatóságok ne vonják további vizsgálat, vagy felügyelet alá a céget.
